Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.

Ülésnapok - 1927-159

Az országgyűlés képviselőházának 15. maga elé hivja, hogy azok előtte tegyenek akár f Írásban, akár szóval adóvallomást. Ez a következménye annak, amit én itt, mint Karcag képviselője ezelőtt egy hónappal előadtam. Mándoki Imre nem látta, hogy mi is van itt tulajdonké- ! pen, azért mondta, hogy kinzókamra van az or- j szagban. Ez elhangzott, de nem a kisgazdaképviselők ellen hangzott el, ahogyan az urak ellenünk, kisgazdaképviselők ellen, akik kisgazdapjlitikát folytatunk, rendszeresen lazítottak. (Ugy van! Ugy j van! a jobboldalon. — Maiasits Géza: Nem követ- i nek kisgazdapolitikát! — Farkas Gyula: A szo- ! ciálisták, meg a demokraták folytatnak kisgazda- j politikát! — Zaj.) Mi lesz ennek a következménye j képviselő ur ? Azt hiszik, hogy ha a kisgazda- j képviselőket lerángatják a maguk csunyaszáju ; ellenzéki lapjaikkal... (Élénk derültség és taps a [ jobboldalon. Zaj a szélsőbaloldalon.), akkor egész- I ségesebb állapot lesz Magyarországon ? Nagyon csalódnak az urak. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon és a közéven.) Mindezt el kellett itt mondani, kedves képviselő ur, az ország szine előtt. Ezzel beszédemet be is fejeztem. Erkölcsileg kötelezve voltam arra, hogy legalább azt a papot, aki ott olyan beszédet tartott, hogy mindnyájunknak könnybe lábadt a szeme, ne engedjem lehúzni. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a közéven.) Köszönöm a figyelmet. Az elnöki indítványt eJfogadom (Élénk helyeslés a jobboldalon és a közéven.) Elnök: Rassay Károly képviselő ur kért szót. Rassay Károly : T. Képviselőház! Ugy látom, hogy a házszabályok alkalmazásában egy egészen uj rendszer lépett életbe, (Csontos Imre: Muszáj!) és ilyen kérdéseket el lehet mondani a napirendnél; ennélfogva alkalmazkodom hozzá és a napirendnél pár megjegyzést teszek a t. képviselő ur előadására. Én, őszintén megvallva, nagy meglepetéssel hallottam a képviselő urnák ezt a felháborodását és azt is megvallom egészen őszintén, hogy nem tudom, melyik cikkről szól a t- képviselő ur. (Csontos Imre: Kedden volt! — Kuna P. András: Nem olvasta a saját lapját!) Legyen meggyőződve a képviselő ur, hogy én nagyon sok mindent olvasok, de azt nem tartottam annyira fontosnak, hogy elejétől végia elolvassam a képviselő ur történetét. Figyelmeztetem azonban Csontos képviselő urat, hogy ha a képviselő urnák valamely lappal valami ba.ia van, azt intézze el azzal a lappal és ne jöjjön vele ide a Házba. (Csontos Imre: Az egész ország szine előtt jelent meg a maga lapja és ott húzta meg azt az embert! Nem itt csinálta maga! — Derültség. — Szilágyi Lajos: Rendőr ! — Folytonos derültség) Elnök (csenget): Csendet kérek! Rassay Károly: Az uj házszabályokhoz tudok alkalmazkodni, de ebhez a stílushoz nem tudok alkalmazkodni, (Csontos Imre: Én elhiszem!) tehát nyugodtan csak ugy fejezem be mondataimat, ahogyan elkezdtem. (Farkas Gyula: Az »áruló« kifejezést a képviselő ur dobta be!) Bocsánatot kérek, politikai programm elárulásával vádoltam a kisgazdákat. (Farkas Gyula: Az sem finomabb, mint ez!) Azt hiszem ez eléggé pai lamentáris kifejezés, (Csontos Imre: Takaros kis kifejezés!) sőt alapos! (Kuna P. András: Az a fő, hogy nem igaz! — Simon András: Jó, hogy ezt egyelőre nem a kisgazdák mondják, hanem a képviselő ur!) Én mondom, képviselő ur és jogom van ezt mondani, mert a tények, éveknek története ezt igazolja- (Simon András: A tényeket a kisgazdák birálják el! — Csontos Imre közbeszól.) Én nem tudom, hogy még beszél-e Csontos képviselő ur, mert akkor leülök és megvárom, mig reám kerül a sor (Halljuk jobb felől) 9. ülése 1928 április 25-én, szerdán. 