Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.
Ülésnapok - 1927-159
256 Az országgyűlés képviselőházának 159. ülése 1928 április 25-én, szerdán. mit rá. Ennek lebonyolítására az Okh. szintén alkalma«, azzal a lényeges különbséggel, hogy az iparosság kész arra is, hogy egymásért egyetemleges felelősséget vállal a hitel tekintetében. Vagyonosak is vannak ezek között a falusi kisiparosok között, akik azonban érzik, hogyha a szomszédjuk tönkremegy, tönkremennek ők is. Erős testvériség van köztük és az én választókerületemben bejelentették, hogy egymásért hajlandók egyetemleges felelősséget is vállalni. Ilyen alapon az Okh. ezt a kisipari hitelt lebonyolíthatja és a közszállitásokba a kisiparosság bevonható lesz, Ezzel a móddal megoldható lesz a kisiparosságnak egy másik nehéz problémája, az úgynevezett kontárkérdés. A kisiparosságnak egyik régi panasza, hogy a jogosulatlan iparüzők veszedelmes és eléggé meg nem torolható konkurrenciát támasztanak a jogosult iparüzőkkel szemben. Nálam néhány községben érdekes kimutatást állítottak Össze arról, hogyan állnak a jogosult iparüzők a jogosulatlanokkal szemben. Bárándon van 66 jogosult és 74 jogosulatlan iparüző, Sárrétudvariban 33 jogosult és 43 jogosulatlan, Sápon 10 jogosult, 14 jogosulatlan, Bihartordán 11 jogosult és 31 jogosulatlan iparüző. Szándékosan kerülöm azt a kifejezést, hogy kontár, mert ezeknek a falusi jogosulatlan iparüzőknek legnagyobb része álkontár, amennyiben megvan az illetőknek az ipari képesitése, azonban megszökik a képesített ipar gyakorlása alól. a közterheknek túlságos magassága folytán. A sárréti járási ipartestület jelentése szerint a járásban az elmúlt év folyamán 53 iparos mondott le ipari jogosítványáról, kétharmad részük pedig a kontárkodás kibontott lobogójával lépett át a jogosulatlan iparüzők táborába, inkább kitévén magát a hatósági zaklatásoknak, a bírságolásoknak, mert igy még mindig jobban jön ki, mint hogyha kereseti- és forgalmiadóval róják meg őket, mint a jogosult iparost. (Meskó Zoltán: Ezekre rá kell szabadítani az ál-forgalmiadóellenőröket.) Nem szívesen mennek ezek jogo : sulatlan iparüzőknek, szívesebben dolgoznának ezek becsületesen a maguk műhelyében, csak nincs munkájuk. Méltóztassék nekik munkát adni, ha a munkalehetőség megvan mindenki igyekezni fog onnan, a jogosulatlanul iparüzők sorából ismét a jogosult iparüzők sorába átlépni. Amint az iparosoknak helyzetét javítjuk, egy másik fontos kérdésre is rátérhetünk az iparosságnál, és ez az egészségügy. Bihar vármegye tiszti főorvosa hivta fiel a figyelmet arra, hogy a kisiparosok műhelyei igen sok helyen egészségtelenek, kicsi, túlzsúfolt műhelyek, s nagyban veszélyeztetik azok egészségét, akik bennük dolgoznak. Ez különösen figyelemre méltó a falusi lakosságnál, amelynek inkább a gyengébb szervezetű része megy az ipari pályára. A kis, túlzsúfolt iparosműhelyek a tüdővész tenyésztő telepei. De nem tudunk rajtuk segíteni. Hiába mondom a kereskedelemügyi minister urnák, hogy az orvoslásra módot ad az 1922 : XII. törvénycikk 57. §-ának harmadik bekezdése és a 93. § második és ötödik pontja, amelyek alapján egy általánosan kötelező szabályrendelet-tervezetet lehet kibocsátani. Hiába mondom ezt, mert a kisiparosság mai helyzetében ezt a rendeletet végrehajtani úgy sem lesz lehetséges. Mihel.vest azon ban a kisiparosságot