Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.

Ülésnapok - 1927-157

Az országgyűlés képviselőházának 15 Scitovszky Béla belügyminister : Sok esetben van tudomásom arról, hogy egyesek nem viselkedtek megfelelően evvel az országgal, a magyar hazával szemben. Ezekkel szemben tehát én kérlelhetetlen vagyok. Akárki, protezsálja az ilyeneket, nem vagyok hajlandó őket ennek az országnak, államnak polgárai sorába felvenni. (Élénk helyeslés jobbfelől. - Kabók Lajos : Honnan tudja ezt a minister ur ? Az" egyszerű detektivjelentés semmi ! — Krisztián Imre : Csak az ország kenyere kellett, de állampolgárság a 30 éven át nem ? — Esztergályos János: Vigyázzanak, rendreutasitást kapnak ! — Krisztián Imre : Ha rendetlenül viselkedem, rászolgálok 1) Elnök: Krisztián képviselő urat kérem, ne méltóztassék közbeszólni. (Derültség a szélsőbaloldalon.) Scitovszky Béla belügyimnister : Ugyanez az eset adódott itt a névmagyarositási kérdésekkel kapcsolatban, ha jól tudom, Gál Jenő igen t. képviselőtársam részéről. . . (Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök : Csendet kérek, kópviselő urak. Scitovszky Béla belügyminister : . . . aki egy rutinos gondolattal a kérdést ugy akarta megoldani . . . (Folytonos zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Kabók képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasitani ! Scitovszky Béla belügyminister : . . . hogy törvénnyel mondjuk ki a következő névváltoztatást az állam szolgálatában álló tisztviselőknél és azoknál, akik nincsenek ebben a keretben, de akik ellen állami szempontból kifogás nem emelhető. Én tavalyi beszédemben is mondottam, hogy a magyar névváltoztatást ma kitüntetésnek kívánjuk tekinteni és csak azok számára engedélyezünk névváltoztatást, akik akár a harctéren, akár a polgári életben erre megfelelő érdemeket szereztek. (Esztergályos János : Még ha zsidó, akkor is !) Még akkor is ! (Rothenstein Mór : Ez meglepetés ! - F. Szabó Géza: Rákóczi és Hunyadi azonban nem lehet ! — Csontos Imre : Na testvér, próbáld meg ! Próbáld meg, Móric ! — Élénk derültség.) Ha a képviselő ur azt kivánja, hogy én is, akinek lengyel eredetű családnevem van és többi nem magyar hangzású névvel biró kollégám és a tisztviselői karnak azok a tagjai is, akiknek idegen hangzású, de tisztességes, becsületes nevük van, szintén változtassák meg nevüket, akkor én erre azt mondom : én nem szégyellem nevemet és másnak sincs oka szégyelnie nevét, épen ezért a magam részéről ki is jelentem, hogy már csak az én egyéni felfogásom szempontjából sem járulhatok hozzá az ő indítványához. (Esztergályos János : Mi mindjárt gondoltuk, hogy a minister ur Zrínyire fogja magyarosítani a nevét ! — Derültség.) Mondom, inkább csak ügyvédi ügyeskedést láttam ebben a felvetett kérdésben, mint komolyságot, épen ezért ezzel a kérdéssel tovább nem is akarok foglalkozni. De ki akarok térni még a képviselő ur egy más irányú kíváncsiságának kielégítésére. Igen csodálkozom, hogy ő mint ügyvédember, akinek ezekben a dolgokban mégis csak jártassággal (teli birnia, azt kérdezhette, hogyan történhetik meg, hogy magyar névnek idegen névre való változtatását is megengedjük. A családi életben sok olyan dolog fordul elő, ami a nevek megváltoztatását teljesen ártatlan és minden tekintetben korrekt emberekre nézve is szükségessé teszi. Ebben az esetben is, ahol a »Polgár« nevet »Markó« névre változtatták, az történt, hogy a flu, aki vitéz lett, a »Polgár« nevet »Markóra« változtatta s ennek folytán maga az apa is kérte, hogy fia neve után ő is megváltoztathassa a nevét, mert itt tulajdonképen a természetes apa nevét vette fel a fiu. Ez az egyszerű magyarázata annak, hogyan történt az, hogy magyar nevet is meg'. ülése 1928 április 20-án, pénteken. 