Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.

Ülésnapok - 1927-159

286 Az országgyűlés képviselőházának Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni ! Szabó Zoltán jegyző : (olvassa) : »Interpelláció a ministerelnök úrhoz. Hajlandó-e.az igen tisztelt ministerelnök ur a géperejű társaskocsi és a géperejű árufuvarozó kocsiközlekedés kérdéseit az érdekelt minister urakkal és az érdekelt vállalatok hivatalos képviseleteivel ujabb beható megbeszélés tárgyává tétetni 1 Hajlandó-e a magyar vasutak által alakitott Mavart-vállalkozást eredeti hivatásának megfelelően az alapszabályainak kereteibe kényszeríteni és hajlandó-e ezen részvénytársaság terjeszkedésével szemben is a városi autóbusz-üzemeket és a magánvállalkozók autóbusz üzemeit a szerzett jogok tekintetében megvédeni? Végül : hajlandó-e a ministerelnök ur az eddigi visszaélések és törvénytelenségek beszüntetésével a vasút és a gépkocsi vállalkozás érdekeit parancsolólag összeegyeztetni és mindkettőt a nagyközönség szolgálatába kényszerítve, a kettőjük között jelenleg fennálló és a köz érdekeire feltétlenül káros helyzetet megváltoztatni ! Szilágyi Lajos s., k. Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó ! Szilágyi Lajos: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk !) A ministerelnök úrtól üzenetet kaptam, hogy halaszthatatlan, sürgős hivatali kötelességeinél fogva nem tud jelen lenni és nem tud nyomban válaszolni, de külön felkért, hogy tekintettel az ügy fontosságára, interpellációm indokolását ma mondjam el, és majd ő később fog válaszolni. Eredetileg a kereskedelemügyi minister úrhoz intézhettem volna ezt az interpellációmat, mert hiszen vasútról és autóbuszról van szó, mivel azonban már a jogorvoslatnak ezt a formáját — hogy ugy fejezzem ki magam— kimentettem ( hiába és a kereskedelemügyi miniszter ur részéről nem kaptam intézkedést többrendbeli felszólalásomra sem, azért fordulok az összkormányhoz és annak fejéhez, feltárva a következő helyzetet

