Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.

Ülésnapok - 1927-158

158. ülése 1928 április 24-én, kedden. 220 Äz országgyűlés képviselőházának nak, .megjegyezvén, hogy jelentékeny bevételek e cím alatt egyébként sem szerepelnek. A 2. cím alá tartozik a Légügyi Hivatal. A Légügyi Hivatalnak ugy személyi, mint dologi kiadásai a múlt évi keretek között mozognak. Amint méltóztatnak; tudni, a Légügyi Hivatal az ország légügyeinek intézésére hivatott központi szerve, amelynek székhelye Budapesten van, azonkívül Székesfehérváron van egy aëro-térképészeti kirendeltsége és Szegeden egy meteorológiai 'kirendeltsége. Itt a múlt évivel szemben semmi lényeges változás nincs; rendkívüli beruházásokat ennél a címnél nem találunk. A 3. cím alá tartozik a szabadalmi bíróság. Amint már a múlt évben bátor voltam bejelenteni, a szabadalmi felsőbíróság a múlt év folyamán megszüntettetett és ebben az évben már csak a szabadalmi bíróságnak a személyi és dologi kiadásai szerepelnek itt, ugyancsak a múlt évi keretek között; az az emelkedés, amelyet az előirányzat mutat, ugyancsak az illetmények és a lakáspénzek múlt évi emelkedése folytán állott elő. A kiküldetési és átköltözködési költségek címén 2000 pengővel több állapíttatott be, mint a múlt évben, aminek az az indokolása, hogy szükségesnek mutatkozott, hogy a szabadalmi hivatal bírói személyzete műszaki ismereteinek gyarapitása céljából időnként külföldre küldessék ki tanulmányútra. A bevételeknél ugyancsak egy 45.000 pengős többletet látunk, amely a szabadalmi és véd jegy lajstromozási díjakból várható. A 4. cím alá tartozik a vasúti és hajózási felügyelőség. Ennek költségei is teljesen a múlt évi keretek között mozognak; lényeges eltérés nincs. Az 5. cím alá tartozik a Központi Statisztikai Hivatal. Amint méltóztatnak tudni, a Központi Statisztikai Hivatal az 1897: XXXV. te. alapján létesittetett és jelentőségét nem szükséges itt különösen ismertetnem. Főként a háború utáni időkben, akkor, amikor az ország megcsonkítása és a megváltozott gazdasági és fogyasztási viszonyok következtében egészen uj helyzet előtt állottunk, bizonyult be a Statisztikai Hivatalnak rendkívül nagy jelentősége, amennyiben a Statisztikai Hivatalnak igazán világszerte elismert, kiváló adatszolgál tatásai alapján voltunk abban a helyzetben, hogy az uj Magyarország egész gazdasági helyzetéről viágos képet nyerhettünk. A Statisztikai Hivatal már természeténél fogva is évről-évre változó munkaprogrammot ölel fel és a legkülönbözőbb gazdasági és szociális statisztikai adatgyűjtéssel bizatik meg. Különösen az utóbbi években a Statisztikai Hivatal munkaköre egészen uj területekre, egészen uj statisztikai munkálatokra is kiterjesztetett, mégpedig főleg gazdaság-statisztikai és konjunktúrakutatást munkálatoikra. Természetes, hogy ez a nagyobb ós ujabb munkakör árstatisztikái Hivatalnak költségvetését is lényegesen érinti, miért is a Statisztikai Hivatal tételeinél lényeges többleteket, találunk. így a rendes kiadásoknál a személyi járandóságok js megfelelően emelkednek, mégpedig 162.038 pengő többletet találunk, amely nemcsak a fizetések és lakáspénzek emelkedése folytán jelentkezik szükségszerűen, hanem főleg azért jelentkezik, mert uj adatgyűjtések váltak szükségessé, nevezetesen a mezőgazdasági baleseti statisztika, a kulturstatisztika és a konjunktúrakutatás költségeire 50.000 pengő