281 Ha a képviselő urnák valami baja van egy lappal, azt intézze el azzal a lappal. Én adok neki ingyenes ügyvédi tanácsot : módja van a képviselő urnák a sajtótörvény értelmében . . . (Csontos Imre: Aha, olyan bolond nem vagyok! — Maiasits Géza? így tiszteli a bíróságot! Jól nézünk ki!) . . . ugyanabban a lapban helyreigazító nyilatkozatot kívánni. Természetes dolog, baj lesz az olyan helyreigazító nyilatkozattal, amelyben a képviselő ur maga is kénytelen elismerni, hogy a gyűlésről adott tudósítás a valóságnak megfelelDe a képviselő ur ugyanezt leadhatja és amenynyiben törvényes joga van, ezt kikényszerítheti. Méltóztassék ezen az alapon elintézni a jövőben ügyeit, mert épen annyi értéke van a képviselő ur itteni felszólalásának, mintha a képviselő ur, aki, ha jól tudom, talán malomtulajdonos volt valaha^ velem üzleti viszonyba kerülne és rossz lisztet szállítva, én itt a képviselőház előtt tenném meg a panaszomat a képviselő ur üzleti gestiója miatt. (Élénk helyeslés és derültség a szélsőbaloldalo t, — Zaj jobbfelöl — Neubauer Ferenc : Majd megállapítjuk . . .) Maga ne állapítson meg semmit. Maga egy rossz államtitkár volt! Azt átlapitsa meg és hogy nrért ment el a ministériumból, azt állapítsa meg, kérem! OFB-szakértő! (Zaj!) Elnök : Csendet kére. ! Kivan még valaki szólani ? Ha senki sem kivan szólani, a napirendi vitát és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom Következik a határozathozatal. t Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e napirendi javaslatomhoz hozzájárulni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház elfogadván az elnök napirendi javaslatát, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Szilágyi Lajos képviselő ur a házszabályok 205. §-ának a) és b) pontja a lapján kért szót. A szót a képviselő urnák megadom. Szilágyi Lajos : T. Képviselőh z ! (Halljuk ! jobbfelől.) A belügy min ister ur tegnap távollétemben, — mert nein volt szerencsém jelen lenni, — szóvátette Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánjára, Almásy Sándor főispánra vonatkozólag az elmúlt pénteken a parlamentben elmondott megállapításaimat. Én nem tűrhetem, hogy a nagy nyilvánosság elé ugy legyek odaállítva, mint aki valótlanságot mondott volna; viszont nem fogom engedni azt sem, hogy a belügy minister ur a tegnapi nyilatkozatával egész Bihar vármegye előtt nevetségessé tegye magát, mert a belügyminíster urat csúfol felültették. (Kuna P. András : Ugyan ! Ugyan !) Én szóvátettem a belügyi tárca során teljes jogosultsággal azt a fegyelmi eljárást, amely Szolnok városában a polgármester, a műszaki tanácsnok é- a főmérnök ellen megindittatott és bejelentettem, hogy ezzel később meg foglalkozni fogok. Felszólalásom egyben odairányult, hogy felhívjam a belügyminíster ur figyelmét arra, hogy itt voltaképen nem ezeket az urakat kellett volna fegyelmi eljárás alá vonni, hanem a főispánt kellett volna kérdőre vonni. (Kuna P. András : Miért nem mondotta neki, amikor Biharban volt ? Akkor nem merte ! — Maiasits Géza : Megengedte az elnöki tanács ? Meg sem engedte neki az elnöki tanács, mégis szól ! — Kuna P. András : Nem a szakszervezetben vagyunk ! — Maiasits Géza : Látom, mert ott van fegyelem, itt pedig nincs ! - Zaj. — Elnök csenget.) aki mindarról tudott, ami miatt nwst fegyelmi alá alá kerültek ezek a tisztviselők. A t. belügyminíster ur ugy állitotta oda felszólalásomat, mintha annak személyes éle lett volna. A belügyminíster urnák ezt a megállapítását a leghatározottabban visszautasítom, Én sem