Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.

Ülésnapok - 1927-157

Az országgyűlés "képviselőházának lé talán törvényhozási utón is szorgalmaznám ennek a kérdésnek radikálisabb megoldását. Eddig, a mai napig egyetlenegy kérés jött be hozzám. Ahol az autonómiáknak a saját polgáraik iránti adminisztrációs érzéke annyi, hogy inkább az anyagiakat tartják szem előtt, mint az alájuk rendeltek jó és helyes adminisztrációját. Ott, azt hiszem, megint rám háramlik az a centrális kötelesség, hogy ezekben a kérdésekben az autonómiákkal szemben is cselekedjem. így vagyunk igen sok kérdéssel, amelyeket az autonómiáknak kellene megoldania, de az autonómiára bizott kérdések csak elodáztatnak és ennek a kérdésnek megoldása nem történik avval a lélekkel és avval a szivvel, amelyet elvárhatnak azok, akik évtizedeken keresztül a maguk adófizetésével hozzájárultak a mai nagy és virágzó városok fellendítéséhez, hogy most már ezek viszonzásaképen adják meg azt a lehetőséget, hogy legalább községi alakulatban találják meg a maguk otthonát és a maguk igényeinek megfelelőleg rendezkedhessenek be. [Helyeslés a jobboldalon.) T. Ház! Ezzel analizálok is. Programmbeszédemben is, amelyet itt kifejtettem volt, kijelentettem azt, hogy szivvel akarok közigazgatni. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Csodálkozom, hogy másfél év után meg tudok maradni ezen az álláspontomon, (Helyeslés a középen. —• Rothenstein Mór : Mert mi itt vagyunk !) Addig, amig itt vagyok, szeretném ezt a programmpontomat betartani. Nem mondom, sokszor a szivnek nemcsak a vonzalmi érzelmeit kell igénybevennem, amelyekkel polgártársaim iránt ragaszkodom, s amelyeket a vármegyék, a városok iránt érzek, hanem e szeretetből folyólag némelykor talán erősebben is kell az ügyeket megfognom. (F. Szabó Géza: Hozzátartozik a szeretethez!) Sokkal egy-^ szerübb és könnyebb volna az egész adminisztrál ció, hacsak a sziv vonzalmait követném és nem tenném azt, hogy eréllyel és kitartással igyekszem a bajokat orvosolni, mert hacsak egyoldalulag járnék el, akkor mindent elrontanék, minden a feje tetejére állna ebben az országban, feje tetejére állna a rend, a közbiztonság és ennek az egész államnak a létbiztonsága. Szükséges tehát, hogy itt megfelelő erély is mutatkozzék és én épen ezeknek a magasabb szempontoknak szem előtt tartásával, de mindig kizárólag az állam létérdeke szempontjából igénybe veszem azokat az erősebb eszközöket is, amelyeket tőlem ez a hely és az esküm, amelyet a kormányzó ur kezébe, az állam boldogulására letettem, megkövetelnek. (Helyeslés a jobboldalon.) Nem térek el ettől, hogy erős leszek, de nem erőszakos. És legyen az államtitkárom is erős. Igaz, hogyha kellemetlenül nyilatkozik ez az erő, akkor az, aki ezt érzi, mindig hajlandó azt erőszaknak nevezni. Ez a két kérdés azonban egymással ugy összeölelkezni sohasem fog, hogy az erőt mindenki csak erőnek és szivből jövő erőnek vegye és ne erőszakosságnak minősitse, hanem azt az erőt, amelyet valaki a maga hátán, vagy magával szemben érez, mindig erőszaknak fogja minősíteni. (Ugy van ! Ugy van ! a jobboldalon.) Ez épen ugy van, mint ahogy az igazság gyűlöli a hazugságot, de a hazugság épugy gyűlöli az igazságot. Az erő épugy gyűlöli az erőtlenséget, mint az erőtlenség az erőt. Ezek a kérdések csak objektiv, csak magasabb szempontokból birálhatók. Mi, akik itt vagyunk, a rendelkezésünkre álló hatalmat a törvény keretén belül és a törvények rendelkezésének megfelelően, de méltányossággal és szivvel gyakoroljuk, kivánjuk a jövőben is gyakorolni (Rothenstein Mór : Bár már látnám!) és ezt bele kivánjuk vinni az egész közigazgatásba. Hangsúllyal mondom, mindenkitől megkövetelem azt, hogy ne essék abba a tévedésbe, I KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XI. '.