Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.

Ülésnapok - 1927-158

Az országgyűlés leépviselőházának 158. ülése 1028 április 24-én, kedden. 205 kétségbe vonjam azt, hogy oda fordultak ezzel a kérdéssel, hiszen semmi veszély nem fenyegette őket abban a tekintetben, hogy olyan gyár sztrájkjánál avatkozik be a neimzeti munkavédellem, amely nem esik azok alá a kritériumok alá, amelyek fenforgása esetén a nemzeti munkavédelem intézményének segítségét igénybe lehet venni. A nemzeti munka védelem nem munkabérsztrájkok meggátlása céljából avatikoziük be. Ott egy közüzemnél állt be a sztrájk, és teljesen m-e Ifi ékes a munkavédelem intézményének, hogy milyen célból vagy okból következett be a sztrájk. A sztrájk bekövetkezett, az üzem szünetel, tehát az üzem f oly tonosságániak biztosítására állíttatott be akkor a nemzeti munkavédelmi intézmény. (Helyeslés jobb felől.) A t. képviselő urak nagyon jól tudják, hogy nemcsak nálunk van ilyen intézmény, hiszen a szociáldemokrata pártnak alkalma és szerencséje Van ezzel az intézménnyel a külföldön is találkozni, mégpedig igen hatásosan. (Farkas István: Ilyen intézmény sehol sincs!) Természetes, hogy mindig a legnagyobb ellenszenvvel méltóztatnak ez iránt az intézmény iránt viseltetni. Teljesen igaza van Szilágyi képviselőtársamnak, — erre én is alludáltam beszédemben — hogy a felvett öszeg akkor is megéri, hogy felvétetett, ha nines is beavatkozásra ok, mert hiszen lehetővé teszi, hogy ilyen összeütközések esetén segítség legyen. Nem szivességből történnek meg ezek a beavatkozások, hanem a magasabb közszempont érdekében és ezért kérem, méltóztassék a tételt eredeti szövegében az indítványok mellőzésével elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon es a közéioen.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határoztathozatal. A rovattad szemben áll Kabók Lajos képviselőtárs -urík törlési indítványa. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a rovatot a törlési indítvánnyal szemben elfogadni, igen vagy,• nem! (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő _ urakna, akik a rovatot elfogadják, szíveskedjenek felállaini. (Megtörténik.) Töbség. A Ház a rovatot elfogadta, a tör'lési inditványt elvetette. Következik a 10. rovat. Esztergályos János jegyző (olvassa): 10. rovat. Dotlogi kiadások 178.060 P. Kabók Lajos! Kabók Lajos: T. Képviselőház! Miután a 9. rovatnál törlési javaslatot tettem, természetszerűleg a 10. rovat törlését is indiványozpm. (Olvassa): »Javaslom a nemzeti munkavédelem dologi kiadások címén előirányzott 178.060 pengő törlését.« Ebben a rovatban beszerzési költségek, a hivatalok elhelyezési költségei, egyéb dologi kiadások, műhelyi kiadások és kiképzési költségek, a kísérleti nyomda fentartása. tagok kiképzése és munkába szólított tagok biztositása címén van felvéve ez a 178.060 pengő. Minthogy az egész nemzeti munkavédelmi hivatalt kifogásoljuk, illetve azt felesleges intézménynek tartjuk, természetes, hogy annak dologi kiadásaira vonatkozólag is helyénvaló törlési inditványt tenni. A t. minister ur ugyanis válaszában hiába iparkodott megcáfolni azt, amit elmondottunk. Ebből semmit sem tudott megcáfolni, a minister ur nem tudta kellőképen megindokolni, hogy valójában miért is van szükség ennek az intézménynek fentartására. Azt. amit Szilágyi ;

t. képviselőtársam közbeszólás alakjában megtett, amibe a minister ur belekapaszkodik, hogy tudniillik a tűzoltókkal hasonlitotta össze á nemzeti munkavédelmi hivatalt, egyáltalában nein lehet megtenni. Egyébként Szilágyi képviselőtársamnak érdeke, hogy ez a hivatal meglegyen, inert ő olyan egyesület vezetője, amelyben munkáltatók vannak tömörülve és a képviselő ur feltételezi, hogy majd annak idején, ha az egyesület tagjai bajba jutnak, odafordulnak segítségért a nemzeti munkavédelmi hivatalhoz és az majd segiteni fogja őket. Azután a minister ur azt is mondotta, hogy csak közérdekű közüzemeknél avatkozik be a nemzeti munkavédelmi hivatal. Habár a Phöbus villamossági üzem közérdekű üzem is, mégis magánvállalat s így kifeje^tten munkabérkérdésről volt ott szó és ez jogcím A^olt arra, hogy a rendőrség beavatkozzék. A rendőrség elvitte az egész gyár munkásait a toloncháizba annak idején. A munkásság nem hagyta el a munkahelyét, hanem benn a gyárban, benn az üzemben tüntetett azok ellen az igazgatói intézkedések ellen, erre kirendelték a rendőrséget, nagy sereg lovas és gyalogos rendőr szállt ki a gyárba és összefogták az egész gyár munkásságát vitték a toloncházba s egy egész napon át ott tartották. (Farkas István: Magyar szociálpolitika!) Hát, t. minister ur, ilyen módon avatkoztak bele ebbe a sztrájkba is, amelynél pedig világosan igaz, hogy az egészében az emberséges munkabérek megteremtéséért történt; nem áll tehát a minister urnák az a kijelentése, hogy bérsztrájkokba nem avatkozik bele. (Scitovszky Béla beliigyminister: Nem is avatkozom bele!) Igenis, nem volt az utóbbi esztendőkben más sztrájk, mint olyan, amely^ a munkabérekért, a megélhetés meg javulásáért folyt és ez a hivatal épen a megélhetés megjavulását akadályozza meg s a minister ur az adófizető polgárok pénzét arra használja fel, hogy ugyancsak az adófizető polgárok megélhetésének javulását meggátolja, megakadályozza. Én ennek a hivatalnak költségét feleslegesnek tartom; magam is azt mondom, rendkívül sok ki nem elégített kívánalom van ebben az országban, sokkal előbbrevaló és sokkal jobban kielégítésre szoruló kívánalmak vannak itt,, tessék ezt az összeget ezekre felhasználni. Épen ezért voltam bátor ennek az összegnek törlését javasolni. Elnök: Kíván még valaki szólani 1 Esztergályos János jegyző: Senki sines feljegyezve. Elnök: Ha senki sem kivan szólani, a vitat bezárom. A minister ur kivan nyilatkozni! Scitovszky Béla beliigyminister: T. Ház! Amennyiben már a t. Ház a személyi járandóságokat megszavazta, igy ennek, természetes konzekvenciája az, hogy a dologi kiadások is megszavaztassanak. Én a magam részéről kérem, méltóztassék eredeti szövegében a 10. rovatot is megszavazni. A képviselő urak tagadásba vették volt az általános vita után mondott felszólalásommal kapcsolatban, hogy 1923-ban autóbuszsztrájk lett volna. Hát, t. képviselő urak, 1923 április 12-től április 16-áig tényleg autóbuszsztrájk volt. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hol?) Budapesten. Ez volt az ejső intrádája az egész autobuszközlekedésnek, és három napon keresztül épen a nemzeti munkavédelem volt az, amely az autóbuszüzem fentartását lehetővé tette. (Peyer Károly: Egy nap százezer pengőbe került!) Az most mellékes, de ez tette lehetővé a munka folyamatosságát és ez 29*