Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.

Ülésnapok - 1927-158

204 Az orézággyulés képviselőházának tartassák fenn 776.000 pengős költséggel, amelyre véleményem szerint semmi szükség nincs. Amig az állam alkalmazottainál a legmi­nimálisabb béremelés vagy fizetésrendezés elől a legmerevebben elzárkózik, amig az állam a legkíméletlenebb a. nyugdíjasokkal szemben és amig klasszifikálja a nyugdíjasokat, régi és uj nyugdíjasokat állapit meg és amikor a hadi­árvákkal és hadiözvegyekkel szemben a legri­degebb .'magatartást tanúsítja, honnan veszi a kormány azt az erkölcsi alapot, hogy 776.000 pengőt itt naplopók részére ki akar adni? (Nagy zaj a jobboldalon.) Elnök: A képviselő urat ezért a kifejezé­séért rendreutasítom. — Csendet kérek a jobb­oldalon! (Mozgás és zaj.) Peyer Károly: Ez csak helyes meghatáro­zása annak a tevékenységnek, amelyet kifejte­nek. A magyar nyelvben erre nincs más szó, nem tudok más szót használni. Elnök: A képviselő urat másodszor is rendreutasitom és figyelmeztetem, hogy ha még egyszer használja ezt a kifejezést, meg fo­gom vonni a szót. (Farkasfalvi Farkas Géza: Nem tud parlamentáris hangot haszitálni! — Várnai Dániel közbeszól.) Várnai képviselő urat is rendreutasitom. Peyer Károly: Az, amit a minister ur mon­dott, teljességgel nem helytálló és én csak azért nem ismétlem meg ezt a szót. mert nem akarok az elnök urnák alkalmat adni arra, hogy tőlem megvonja a szót. Elnök: Szólásra következik? Petrovics György jegyző: Malasits Géza! Malasits Géza: T. Képviselőház! A nemzeti munkavédelem intézményéről én is leszek bá­tor néhány szót szólni. (Peyer Károly: Majd beszélünk arról, hogy miért kell revolvereket beszerezni! — Szilágyi Lajos: Antibolseviz­mus!) Minden vármegyei székhelyen, igy Győ­rött is van egy ilyen nemzeti munkavédelmi hivatal. Ez a hivatal körülbelül 16—18 fizetett személyből áll, ezek közül azonban évszámra 3—4 altiszten és 2 gépirókisasszonyon kivül a hivatalban nem látunk senkit. A hivatalfőuök nem is lakik Győrött, hanem valahol künn a pusztán, a helyettese sem lakik Győrött, hanem szintén egyik pusztán és mégis ha az ember megnézi a költségvetést és annak Győrre eső részét kiszámítja, ebből megállapítható, hogy a győri nemzeti munkavédelmi hivatal fenn­áll ugyan, s kap egy tucat ember fizetést, de tennivaló az egész évben nincs semmi. Győ­rött nincs semmi közüzemi munkásmozgoló­dás. A magánvállalatoknál voltak ugyan üzemi sztrájkok, de ezek is kérve-kérték a főispánt, nehogy elküldje hozzájuk a nemzeti munka­védelmi hivatal embereit, (Scitovszky Béla belügyminister: Nem is kellett kérni, mert nem is megy!) mert mindent összetörnek. Kér­dem tehát én, hogy mi szükség van erre a hi­vatalra? Mi szükség van arra, hogy ez a hiva­tal a leventeügyekbe beleavatkozzék. Mi szük­ség van arra, hogy informálja munkáskérdé­sekben a közigazgatási hatóságokat e» a hiva­tal, amelynek sem a főnöke, sem a helyettes főnöke nem lakik a vármegye székhelyén és hétszámra be sem néz a hivatalba, csak ép az alantas közegekkel dolgoztat. Teljes mérték­ben megértem előttem szóló t. képviselőtársam felháborodását, s bár nem akarok erősebb ki­fejezést használni, tartozom kijelenteni, hogy ez az összeg, mondhatnám 99%-ában haszonta­lanul kidobott pénz, mert a legtöbb helyen ezért az állam nem kap semmit, csak egypár üresfejű és semmit nem dolgozó urat tart ki. