Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.
Ülésnapok - 1927-157
184 Àz 'országgyűlés képviselőházának 157. iÚése 1928 április 20-án, pénteken. Én ezeket a közbelépéseket a jó közigazgatás és a jó tisztviselők érdekében kell, hogy megtegyem, mert nem lehet tűrni azt, hogy egy-két esetből kifolyólag a legtisztességesebb, a legbecsületesebben szolgáló tisztviselőkre bármilyen tekintetben is árnyék vettessék. (Ugy van ! Ugy van! — Taps a jobboldalon és a középen.) Az ország érdekében sem tűrhetem el azt, hogy egész közigazgatásunk egy-két ilyen sajnálatos szórványos eset miatt ilyen kritika tárgyává tétessék. {Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) A vármegyei számvevőségek munkálkodását illetőleg én csak Pestvármegye re utalok. Azt mondták, hogy a mai rendszer drágább. Pestvármegyében pl. 1912-ben a számvevőség kiszállási költségei 12.000 koronát tettek ki, vagyis kereken 14.000 pengőt, mi g 1927-ben ezek a költségek 7.000 pengőt tettek ki- A jelenlegi szervezet a következő munkát végezte. A járási számvevőségek hátraléka a zárszámadások és költségvetések tekintetében majdnem 10.000 volt, a zárszámadásokban a hátralék most talán 231, pontosan most nem tudom megmondani, bár itt voltak az adatok, költségvetési hátralék egyetlen egy sincs. Ha a járási számvevőségek idején ezt az eredményt produkálták volna az országban, akkor akceptálnám a képviselő ur felfogását és magam is a járási számvevőségek felállitása mellett lennék, de ezt nem lehet kimutatni. {Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Itt felemlítették a rendőrség és a csendőrség kérdését. Mindkét intézményünk iránt a legnagyobb elismeréssel vagyok (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) és megállapítom, hogy mindkét intézményünk talán már tul is van a békenivón, ugy fegyelmezettség, miat rátermettség tekintetében. (Rothenstein Mór : Akkor sem volt nagyon magas a nivó !) Kifogásolták, hogy a csendőrség részére talán túlságos inveszticiókat teszünk csendőrörsök felállításánál, épületek létesítésénél. A legkevesebb, amivel munkájukat honorálhatjuk az, hogy legalább otthonuk legyen tűrhető és egészséges. Ebben a tekintetben magam részéről mindent elkövetek, hogy a csendőrségnek ezt az otthont biztosítsam. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Ugyanígy vagyok a rendőrséggel is. Itt azonban meg kell állapítanom, hogy a csendőrségi és rendőrségi illetmény között. — bár már az én időm alatt bizonyos tekintetben az élelmi pénzek rendezésével kedvezőbb lett a helyzet, — diszparitás állott elő a rendőrségi legénység hátrányára. Ezt a diszparitást nem tartom igazságosnak és törekedni fogok, hogy ebben a diszparitási kérdésben olyan megoldást találjak, hogy a rendőrség illetménye lehetőleg egy nivóra emeltessék a csendőrség pótlékával azzal a különbséggel, hogy a csendőrségnek vau még egy különleges pótléka, úgyhogy ez a pótlék legyen a két illetmény között a tényleges differencia. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Itt ugyanis legalább a létminimumot kell biztosítani azoknak az egyéneknek, akikre az állam rendje, csendje és békéje bizva van. Ügyelni kell arra, hogy ezek megbékélt és ne elégedetlen lelkületűek legyenek, mert ha becsempészik lelkületükbe az elégedetlenséget, akkor ennek az országnak békéje, n-ndje és biztonsága tényleg nincs jó kezekbe leiéve. