Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.

Ülésnapok - 1927-156

Az országgyűlés képviselőházának 156. ták a nehéz sorsukból menekülni akaró földmunkásokat, olyan módon, hogy a bántalmazás nyomait két hétig viselték magukon.,. (Scitovszky Béla belügymin ister : És nem tettek feljelentést % — Farkas István : Ha tesznek feljelelentést, még többet kapnak! — Esztergályos János : Újra megverik őket !) Ebben az ügyben nyilt levelet intézett a földmunkás szövetség a földmivelési minister úrhoz. (Zaj. - Elnök csenget.) Annak ellenére, hogy a nyilt levél közzététele megtörtént, semmiféle reviziót nem alkalmaztak. (Krisztián Imre : Nagyon tág fogalom !) Vásárhelyen is történt egy másik eset, hogy Benke Imre földmunkás lakására éjnek idején bementek a csendőrök, s miután ott nem tartózkodott senki, a rendőrhatóság házkutatást tartott és a törvény durva megsértésével ugyanúgy feldúlták a lakást, ugyanúgy széjjelszórták a szalmazsákokból a szalmát, a képrámákat hátul ugyanúgy kibontották és kommunista iratok után kutattak, mint az előző esetben. Ma legegyszerűbb a szervezkedést megakadályozni ugy, hogy a hatóság egyszerűen ráfogja azokra, akik szervezkedni akarnak, akik a gazdasági nyomorúságból ki akarnak emelkedni, hogy kommunista-összeesküvést szőnek és ez már elegendő arra, hogy a legkíméletlenebbül járjanak el velük szemben, sőt elegendő ok arra is, hogy őket börtönbe is rakják. (Huszár Dezső : Nyolcmillióból két ember ellen járnak igy el ! — Temesváry Imre: De Vásárhelyen senki sem tud ezekről ! — Farkas István : Önhöz nem mentek panaszkodni ! — Temesváry Imre : Ott vagyok közöttük, tudom, hogy ott mi történik ! — Farkas István : Nem kell elmenni Vásárhelyre, itt a szomszédban is igy van !) De tovább is megy a közigazgatás a visszaélésekben és rá fogok mutatni néhány véghatározattal arra, hogy milyen sok és milyen súlyos adatok birtokában vagyunk. (Farkasfalvi Farkas Géza : Miért nem jelentik fel az ilyen dolgokat ?) Olyan esetekre is rá fogok mutatni, amikor annak rendje és módja szerint megfellebbezték a véghatározatot és a fellebbezés után a felsőbb hatóság a véghatározatot jóváhagyta. Nem segit a földmivelésügyi minister ur sem, mert amíg a fellebbezés eljuthat a földmivelésügyi minister úrhoz, belekerül egy félesztendőbe is, de minden körülmények között három hónapon túl következik be, amikor már túl vagyunk az eseményeken. Ózdon a következő eset történt. Magam voltam ott s ezt azért emlitem meg, mert nem mások elbeszélése alapján tudom az esetet. Múlt év november havában az ózdi vasgyár munkásai értekezletre gyűltek össze. Csak egy gyári értekezletet hivtunk egybe, amelyen meg akartuk beszélni azt a kétségbeejtő állapotot, amelyben az ózdi munkások vannak. Én már itt a Házban más alkalommal szóvátettem ezeket a túlalacsony munkabéreket, a túlhosszu munkaidőt és ott a helyszínen is ezeknek tökéletes megállapítása vált szükségessé. Legnagyobb csodálkozásunkra ezt a gyári értekezletet alig tárhattuk 10—12 percig, mert mintha felsőbb helyről jött volna a parancs, mindjárt beszédem legelején a kiküldött tiszteletbeli főszolgabíró ur akadékoskodni kezdett, (Farkasfalvi Farkas Géza: Bizonyára rászolgált!) minden harmadik mondatom után megjegyzéseket tett. (Farkasfalvi Farkas Géza: Jól tette! — Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Ön szerint jól tette, én szerintem rosszul tette, mert nem gyülekezési szabadság, nem egyesülési szabadság az. ha nem szabad megmondani, (Farkasfalvi Farkas Géza: Izgatni nem szabad!) hogyan zsákmányolják ki a munkásokat és nem szabad rámutatni arra, hogy miképen élnek vissza a hatalommal akkor, amidőn egy ilyen gyűlést feloszlatnak. Amikor a képviselő urnák ülése 1928 április 19-én, csütörtökön. 