irányoztátott elő. Az átmeneti kiadásoknál ezenfelül szintén különböző tételeket találunk mé^ beállítva, amelyek szintén ilyen újonnan programmba vett különböző statisztikai munkálatokra irányoztattak elő. így a mezőgazdasági üzemi statisztikai felvétel előkészítő munkálataira 69.560 pengő állíttatott be. Ennek a statisztikának felvétele annál is inkább szükséges, mert mezőgazdasági üzemi statisztikát utoljára tudvalevőleg 1895-ben vettünk fel és azóta ilyen statisztikai felvétel nem történt, úgyhogy 1929. év végére újból egy uj teljes üzemi statisztikával fogunk rendelkezni. Ezenfelül még egy igen fontos statisztikai munka állíttatott be a Statisztikai Hivatal programmjába, mégpedig a magyar földbirtokot terhelő adósságokra vonatkozó statisztika. Erre a célra 40.000 pengő vétetett fel. Azt hiszem, nem szükséges itt különösen hangoztatnom, milyen fontos a helyes agrár- és adópolitika szempontjából az, hogy mi a földbirtok megterhelésének miképen való alakulását kellőkép és helyesen ismerjük. Ennélfogva a folyó évtől kezdődőleg évről-évre az adósság-megterhelésről rendes statisztika fog felvétetni, amelynek igen nagy jelentősége lesz. Rendkívüli kiadás ezenkívül a Statisztikai Hivatal központi épületének tataroztatására felvett 55.000 pengő is. Végül pedig a központi hivatal kibővítésére 100.000 pengő állíttatott be a költségvetésbe. Amint méltóztatik tudni, a Központi Statisztikai Hivatal uj épületének felópitésére a hasznos beruházások terhére 600.000 pengő engedélyeztetett. Minthogy azonban ez az összeg nem mutatkozott elegendőnek, szükségesnek mutatkozott még további 100.000 pengőt beállitani erre a célra a költségvetésbe. A Statisztikai Hivatal bevételei részben többletet mutatnak, mégpedig 88.000 pengős többletbevételt látunk a külkereskedelmi statisztikai illetékekből és a külkereskedelmi statisztikai űrlapok árusításából befolyó jövedelemnél. Viszont a kiadványok árusításánál és a vegyes bevételeknél 97.000 pengős csökkenést találunk, minthogy a folyó évben ujabb önálló kiadványok kiadása nincs tervbe véve. Ebből tehát érthető, hogy a bevételek is csökkenni fognak. A 6. cím alá tartozik a Központi Mértékügyi Intézet és^ mértékhitelesités. A Központi Mértékügyi Intézet és mértékhitelesités alá tartozó mértékügyi hivataloknak személyi és dologi kiadásai nagyrészt a régi keretek között mozognak, bevételei azonban örvendetes emelkedést mutatnak, amennyiben a múlt évvel szemben 70.000 pengős bevételi többlet remélhető. Ez a magasabb összeg a hitelesítési díjakból a múlt évi tapasztalatok alapján volt beállítható. Sajnálattal kell itt megállapítanom azt, hogy bár az 1907. évi V. törvénycikk alapján a Mértékügyi Intézet hatáskörébe utalta-* tott az elektromos fogyasztásmérők megvizsgálása és hitelesítése is, megfelelő helyiség és megfelelő berendezés hiányában ezeknek hitelesítését ési megvizsgálását mindezideig az intézet nem végezhette, el. A mult

f év folyamán tervbe vétetett — miután _az intézet már megfelelő telekkel rendelkezik — erre a célra 640.000 pengős építkezési kiadással és 360.000 pengőben előirányzott berendezési r költséggel egy ilyent külön intézetnek felállítása, amely kereken egy millió pengőt kitevő befektetés hozzávetőleges számítások szerint két-három év alatt amortizálódnék- Sajnálattal kell azonban látnom a költségvetésből, hogy ez a terv még mindig csak terv. amennyiben a beruházási