Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.

Ülésnapok - 1927-158

Az országgyűlés képviselőházának 158. ülése 1928 április 24-én, kedden. 2Ï5 amelyek egy ilyen üzletembert külön terhelnek. Kivánatos tehát, hogy ezek az árak revízió alá vétessenek. Ugyancsak kivánatos volna, ha ezzel az üggyel kapcsolatban a belügyminister ur revízió alá venné azt a tűrhetetlen helyzetet is, amely fennáll az erkölcsrendészet terén, amely a tolón c-üggy el szorosan összefügg, s gondoskodnék arróLűogy Budapest központjában, az O-utcában efiÉjfcz Budapest nyilvántartott egyénei felvonulást ne tartsanak, ott, ahol a közelben iskolák vannak. A közerkölcs szempontjából is kivánatos volna, hogy ez a revízió rövidesen megtörténjék és nem kerülne nagyobb költségbe, ha ilyen helyiségeket akár a toloneháznál, akár másutt kijelölnének. r Ugyancsak felhívom a minister ur ügyeimét arra. is, hogy a kiadott rendelet szerint .a nyilvános házaknak május elsején meg kell sziünniök. Ugy látom, hogy ezen a téren nem történt még semmi sem. Nagyon féllek attól, hogy azok az előkelő kijárok, akik bokáig járják le láb ukat a belügy min isJeriuni különböző osztályaiban azért, hogy ezeket ,a koncessziiókat, amelyek nagy jövedelmeket jelentenek, meghosszabbittassák, eredményt fognak elérni. Én már előre leszögezem, hogy amennyiben #

a minister ur május elsejei terminust meg fogja hossziabbitanii, én ezt az esetet a Házban szóváteszem. Nem tűrhető az az állapot, acutely Budapesten fennáll, amely szociális szempontból, erkölcsi szempontból. ,a város fejlődése szempontjából ils kárhoztatható. Ezek az egyénék kibérelnek kis földszintes viskókat, amelyek nekik több jövedelmet hoznak, mint háromnégyemeletes házak. Ezzel a város fejlődését akadályozzák, mert a város központjában vannak ezek a házak, amelyek lehetetlenné teszik, hogy ott más valaki építkezhessek. Hivatkozom csak a Népszínház-utca környékére, ahol az ujabb időben nagyon sok ház, három-négyemeletes ház épült, a környező utcákban azonban továbbra is megvannak ezek a tűrhetetlen állapotok. Ezt nem lehet elintézni a tolonckérdéssel, azzal, hogy ezeket, akik ott rendetlenkednek bizonyos időközönként a toloncházba csukják le, hanem ezt radikálisan el kell intézni, Budapest központját, Budapest forgalmas utcáit meg kell tisztítani azoktól az egyénektől, akiknek a jelenléte nem egészen kivánatos és nem nagyon emeli a város külső képét. Ugyancsak kivánatos volna, hogyha a minister ur az általa kiadott erkölcsrendészeti rendeletnek, amelynek annak idején az volt a célja, hogy ne szólítgassák meg az utcán egyedül menő nőket, nagyobb mértékben érvényt szerezne. Mert eleinte volt ugyan egypár operettszerü tárgyalás az egyes rendőrkapitányságokon, amikor feltűnést kereső egyének odaálltak és így keresték az alkalmat, hogy nevük a hírlapokba belekerülhessen, és ez az egész rendelkezés alkalmas volt arra, hogy vele az eperettszinpadok foglalkozzanak. De ha már a ministe]- ur egy ilyen rendéletet kiadott, arra kérem, méltóztassék azt be is tartatni és az necsak 8 napig maradjon érvényben. Különösen kérem tehát a minister urat és felhívom a figyelmét arra, hogy méltóztassék azt a tűrhetetlen helyzetet, amely az Ó-utcai orkölcsrendészeti hivatallal kapcsolatban fennáll, revízió alá venni, illetőleg magának ennek a megszüntetése iránt intézkedni és méltóztassék arra ügyelni, hogy az a terminus, amelyet kijelölt, tényleg betartassék. Elnök: Kivan még valaki szólani? (Nem.) Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom. A ministér ur kivan nyilatkozni. Scitovszky Béla belügyminister: T! Ház! Nagyon örülök annak, hogy Peyer Károly t. képviselőtársam az én erkölcsrendészeti rendeletemet itt szóba hozta. De most egészen más vonatkozásban méltóztatott ezt szóba hozni, mint ahogyan az általános vita során méltóztatott róla beszélni. (Peyer Károly: Nem ugyanaz!) Ott kizárólag az »operett részét« méltóztatott előadni (Derültség.) és jóformán kritika tárgyává tenni és fölöslegesnek bélyegezni azt az egész rendeletet, ma azonban már örömmel állapítottam meg. hogy a képviselő

1 ur jobb erkölcsi érzéke azon idő alatt, amíg a részletekhez kerültünk, szintén elmélyült és a részleteknél most már maga is súlyt helyez arra, (Peyer Károly: Ha van rendelet, be kell tartani!) hogy ez az igazságos rendelet, ha már meghozatott, legalább be is tartassék. Én magam akkor is nagy súlyt helyeztem erre, mert hiszen ha nem helyeztem volna reá súlyt, nem hivtam volna életre ezt a rendelkezésemet. Méltóztassanak nekem elhinni, hogy az erkölcsöknek mindenütt uralkodniok kell. Ne csak áz utcán legyen erkölcs ebben az országban, hanem minden állampolgár gondolkozásában, viselkedésében, ténykedésében erkölcsi alapon álljon. Ezen a téren a háború következtében nagy lecsúszást látok és azon a téren, amely hatáskörömbe tartozik, intézkedtem is; az <űt lefektetett irányelveket be kivánom tartani és be kívánom tartatni. Személyesen jártam el az Ó-utcában, mert magam akartam meggyőződni az ottani helyzetről. Én is lehetetlennek tartom az ottani helyzetet, és csak az anyagi eszközök szükségesek, hogy rendelkezésemre bocsáttassanak, hogy ezek az állapotok ott minél előbb megszüntethetők legyenek. Nekem az a tervem, hogy az erkölcsrendészeíi intézményt valamilyen kórházzal hozzam kapcsolatba, hogy ez olyan helyre tétessék, hogy az utcákon mozgó tömegek ebben a tekintetűén ne alteráltassanak. m Magának az én rendelkezésemnek végrehajtását méltóztassék reám bizni. Én a rendeleteket nem azért hozom, hogy azok papíron maradjanak. Ezeknek a nyilvános helyeknek végre-valahára el kell tünniök azokról a helyekről, amelyeket rendeletein meg nem enged. Én nem szándékozom itt semmiféle rneghosszabbitást adni, csak nem tudom, hogy rendelkezésem összhangzásban van-e a lakásfelmondásokat szabályozó rendelettel, hogy esetleg tudom-e biztosítani ezt, mert ott bizonyos eltolódások lehetnek. (Peyer Károly: Mindig van dekórum!) Ezt nem tekintem dekórumnak, de bizonyos méltányosságot mindenkivel szemben meg kell tartani. Itt azonban rigorózusan kell kezelnem a kérdést és ha más rendelkezések folytán nincsen akadály, a legkérlelhetetlenebbül fogom rendelkezésemet végrehajtani. Kérem, méltóztassék ezt tudomásul venni és a rovatot eredeti szövegében elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az első rovatot elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a rovatot elfogadta. Következik a második rovat. Gubicza Ferenc jegyző: (olvassa): 2. rovat Két csapatszállitó gépkocsi beszerzésére: 50.001) P. Elnök: Megszavaztatik. 30*