Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.
Ülésnapok - 1927-159
r Àz országgyűlés hépviseUházánah 159. ülése 1928 április 25~én, szerdán. 255 ságok mérlegével, akkor azt kell megállapitani, hogy a trianoni iga nem egyformán nehezedik mindenkire ebben az országban; a kisemberekre a trianoni iga soklkai nagyobb súlylyal nehezedik. Kerületemben megállapítottam, — nnert sokat érintkezeim a kisiparosokkal is — hogy mia a békebeli kereseti adójuknak körülbelül négyszeresét fizetik. Ma, amikor a kereseti lehetőség sokkal nehezebb, aimikor a kisiparos ezeken az adószimfóniáikon elér az utolsó záróakkordhoz, mondjuk a kutyaadóhoz, akkor keresetének körülbelül egyharmadával, felével készen is van. Ebben a nehéz helyzetben igazán kétségbeejtő leveleket kapok. Vági Lajos sápi kovácsmester vissza akarja adni . 18 éves iparengedélyét azért, mert a közterheket nem. képes fizetni, stb. Tudom azt is, hogy bizonyos nehézségek állanak fenn az ország pénzügyi érdekei szempontjából, viszont vannak egyes részletek, amelyeket kérek, hogy a kereskedelmi minister ur kegyeskedjék a pénzügyminister urnái érvényre juttatni. Néhány apróság ez, de hiszen a kereskedelemügyi minister ur is foglalkozott beszédében kiesi kérdésekkel. Kicsi embereknek sok kicsi érdekéből jön Össze olyan nagy mozgalom, amely az ország érifkcit előbbre viszi. Ilyen kicsi exisztenciális kérdés például kint a falvakon a vásározó kisiparosok ügye. A vásározó kisiparos az ő forgalmiadóját átalányban fizeti, az átalányt pedig ugy állapitják meg, hogy felveszik a raktárkészletét és azután átalányt fizettetnek vele. Amikor ennek a raktárkészletnek egy részével elmegy a kisiparos a vásárra, ott ugyanezt a raktárkészletrészt, amelyet már egyszer megadóztattak átalánnyal, még egyszer megadóztatják, még pedig lerovatják vele az adót előre akkor, amikor még nem adott el egyetlen egy darab portókát sem, úgyhogy a már egyszer adóval megrótt raktárkészlettel vásározhat a szegény iparos három-négy helyen is, amig végre valamit eladni képes. Mire az eladáshoz hozzájutott, akkorra már egész hasznát előre befizette vásári forgaimiadó-átalányban. Ennek a külön vásári forgalmiadó-átalánynak eltörlését kérem. • Próbáltak ezen segíteni ugy. hogy a vásározó iparosokat ellátták külön igazolvánnyal, azonban az igazolványnak megint egy ujabb második forgalmiadó-átalány volt az ára, aminek következménye újra az, hogy ezt a második forgalmiadó-átalányt az illető vásározó nem tudta megfizetni. Esetről-esetre jár tehát inkább a vásárokra, aminek azután az a következménye, hogy ott veszíti el azt a kis hasznot, amit keresett, úgyhogy a vásározásból ma a kisiparosnak nem marad egyéb haszna, mint a kocsikázás és a szabad levegő, amelyet a szekerén élvezhet. Egy másik apró kérdés, amellyel szintén foglalkoznom kell, a cséplőgéptulajdonosok forgalmiadója. Megint néhány kis exisztencia, de méltóztassék elhinni, érdemes ezzel is foglalkozni. (Felkiáltások a .jobboldalon és a középen: De nagyon is!) A cséplőgéptulajdonosokat ugyanis forgalmiadóval az egész keresetük után róják meg, az egész keresetbe pedig beszámítják azt a géprészt is, amelyet a munkásoknak fizetnek. (Ugy van! Ugy van!) A géprész, amelyet a cséplőgéptulajdonos kap, 7%, ebből azonban a fele, 3-5% a munkásoké. A cséplőgéptulajdonosnak jogában állana ugyan a forgalmiadót levonni munkásaitól, de akkor nem fog kapni munkást. Próbálja meg: semmi esetre