127 az a válasza erre, hogy jól tette, (Farkasfalvi Farkas Géza: De ha izgatnak azon a gyűlésen!) kérdem, ez a véleménye nem izgatás? Izgat az, aki ezeket a tényeket előidézi; izgat az, aki ilyen tényekből állapítja meg az izgatást, izgat az, aki a védtelea munkásokat a munkaidővel is kizsákmányolja, munkaerejüket kihasználja és izgat az, aki mindezeket a cselekményeket pártolja. (Krisztián Imre: És aki még jobban aláhúzza ezeket a dolgokat! — Farkas István: Biró Pál izgat, aki lenyomja a munkabéreket!) Én a magam sérelméről nem beszélek, csak arról, hogy a gyűlést feloszlatták alig 10—12 perc után és ellenemis folyik az eljárás. Lehetséges, hogy még a Háznak is kell majd foglalkozni vele. Most a debreceni táblánál folyik az ügy. Jelenleg azonban csak azt teszem kifogás tárgyává, ami a gyűlésen résztvevőkkel történt. Ott ugyanis a gyűlés alkalmával öt terheltet ítélt el a főszolgabíró ur, mint rendőri büntető biró és megállapította az öt terheltre nézve* azt, hogy ők valójában bűnt követtek el, amely büntetendő. Első-, másod-, harmad-, negyed- és ötödrendü bűnösöket állapított meg, de legnagyszerűbb Ítéletében az indokolás. Ezt megelőzőleg azonban megemlítem, hogy az elsőrendű terheltet tizenöt napi elzárásra és negyven pengő pénzbüntetésre, a másodrendű terheltet öt napi elzárásra és negyven pengő pénzbüntetésre, a harmad-, negyed- és ötödrendü terhelteket pedig négy pengő fő- és négy pengő mellékbüntetésre ítélte. Méltóztassék meghallgatni, hogy mit mond az indokolás (olvassa): «A feloszlatás alkalmával az elsőrendű terhelt, aki a gyűlés bejelentői között nem szerepelt s akit a gyűlés a maga tisztikarába valamelyes teendőre meg nem választott, a szónoki emelvényről beismerése szerint a következőket mondotta: »A hatóság érthetetlen okból feloszlatta az értekezletet, felhívom a hallgatóságot, hogy a legnagyobb rendben és fegyelmezetten távozzanak el- Erre csak az lehet a feleletünk, hogy -szervezkedjünk.« — Bár a csendőri jelentés arról nem emlékezik meg, hogy felhívta volna a gyűlés tagjait a szétoszlásra, mégis az általa beismert szöveget veszem elhangzottnak s megállapítom, hogy Kubinyinak, aki a gyűlés rendezőségéhez, illetve tisztikarához nem tartozott, felszólalni a feloszlatás után joga nem volt, kétszeresen nem volt joga ott a hatósági intézkedést kritika tárgyává tenni és e kritikán keresztül szervezkedésre agitálni.« Azért tehát, mert Kubinyi felhívta a jelenlevőket arra, hogy a legnagyobb csendben és rendben távozzanak el és mert azt mondotta, hogy a hatóság érthetetlen okból oszlatta fel a gyűlést, ami tényleg nem is volt érthető, hogy miért oszlatta fel, jár 15 napi elzárás és 40 pengő pénzbírság Nézzük csak, hogy a másodrendű terheltnél mi volt az indokolás. (Kristián Imre : Miért nem felebbezik meg?) Meg van felebbezve, azonban ez az ügy a maga egyszerűségében annyira kikívánkozik a nyilvánosság elé, hogy szükségesnek tartottam ide hozni a Ház elé. (Esztergályos János : A felsőbb fórum csak nem fogja dezavuálni az alsót, ez természetes !) A másodrendű terheltnél, aki a gyűlés elnöke volt, a bűn tárgyát valójában az képezte, hogy ő nem tudta megakadályozni a szónokot abban, hogy amit ott elmondott, azt elmondja. A főszolgabíró ur szerint a gyűlés elnökének meg kellett volna akadályozni azt, hogy a szónok ott beszélhessen. Ilyen indokok alapján ilyen büntetéseket, tizenötnapi és ötnapi elzárásokat és negyven pengős pénzbírságokat kiróni, ez rávilágít arra az elfogult és pártoskodó eljárásra, amely pártoskodó magatartásáról a minister ur is bizonyságot tett itt a Ház előtt. De nézhetjük az adatokat tovább. A győri 18*