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon. — 158. ülése 1928 április 24-én, kedden. Zaj és ellenmondások a jobboldalon és a kö­zépen) Elnök: A képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasitani! Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát be­zárom. A minister ur kivan szólni! Scitovszky Béla belügyminister: T. Kép­viselőház! A magam részéről is a leghatározot­tabban kénytelen vagyok visszautasítani azo­kat a sértő kifejezéseket, amelyekkel Malasits t. képviselő ur a magyar nemzeti munkavé­delmi hivatal tisztviselőit — akik igen érde­mes tisztviselőii az országnak — apoisztroíálta. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Maga az egész appa­rátus nem ölel föl több személyt, mint 121 hi­vatalvezetőt és előadót, 48 segédtisztviselőt, 42 ellsőosztályu, 66 másodosztályú altiszt és 4 ke­zelőt, összesen tehát 281 egyént, akik a leghi­vebben és legbecsületesebben végzik köteles­ségüket, (ügy van! Ugy van! a jobboldalon és a középen. — Zaj a szélsőbaloldalon. — Kabők Lajos: 3 éve nem csinálnak semmit! — Peyer Károly: Két és fél millióért nem dolgoztak semmit!) Magára a nemzeti munkavédelmi in­tézményre okvetlenül szükség van. (Zaj és ellenmondások a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kérem Peyer képviselő urat, szí­veskedjék csendben maradni! (Szilágyi Lajos: Ha nincs dolguk, annál jobb! Hála Istennek! — Peyer Károly: Akkor fel kell őket oszlatni! — Szilágyi Lajos: Épen olyan a helyzetük, mint a tűzoltóké! — Ka bók Lajos: Nem lehet össze­liasonlitani őket! — Szilágyi Lajos: Dehogy­nem lehet!) Szilágyi Lajos képviselő urat is kérem, méltóztassék csendben maradni. (Far­kas István: Ezek csak kitartott emberek! — Rolhenstein Mór: Ilyen intézményt nem kell fentartani!) Csendet kérek képviselő urak, kü­lönben kénytelen leszek az állandóan közbe­szóló képviselő urakkal szemben erélyesebben eljárni! (Zaj.) Kérem a képviselő urakat, mél­tóztassanak a minister urat meghallgatni. (Peyer Károly: Mért nem a kereskedelmi tár­cánál veszik fel?) Peyer képviselő urat har­madszor is kénytelen vagyok rendreutasitani ) és ha tovább zavarja a tanácskozást, javasla­tot teszek a Háznak. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Scitovszky Béla belügyminister: T. Ház! Már az általános vita során kifejtettem ennek az intézménynek a szükségességét. Az ország­nak egész polgári társadalma feltcünül védel­mére kell ennek az intézménynek és legjellem­zőbb az, hogy azt kizárólag a szociáldemokrata párt kifogásolja. Már magában véve ez is elég indok és alátámasztás lehet arra, hogy ez az intézmény fentartassék. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Már az általános Vita során kifejtettem ennek az intézménynek célját, hogy az kizáró­lag a közüzemek zavartalan működésének biz­tosítását szolgálja. Tehát neim minden! válla­latnak, nem minden gyámnak a sztrájkjánál szükséges; hogy a munkavédelmi intézmény beavatkozzék, sőt nem is szabad beavatkoznia. Igen téves Malasits igen t. képviselő társaimnak az a beállítása, hogy könyörögni kellett a fő­ispán urnái egy gyár sztrájkjánál azért, hogy a munkavédelmi intézmény alkalimiazottai ott igénybe ne vétessenek, hiszen a nemzett munkavédelmet nem minden gyárnál veszik igénybe, csak azoknál, amelyek közüzemiek, és széles néprétegek szükségleteit ellátó közér­dekű üzemek. Teljesen felesleges volt tehát a főispán úrhoz fordulni, ha ugyan hozzáfordul­tak, mert méltóztassanak megengedná, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents