Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.
Ülésnapok - 1927-158
Az országgyűlés képviselőházának, 2 programúiban sem látom énnek a tervnek nyomát. A 7. cím alá tartoznak az államépitészeti hivatalok, a közutak és közhidak. Ennél a kérdésnél legyen szabad kissé részletesebben foglalkoznom az útépítési kérdéssel. Amint már r a múlt évben a kereskedelemügyi minister ur által ismertetett nagy utépitési programból méltóztatnak tudni, a kormány célja az, hogy Magyarországon a fonosabb, nagyjelentőségű utak állami írtakként fokozatosan állami kezelésbe vétessenek át, azok az utak, amelyek igen fontosak, egyrészt abból a szempontból, mert minket közvetlenül a nyugattal kapcsolnak össze, másrészt pedig azért, mert az automobilizmus fejlődése folytán főkép automobilok által vétetnek igénybe. Ezek az utak az utépitési programra szerint állandó burkolattal antóutakká fognak kiépíttetni, ezenfelül pedig a közép- és kisebbforgalmu utak átépítése és rendbehozatala is tervbe van véve egy céltudatos programúiban. Jelenleg az a helyzet, hogy ;i mnlt évben államosított 174 km. ut betudásával összesen 4.050 kilométer állami utunk van, e mellett van 20.626 km. vármegyei és községi alsóbbrendű utunk. A jelenlegi költségvetésben tervbe van véve még további 388 km. útnak állami kezelésbe való átvétele. (Helyeslés a jobboldalon.) A kereskedelemügyi minister ur által összeállitott nagyszabású utprogrammnak pénzügyi része még nincs véglegesen megállapítva. A terv szerint az autóutak hossza 2800 km.-t tenne ki. Erre a célra szükséges 280 millió pengő. Ennek fedezetére szolgál elsősorban az autóadóból befolyó összeg, amely a jelen költségvetésben három millió pengőben van előirányozva. Tekintettel azonban arra, hogy az automobilok száma rohamosan növekedik, előreláthatólag lényegesen magasabb lesz az autóadóból évenKint befolyó összeg. A középforgalmu utak átépítésére a számitások szerint 60 millió pengő szükségeltetik és a kisforgalmú utak rendbehozatalára, amelyeknek hossza 1800 kilométerre tehető, 45 millió pengő van tervbe véve, vagyis az egész utépitési programra végrehajtása 385 millió pengőt venne igénybe. Nem szükséges itt nekem arról beszélnem, hogy milyen tarthatatlan állapotok vannak még ma is az ország egyes vidékein. (Ugy van! a jobboldalon.) Épen azért örömmel kell üdvözölnünk a kereskedelmi minister urnák ezt a tiagy horderejű programmját és azt a nemes szándékát, hogy tíz éven belül, lehetőleg minden magyar községnek legalább egy rendes, köves útja legyen. (Ugy van! a jobboldalon.) Ez a mi célunk és ezért semmilyen összeg sem lehet sok, amelyet a kormányzat erre a célra szolgáltat. Örvendetesen kell megállapítanom, hogy a háborúnak és a háború utáni időknek rettenetes mulasztásait — mert hiszen egy tönkrement utat újból rendbe hozni és újból átépíteni vagy megépíteni kétségtelenül sokkal nagyobb anyagi áldozatot jelent, mint egy utat állandóan rendben fentartani — a kormányzat már tényleg igyekezik évről-évre pótolni és így ha nem is remélhetjük azt, hogy^ egy-két éven belül az utak tekinetetében ideális állapotok lesznek Magyarországon, mégis meg kell állapitanunk, hogy az utóbbi években már is bámulatos eredményt értünk el és ez az eredmény feltétlenül biztató a jövőre is. Azt hiszem, érdekelni fogja a t. Házat, ha csak röviden közlöm azokat az összegeket, amelyeket az 1924. év óta, tehát három év alatt utépitési célokra fordított a kormányzat. 19248. ülése 1928 április 24-én, kedden. 