sem fog kapni munkást. Kénytelen tehát fizetni munkásainak forgalmiadóját is. Most jon a saját forgalmiadója, munkásainak forgalmiadon, jön a tűzbiztosítás, jön az olaj, jön a, vizhordás. Nekem kiszámította egy malomtulajdonos, hogy mire ő 100 mázsa gabonát megőröl, abból neki van tiszta haszna 150 kilogramm. Hányszor kell neki 150 kilogrammot megkeresnie, hányszor kell 100 mázsa gabonát megőrölnie, hogy kikeresse az ő 400 pengőben megállapított kereseti- és forgalmiadóját! Ezt kikeresni csak ugy lehetséges, ha nem él meg gepebol. Méltóztassék tehát erre a kérdésre is ráirányítani a pénzügy minister ur figyelmét. Ha pedig mar egyszer ez az érintkezés az adók kérdésében megtörténik, amely kérdést egész bizalommal, mint a kisiparosok atyja elé, terjesztek a minister ur elé, akkor méltóztassék szóvátenni az összes adózóknak azt a legnagyobb sérelmét is, hogy a késedelmi kamat 12%-ban állapittatik meg még ma is az adóhátralékok után Magyarországon. Nemcsak a gazdákat, hanem a kereskedőket és iparosokat is sújtja az, hogy amikor mindenütt küzdünk a magas kamatláb ellen, és amikor uzsorával pellengérezzük ki azokat az intézeteket, amelyek túlságosan magas kamatokat szednek, amikor a bírósági gyakorlat 5%-ra szállítja le kényszeritőleg, törvényes erővel a kamatot, akkor a magyar állam még mindig 12%-os kamatot szed az adóhátralékosoktól. Ez az egyik oka annak, hogy eladósodik a népünk és hogy el van keseredve. Meg kell mondanom, hogy kisiparos választóim el vannak keseredve a közterhek miatt. (Barthos Andor: Nemcsak azok!) Minden kereső ember el van keseredve. Hogy a kisiparosok sorsán segitsünk, nem pusztán ebben a negativ irányban, tudniillik a terhek csökkentésében és azután a vámpolitikában lehetne bizonyos eredményeket elérnünk, hanem feltétlenül rá kell irányitanom arra is a kereskedelmi minister ur figyelmét, hogy a közszállitásokban is érdemes volna a kisiparosságot fokozottabb mértékben részesíteni. A belügyminister ur erre vonatkozólag már ígéretet tett, amelyet nagy megnyugvással vettünk tudomásul, amikor megígérte, hogy a csendőrség és államrendőrség szükségletének beszerzésénél a kisiparosságra tekintettel lesz. Kérem, hogy méltóztassék más közszolgálati ágakban is lehetőleg figyelemmel lenni a kisiparosságra. (Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: Folytonosan nógatom!) Hogy mit lehetne e téren elérni, arra érdekes adatokat adtak az én kisiparosaim a sárréti járásból. Bejelentették, hogy annyira tele vannak munkakészséggel, s annyira fel vannak szerelve eszközökkel, amelyek azonban kihasználatlanul vannak, mert munkaalkalom nincs, hogy képes az a nyolc község havonta ezer pár bakancsot és 500 bármiféle t egyenruhaöltönyt elkészíteni. Ha ilyen felvételt készítünk az egész országból, és ha ebből pár százalékot lelkesedés címén le is ütünk, még mindig marad egy olyan reális mag, amelyet a kisiparosság érdekében fel lehet használni. amellyel a kisiparosságot fel tudjuk emelni, talpra tudjuk állítani, hogy talán még a mostani nagy közterhekkel is meg tudjon küzdeni. Hogy ezt miképen lehet azután lebonyolítani, az megint nehéz kérdés, de nem megoldhatatlan. A kisiparosságnak hitelre van szüksége, meg is kaphatja a hitelt és pedig az Okh. utján. Az Országos Központi Hitelszövetkezet nagy érdemeket szerzett magának az aszálykölcsön lebonyolításával. Itt van egy uj, az ipari aszálykölcsön, amelyre az iparosság szo36*