talpraállitjuk, ha kenyere van, rákényszerithetjük erre is. És ha rá van kényszerítve, — méltóztassék meggyőződve lenni,, — akkor a vidéki lakosságnak a tuberkulózissal való elárasztását egyszerre el fogjuk gátolni, vissza fogjuk szorítani (Meskó Zoltán : Erről a témáról kell sokat beszélni!) Amikor általában ilyen szomorú képet keli festenünk az ország közgazdasági helyzetéről és a kisiparosság helyzetéről, fel kell hivnom a figyelmet arra is, hogy ebben az országban tízezerre rug azoknak a külföldieknek száma; akik különösen a műszaki pályán magyar emberek helyén, magyarok részére fentartott helyen elhelyezkedtek és magyar kenyeret fogyasztanak. {Kabók Lajos: Ezek nem szavaznak a választásoknál!) (Az elnöki széket Puky Endre foglalja el.) (Meskó Zoltán: Nem arról van szó! A kenyérrel törődjenek! Nem szavazásról van szó! - Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Meskó Zoltán: Ne politizáljanak! ) Krüger Aladár: Erről a kérdésről azért beszélek . . . (Meskó Zoltán közbeszól,) Elnök: Meskó képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (Zaj a baloldalon,) A baloldali képviselő urakat ÍR kérem,, méltóztassanak csendben maradni. Krüger Aladár: . . . mert evvel a kérdéssel önöknek kellett volna először foglalkozniuk, mivel a magyar munkások kenyérkérdéséről van szó. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Meskó Zoltán: Kenyeret! Kenyeret!) Magyarországon vannak egyes vállalkozások, amelyekhez nekünk ezen az oldalon semmiféle közünk nincs, mert sem vérségi, sem egyéb kapcsolatban velük nem állunk. Vannak Magyarországon egyes vállalatok, amelyek igenis kifejezetten és előszeretettel alkalmaznak vezetőállásban idegeneket. Nevekkel fogok önöknek szolgálni. Ezek a vezetőállásban lévő egyének nemcsak, hogy olyan mérnöki és egyéb előkelő pozíciókat foglalnak el, melyeket saját véreink is be tudnának tölteni, hanem egyúttal valóságos láncszerű szervezetei vannak. Ezek az idegen pénzt, az idegen árut, az idegen segédmunkást, az idegen munkást szeretettel részesitik előnyben és a magyar munkássággal — ha egyáltalában megértik annak beszédét, mert olyan is van közöttük, aki évek óta itt él s egy kukkot sem tud magyarul — rosszul, kedvezőtlenebbül bánnak el. (Felkiáltások a. jobboldalon: Ez igy van! — Reisinger Ferenc: Ez az önök rendszere alatt fejlődött ki! — Zaj és ellenmondások a jobboldalon és a középen.) Semmi közünk ezekhez a vállalatokhoz, ismétlem, és épen azért kérem a mélyen t. kereskedelemügyi minister ^urat, aki erről talán nem tud, (Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: De tudok!) méltóztassék elrendelni az idegen műszáki embereknek s általában az itt állandó alkalmazásban levő idegeneknek összeírását, megállapítván; azoknak honossáigát is, mert akkor, amikor a csehek letartóztatnak túszok gyanánt magyar embereket, akik odautaznak s amikor a csehek a 'kereskedelmi utazóknak is, akik magyar állampolgárok, megtiltják a beutazást cseh területre, nekünk nem lehet engednünk, hogy a Csehországiban letartóztatott magyar túszok szenvedéseit azzal viszonozzuk, hogy itt a cseheket kényelmes és elsőrendű pozíciókban tűrjük. Méltóztassék csak néhány gyárra figyelemmel lenni. Azt mondták nekem, hogy a »Hazai« — ez a címe — fésűs-, fonó és szövő! gyár rt. műszaki igazgatója külföldi állampolI gár. (Reisinger Ferenc közbeszól.)