: Magyarországon jelenleg az autóbusz-vonalak a következőkép oszlanak meg : a m. kir. postának van 246 km hosszú útvonalon autóbusz-üzeme és van magánvállalatoknak — nem állami vállalatoknak — 3811 km úthosszon autóbuszüzeme. Méltóztatnak tehát látni, hogy a nem állami vonalakon 3811 km úthosszon történik a közlekedés, amig a posta csak 246 km úthosszon járatja autóbuszait. E két csoporthoz egy harmadik csoport alakult nemrégiben. Az Államvasutak — mint ahogy a költségvetési vitában is mondottam — félvén bevételeinek csökkenésétől, kiment az országútra és az országúton próbál autóbuszokat és teherautókat forgalomba hozni és ezzel akarja ellensúlyozni azt a konkurrenciát, amelyet neki a gépjármű okoz. Nem lehet kifogásolni ilyen törekvést, és nem lehet kifogásolni, ha ezt a kormány magáivá teszi. Ez ellen nekem sincs semmi kifogásom elvben, ahogy azonban az jelenleg nálunk M agyai országon történik, ugy azt szó nélkül tűrni nem lehet. Voltam annyira óvatos, — mint mindig, amikor elkészülök egy felszólalásra, - hogy a törvényszéktől kivettem a társas cégek jegyzékéből annak a részvénytársaságnak adatait, amely mint az ilyen közlekedési vállalatoknak harmadik csoportja megalakult, A részvénytársaság neve : Magyar Vasutasok Autóközlekedési Vállalata Rt., rövidítve Mavart. Ez a részvénytársaság alakult az adatok szerint 1927. január 8-án. Én akkor képviselő voltam, előtte is, utána is — már a negyedik cikluson — de soha szó nem volt a kormány ilyen szándékáról, és csak fél év múlva tudtam meg, hogy ez a 159. ülése 1928 április 25-én, szerdán. részvénytársaság alakult. Bejegyeztetett 1927. július 8-án. Érdekes, ahogy az ember kutat és nyomoz : megállapítottam, hogy ennek a részvénytársaságnak a részvényeit kik jegyezték. Az alaptőke (Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister : 2 millió pengő ?) 2 millió pengő. A 2 millió pengőt akként jegyezték, hogy annak felét a MÁV jegyezte ; hogy milyen pénzből, nem tudom. (Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister : A magáéból ! — Derültség.) Mindenesetre a magáéból és nem a minister úréból, sem nem az enyémből. Az is egészen bizonyos, hogy nem kölcsönkért pénzből, de hogy milyen pénzből azt nem tudom. Ahogy hallottam, a forgótőkéből. Tény az, hogy erről az 1926/27. évi zárszámadásban nem találtam semmiféle megállapitást. Az Állami Számvevőszék részéről sem találtam semmiféle adatot erre vonatkozólag. Hogy mikor történt a befizetés, nem tudom, tény az, hogy az Államvasutak állítólag a forgótőkéből egy millió pengő értékű részvényt jegyzett. A részvények többi 40%-át a Déli Vasút, Duna Száva-Adriai Vasút, és egyéb más vasút vállalatok jegyezték, a részvények 10%-át pedig Haltênberger Samu budapesti lakos, a Budapesti Autótaxi Bt. vezérigazgatója jegyezte személy szerint, ahogyan tudom. Ugyancsak őt bizták meg a részvénytársaság vezérigazgatói teendőivel ; ugyancsak az ő irodái lettek ennek a részvénytársaságnak irodái : ugyancsak az ő garázsa lett ezen részvénytársaság autóbuszaina ü garázsa ; ugyancsak az ő javítóműhelye lett e részvénytársaság kocsijainak javítóműhelye. És aki autótaxin utazik, ludja, hogy minden utas előtt egy kis tábla olvasható, hogy ha maid az 5 számjegyű automatikus telefonkapcsolás életbelép, a 44—4—44 számot kell hivni. Ebből megállapítható, hogy ennek a Mavart-nak is 44—4—44 a telefonszáma, szóval a telefon is ugyanaz. A részvénytársaság alapszabályainak kivonata benne van a cégjegyzékben. E szerint ennek a vállalatnak tárgya (olvassa) : »1. személyek és áruk szállítására szolgáló közforgalmú közúti autóüzemek létesítése és fentartása ; 2. mellékáruk kezelése helyben, valamint háztól és házhoz való autófuvarozás létesítése ; 3. árugyüjtési szolgálat, megsz< rvezése és fentartása ; 4. a fenti 3. pont alatti célokra már létesült vállalatoknak megvétele, valamint azokban való részvétel clmletvásárlás vagy társulás utján,« Ha valaki ezt a kivonatot elolvassa, azt elejétől végig korrektnek kell tartania, nem lehet ellene semmi kifogást tenni, senkinek érdekeit nem sérti, mert hiszen alakult egy olyan részvénytársaság, amely a régi vállalatok jogait érinteni nem akarja, azokat megfosztani életlehetőségüktől nem akarja, és határozottan kimondja, hogy a már létesült va lalatok megvétele, valamint az azokban való részvétel címletvásárlás vagy társulás utján az alapszabályszerü célja. H-> ez komoly dolog, ebből következik az is, hogy tehát az Államvasutak és a többi vasutvállalatok ezen alapszabályszerü cél szolgálatára adták oda a pénzüket Ebből azután következik az is, hogy ha az alapszabályok betartattak volna, és ez a részvénytársaság alapszabályszerűen működnék, akkor itt a parlamentben talán erről a részvénytársaságról szó sem esnék, mert ezek a célok mind elsőrendű, fontos államérdekek, s az eszköz, mely a cél elérésére itt le van fektetve, szintén kifogástalan. E helyett azonban mi történik ? Az történik, hogy ez a részvénytársaság a kereskedelemügyi minister ur részéről privilégiumokat kap, privilégiumokat élvez, amelyek sem törvényben nem gyökereznek, sem pedig rendeleteken nem alapulnak ; tisztán a jelenlegi kereskedelemügyi kor-