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon és a középen.) Nincsen reá ok, hogy ezt feltételezzem, nincs erre nézve semmi szimptoma. De elejét akarom venni minden bajnak, nehogy az történjék, ami a múltban történt, hogy mindent akkor akarunk javitani, amikor már késő. Az a tanulság, hogy ahol javítanivaló van, idejében javitsunk, hogy utólag ne legyen mit megbánnunk. Ugyanígy kivánom a rendőrség elhe lyezését is biztosítani Budapesten és a vidéki városokban is, hogy nekik is megfelelő otthon biztosíttassák. (Helyeslés jobbfelől és középen.) Még ebben a hónapban vagy a jö\ő hónapban szándékozom letenni Budapesten az első rendőrségi otthon alapkövét (Élénk helyeslés jobbfelől és középen.) és tárgyalásokat indítottam egy második otthon létesítésére, amely két otthon létesítésével, azt hiszem, itt Budapesten a rendőrlegénységi és részben a rendőrtiszti lakások kérdését is megoldottam. Még egyszer megemlítem, — talán tavaly is megemlítette m — hogy programmomban van a Budapest székesfővárosi főkapitányság uj épületének megépítése is. Itt felhozzák természetesen azt, hogy ezekben a nyomorúságos időkben ilyen nagy kiadást, — mert nagy kiadást igényel — hogyan lehet programmba venni 1 Én nem vettem volna programmba, ha nem volna annyira szoros összefüggésben a jó adminisztrációval, amelynek a mai főkapitány sági épülettel nem lehet eleget tenni ; (Ugy van ! Ugy van ! jobbfelől.) nem lehet abban az irányban eleget tenni, hogv az adminisztrációt javítsuk. (Esztergályos János : Nincs ez az uj központi épület összefüggésben a balatoni kaszinóval ? — Derültség és ellentmondások jobbfelől.) Nem tudok róla semmit. (Esztergályos János : Az urak tudják, hogy miről van szó.) Nem, én nem tudok róla. Mihelyt az államkincstár ;tbba a helyzetbe jut, a pénzügyminister urat kérni fogom arra, hogy erre az épületre a szükséges összegeket bocsássa rendelkezésemre. Nagy összeg térül meg természetesen az állam részére a régi épületből, amely igen értékes épület és nagyon értékes területen is fekszik. A rendőrség tiszti illetményeinek rendezése csak az államig tisztviselők illetményeinek rendezésével lesz elérhető, bár itt is szükségét látnám legalább az alsó fizetési fokozatoknál bizonyos javítás eszközlésének, — talán a XI. fizetési osztály eltörlésével. Ezt a dolgot azonban még csak érintem, mert még nem érett meg annyira, hogy határozottan tudnék ebben a kérdésben nyilatkozni. Ugy látom, hogy túlnyomó nagy részben az összes érintett kérdésekkel foglalkoztam, sőt megtetéztem és megfejeltem ezeket azokkal a kérdésekkel, amelyeket a magam szempontjából tartottam szükségesnek elmondani. Még két kérdés volt, amelyet nem érintettem. Az egyik a járások területeinek kikerekitése olyan vármegyéknél, amelyek vagy tul kicsinyek. — ez azonban nem olyan veszélyes és nem ez a kérdésnek nehezebb része — vagy tul nagyok. (Ugy van! Ugy van! jobbfelől.) Vannak járások, amelyekhez 50, esetleg 60, sőt 70-en felüli számú községek tartoznak. Az ilyen járás adminisztrációja lehetetlenség, (Ugy van! Ugy van'! jobbfelől.) ezt magam is beismerem. Ezen a kérdésen is segíteni kell valamilyen formában. Én csak azon csodálkozom, hogy vannak vármegyék — ez az autonómiába tartozik, — amelyek eltűrték eddig is, hogy ilyen óriási járásaik legyenek- Mert elsősorban az autonómiának feladataihoz tartozik, (Ugy van ! Ugy van ! jobbfelől.) hogy az adminisztrációt ugy osszák be, hogy kielégitsék az ottani igényeket. Én a magam részéről nem zárkózom el az elől, hogy ahol ilyen szélsőségek vannak, ezeket az anyagi eszközöknek rendelkezésre bocsátása esetén, természetesen az illető vármegyékkel egyetértően, intencióiknak megfelelően rendezzük. Én felvetettem volt tavaly egy problémának megoldását és ez a tanyavilág kérdése volt. (Halljuk ! Halljuk ! jobbfelől) Akkor azt a kijelentést tettem, hogy amennyiben nem lesz az én figyelmeztetésem megfelelő eredményű, akkor esetleg