ülése Ï928 április. 20-án, pénteken. 185 hogy az autonómia önmagáért van, hanem mindenki tudja és érezze, hogy az autonómia az autonómia keretébe tartozó polgárság érdekének előmozditására van. (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon.) Azért szolgálja az autonómia a polgárságot jóakarattal és szeretettel, de ha magasabb szempontból szükséges, szigorral. Ezek elmondása után kérem, méltóztassanak költségvetésemet általánosságban és részleteiben elfogadni. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon.) Elnök : Miután az előadó nem kivan szólani, szólás joga másnak nem lévén, a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. A házszabályok 212. §-ának 7. bekezdése értelmében a belügyi tárca költségvetésének általánosságban való elfogadása és a hozzácsatlakozóan beadott határozati javaslatok felett való szavazást még a mai ülésben meg kell ejtenünk, következik a határozathozatal. Kérdem tehát a t. Házat, méltóztatik-e a belügyi tárca költségvetését általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani- (Megtörténik.) Többség! A Ház a belügyi tárca költ-^ ségvetését általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a beadott határozati javaslatok feletti döntés. Három határozati javaslat adatott be. Az elsőt Gál Jenő képviselő ur adta be, utasitani kérvén a kormányt arra, hogy az állampolgársági ügyekről három hónaponkint terjesszen jelentést a Ház elé. A belügyminister ur óhajt szólni. Scitovszky Béla belügyminister : T. Ház ! Minthogy ezeknek az ügyeknek kezelése a belügyminister kizárólagos diszkrecionális joga és óriási teher többletet jelentene ennek a határozati javaslatnak eleget tenni, és minthogy amúgy is mindenkinek módjában áll ezeket az ügyeket nálam a ministeriumban is ellenőrizni : kérem, ne méltóztassék a határozati javaslatot elfogadni. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök : Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e Gál Jenő képviselő ur most ismertetett határozati javaslatát elfogadni, igen vagy nem % (Nem.) A Ház a javaslatot nem fogadja el, az tehát elvettetett. Következik Gál Jenő képviselő ur második számú határozati javaslata, amelyben egyrészt utasitani kéri a kormányt olyan törvényjavaslat előterjesztésére, amelynek alapján minden köztisztviselő, akinek idegen hangzású neve van, 30 napon belül nevének megmagyarositásáért a belügyministerhez folyamodjék, másrészt pedig utasitani kéri a kormányt, hogy feddhetetlen előéletű magyar állampolgárok névmagyarosítás iránti kérvényét ne utasítsa el. A belügyminister ur óhajt nyilatkozni. Scitovszky Béla belügyminister : T. Ház ! Előbbeni felszólalásomban erre a határozati javaslatra már kitértem. Most csak annyit tudok megemlíteni, hogy mi érdemességi alapon adunk névmagyarositási engedélyeket. Mivel pedig — amint kifejtettem — nem lehet kötelezőleg kimondani, hogy mindenki, különösen a tisztviselők, nevüket megváltoztassák és hogy mindenkinek, aki feddhetetlen előéletű magyar állampolgár, a névmagyarositási engedély megadassák, ehhez a határozati javaslathoz a magam részéről nem járulhatok hozzá s kérem, méltóztassék azt elutasitani. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök : Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e elfogadni a képviselő urnák imént ismertetett határozati javaslatát, igen vagy nem ? (Nem !) 26