179 változtatnak magyar névre. Ez a családi viszonyok és körülmények következtében igen gyakran elő fordul. Farkas István képviselő ur felhozta Sós Mihály nagyszénási születésű cipészsegéd ügyét, aki a Vági-párttal való kapcsolata folytán rendőrhatósági felügvelet alá helyeztetett, és a képviselő ur ugy tüntette fel a dolgot, hogy ennek a Sós Mihálynak nem tették lehetővé, hogy kenyérkeresetét biztosítsa, mert jelentkeznie kellett és a község határából nem engedték ki. A panasz folytán épen én voltam az, aki ezt a rendelkezést megváltoztattam és a rendőrhatóságot utasítottam, hogy az illető a község határából is elmehessen, ha igazolja, hogy Budapesten kivül kenyérkereseti lehetőséget talált, de természetesen akkor is fenntartottam vele szemben a rendőrhatósági felügyeletet és a kéthetenkinti rendőrhatósági jelentkezést. (Farkas István : Ez már borzasztó dolog !) Ezt méltóztatott kifogásolni. (Farkas István : Hogy fenntartják a rendeletet !) Amit a képviselő ur kifogásolt, abban a korrekciót megtettem, még pedig méltányossági alapon- (Esztergályos János : Miért zaklatják f) Ugyancsak a képviselő ur tett említést dr. Puskás János kiskunfélegyházai ügyvéd és FazekasSzücs József rendőrtanácsos ügyéről. FazekasSzücs József rendőrtanácsos ellen még az 1921. év április 20-án tartott ülésben az Ő kommunizmus alatt való magaviselete igazoltatott és az összes fórumoknál ez az igazolás meg is történt. Mindennek ellenére dr. Puskás János őt mindig ilyen vádakkal illette, úgyhogy Fazekas-Szücs József felhatalmazást kért abban a tekintetben, hogy az illető ellen rágalmazási per ulján a bíróságnál a maga részére jogvédelmet keressen. Ez a felhatalmazás részére megadatott, tehát az ügy birói kézbe tétetett le. Legnagyobb gravamene a szociáldemokrata pártnak a gyülekezési és egyesülési jogra vonatkozott. (Rothenstein Mór: Ugy van!) Nem kivánok részletekben foglalkozni a kérdéssel, mert a ministerelnök ur volt szives már megígérni annak az én régi szándékomnak megvalósítását is, hogy végre-valahára a gyülekezési és egyesülési jogot törvénnyel kell biztosítani ebben az országban. Ma még részletekre nem terjeszkedhetem ki, de előrebocsátom, hogy csak akkor lesz lehetséges ennek a törvényjavaslatnak benyújtása, ha a népjóléti és munkaügyi minister ura maga szakszervezeti törvényét megalkotja, mert ennek a két kérdésnek megoldása egymással szoros kapcsolatban van. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Én remélem, hogy a ministerelnök urnák ezt az igéretét a népjóléti és munkaügyi minister úrral együttesen ugy válthatjuk he, hogy már az ősszel be fogjuk tudni terjeszteni ezt a törvényjavaslatot. (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon : De addig is ! — Graeffl Jenő : Kaszálni kell, meg kapálni kell ! — Felkiáltások a jobboldalon : Aratni kell nyáron. — Zaj. — Kabók Lajos : Nem maguk kapálnak!) Elnök: Csendet kérek! Scitovszky Béla belügyminister : Az e kérdésben már régebben felhozott statisztikai adatokat mellőzöm, csak a folyó évieket kivánom ismertetni. Az ország összes városaiban a folyó évben — amint rövid idő alatt beszereznem sikerült — január elsejétől március 31-ig kérelmeztek összesen 2065 gyűlést. Betiltatott 42, tehát engedélyeztetett összesen 2023 gyűlés. Ebből szociáldemokratagyűlést kérelmeztek 750-et, betiltatott 36, engedélyeztetett 714. A százalékokra nem térek ki. (Farkas István : De rossz az a statisztika!) A képviselő urak mindig azt mondják, hogy rossz a statisztika. (Farkas István : Én idehozom az összes végzéseket! — Zaj.) Majd összehasonlítjuk, 25*