221 tői az 1927/28. költségvetési év végéig terjedő három év alatt útépítésre összesen 57,354.760 pengő fordíttatott. A múlt évben ehhez még a következő összegek jáirultak: 7,100.000 pengő az 1927/928. évi beruházási hitelből; 3,930.000 pengő a folyó évi költségvetés keretén belül előirányzott összegből; hárommillió pengő, amelyet az autó-adóból irányoztak elő, de amely összeg remélhetőleg nagyobb lesz, és amennyiben ezen a címen nagyobb összegek fognak befolyni, természetesen ezek is utépitési célokra fognak fordíttatni; ezenkívül 6,600.000 pengő van kilátásba helyezve a népszövetségi kölcsön utolsó részletéből. Vagyis eddig ölsszesen 77,975.760 pengő fordíttatott utépitési célokra. Ezenkívül a folyó év végén a költségvetési feleslegből előreláthatólag még 2,400.000 pengő fog utépitési célokra rendelkezésre állani, vagyis kereken 80 millió pengőt fordítottunk négy év alatt utépitési célokra, évenként tehát átlag 20 millió pengőt. Olyan hatalmas összeg ez, amellyel kétségtelenül máx lehet eredményeket elérni, aminthogy a múlthoz képest tényleg lényeges javulást is tapasztalhatunk ezen a téren, — amint ezt már említettem. A költségvetés egyes tételeinél, a rendes kiadásoknál, mégpedig ugy a személyi, mint dologi kiadásoknál, a múlt évihez képest lényeges változást nem találunk. Egy uj rovatot találunk, az 5. rovatot, ahol 15.000 pengő van beállítva a mérnöki tanács költségeihez való hozzájárulás címen. Ez az összeg eddig is szerepelt a költségvetésben, eddig azonban a központi igazgatás címén volt felvéve, onnan most célszerűségi okokból áttétetett ez alá a cím alá. A rendkívüli kiadásoknál a 6. rovat alatt találjuk azokat a célokat felsorolva, amelyekre a költségvetés keretein belül jelentékenyebb összegek fordíttatnak. így az állami közutakon levő nagyobb utak építéséi 1,900.000 pengő, az állami közutaikon levő hidak épitésére 300.000 pengő, utépitési és fentartási gépek és felszerelések beszerzésére és az utigépjavitó telep céljaira 200.000 pengő, egyes államépitészeti hivatalok végleges elhelyezésére 90.000 pengő, meglevő állami kőbányák berendezésének kiegészítésére 90.000 pengő és végül a 6. rovat alatt kiépítetlen utak kiépítésére 1,350.000 pengő beruházási tételeket találunk. A bevételeknél ugyancsak lényeges emelkedés van, miután az útadóból befolyó összeg itt szerepel a bevétel rovat alatt. Az utkérdésnél szükségesnek tartom megemlékezni a dunai hidak kérdéséről is. Amint méltóztatnak tudni, a Dunaföldvár mellett tervezett hid, az úgynevezett középdunai áthidalás már munkában van, amennyiben e hídnak összes költségei kereken hatmillió 'pengőben vannak előirányozva. Ez az összeg már majdnem teljes egészében rendelkezésre áll, a munkálatok a legközelebbi jövőben fognak kiadatni versenytárgyalás utján, magát a hídnak vasszerkezetét az állami gépgyár fogja szállítani. Aktuális kérdés, amelyről igen sok szó esik, a két budapesti hidnak, mégpedig az óbudai és a Boráros-téri hidnak megépítése. Erről a helyről nem akarok arról meditálni, hogy melyik hid sürgősebb, és melyik hidnak mielőbbi létesítése fontosabb. Azon a véleményen vagyok, hogyha megvan a módia a kormányzatnak, mindkét hidat mielőbb feli kel építeni. A költségek azonban meglehetősen nagyok, amennyiben az óbudai hidnak megépítése mintegy 25 millió pengőbe, a Boráros-téri hidnak megépítése pedig mintegy 20 millió pengőbe fog kerülni. Ezek oly összegek, hogv be kell látnunk, hogy a kormányzat ezeket igen nehezen tudja előteremteni, bármilyen ki vasi*
