Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.

Ülésnapok - 1927-156

102 Az országgyűlés képviselőházának 156. ülése 1928 április 19-én, csütörtökön. mány a közigazgatásinak épen azokat a szer­veit — a rendőrséget és a esendőrséget — fej­leszti túl, amely szervek ma nem a közbizton­ságot szolgálják tisztáin, hanem inkább politi­kai célokat, mert politikusok, ellenőrzését vég­zik. A rendőrségnek, csendőrségnek és detektiv­testületnek nagy része ma azzal van foglalkoz­tatva' és azért növelik számukat, mert alz ellen­zéki politikusokat ellenőrzik. Minden megmoz­dulásuknál, minden bajnál, minden jajszónál ott találjuk a detektívek sokaságát, ott talál­juk az államhatalom szerveit, nem azért, hogy megfigyeljék a bajokat, sí azoknak okairól je­lentésit tegyenek, hanem azért, hogy a jajszót elfojtsák, hogy meghallják és továhb adják a jajszó kimondását, s arra 'azután mindjárt vaa:y ellenzéki, vagy bolsevista,, vagy valami­lyen irányizaitunak mondják az embereket. Köztudomású, hogy mi szociáldemokraták a demokrácia módszereivel küzdünk eszméin­kért, törekvéseinkért és az a célunk, hogy ez a demokratikus szellem a,z ország életébe: átül­tettessék. Köztudomású azonban az is. hogy a szociáldemokratákat bolsevista üzelmek miatt vádolják, s iha egy vidéki szolgabírónak, vag> rendőrnek ugy tetszik, hölgy a gyülekezési és egyesülési jog. vagy a sajtószolgálat terén aika­dályokialt emeljem elénk, mondjuk, megakadá­lyozza valamely szocialista _ irányzatú munkás­lapnak, vagy iratnak a, terjesztését, akkor az­ziaH kezdik, hogy azt mondják, hogy" ez bolse­vista irat, bolsevista mozgalom, bolsevista cse­lekedet s ez a cím elég arra, hogy embereket elitéljenek, üldözzenek és kínozzanak. Mi a bel­li gynuin is ter urnák többször elmondtuk az ada­tainkat, de ő más jelentéseket kapott és én tényekkel tudom megállapítani, hogy a minis­ter urat helytelenül és egyoldalulasr informál­ják, mert ugyanaz a hatóság, amely erőszako­sam, vagy felületesen járt el, tesz jelentést a maga eljárásáról, természetes en azt szépíti és ipankodik megmagyarázni. Ebben a, tekintetben sok panaszt tettünk mi már szóvá, Én miaigam is felemlítettem pár olyan konkrét esetet, amelyek azt bizonyítják. hogy a közigazgatási hatóságok egyoldalúan, önkényesen járnák el. a munkásságot, különö­sen a földmumkásságot megmozdulni sem hagy­ják, még ott, azokban a községekben sem. ahol a Ministerium által jóváhagyott alapszabá­lyokkal működő helyi csoportok vannak. Gyon­gyöstaírjánban három földmunkás olvasta, aizt a brosürát és a Népszava-naptárt, amelyet a szőlei áMeinokratapárt kiadott. Természetesen ezek iközül ai szeglény emberek közül csak egei­nek volt ilyen naptára-, ezért hárman-négy en elimtentek annak a lakására, s ott olvasták a Népszavai-naptárt, meg a szociáldemokratapárt által kiadott fűzett. Erre mit csinált velük a hatósági Mert hámnan vagy négyen voltak együtt, elitélte őket tiltott gyűlésért és tiltott sajtóközlemény terjesztése címén szintén eilitélte őketL, Egyenként 3—3 hónapot kaptak ezek az emberek olyan cselekményért, amely nem lehet vád alapja a közigazgatás előtt, mert hi­szen ők csak összejöttek és olvastak hárman, mert kíváncsiak voltak arra, hogy mi van azokban az iratokban. Az iratok nincsenek el­tiltva és elkobozva, az iratok miatt nem folyt hatósági eljárás, ezek az emberek egy közkézen forgó sajtóterméket olvastak és elitélték őket azért, inert olvastak, mert összejöttek hárman és emiatt valaki feljelentette őket. Vannak olyan emberek, akik mindenféle politikai irány­zatnak hűséges szolgálatot tesznek és ez a szellem benne él a közigazgatásban is. Vannak olyan emberek, akik résztvettek a bolseviz­musban, s beeveztek a közigazgatásba. Ott is ugyanolyan egyoldalú szerepet töltenek be, mint amilyen egyoldalú szerepet töltöttek be a bolsevizmus alatt és ezt a szellemet viszik oda és érvényesítik. Itt van például Kiskun­félegyházán egy Fazekas Szűcs József nevű ember, aki a vörös uralom alatt az akkori^ kis­kunfélegyházi direktóriumnál a vörösőrség parancsnokának jelentkezett s ezt a hivatását az egész kommunizmus alatt be^is töltötte. Ez az ur most ott rendőr, s a legélesebb s a legna­gyobb hajszát folytatja azoknak a munkások­nak egy része ellen, akik magukat szociálde­mokratáknak tartják, minden eszközt meg­ragad arra, hogy ezeket a szociáldemokrata munkásokat és a mozgalomban résztvevőket üldözze. Ez a szellem azután nem alkalmas arra, hogy ezt a közigazgatást jóvá tegye és az embereket megnyugtassa, mert az én meg­ítélésem szerint a közigazgatás vagy tud meg­felelő atmoszférát teremteni helyes, praktikus eljárásával, vagy az embereket elkeseríti a kicsi apró tüszurásokkal. Ha (> ezek állan­dóak és rendszeresek s ha az illetők azt látják, hogy nem kapnak igazságot, egészen bizonyos, hogy türelmetlenek, bizalmatlanok lesznek a hatóságok és különösen azoknak intézkedései iránt. Felemlíthetem, hogy az ellenzéki politiku­sok általában és különösen mi szociáldemokra­ták mennyire ellenőrzés alatt állunk. Egy lépést nem lehet tennünk. Ha az ember elmegy egy vidéki gyűlésre, amelyet a hatóságok en­gedélyeztek, mert máskép nem is megyünk el, csak amikor már engedélyezve van, mihelyt kilép az ember a városba, a detekivek nyomon kisérik, bennünket szocialista képviselőket is követnek, minden lépésünkről jelentést tesz­nek, minden lépésünkre vigyáznak. Nem gon­dolják az urak, hogy ezzel a ténnyel önmaguk bizonyítják be az államon keresztül, hogy bi­zalmatlannak kell lenni és előidézik, hogy az emberek bizalmatlanok legyenek és ne higyje­nek a kormányzatban. A kormány annyira gyámkodás, felügyelet alá helyezi az embere­ket, hogy kiöl belőlük minden önállóságot, bi­zalmat és minden jóérzést ezzel a cselekedeté­vel, hogy ezt a zaklatást rendszeresen és állan­dóan folytatja. T. Képviselőház! A felsorolt dolgok azon­ban magukban még nem elégségesek. Azt mond­ják például, hogy internálás nincs, holott még ma is van internálás. Ez az internálás még ma is fennáll, mert ha egy vidéki hatóságnak ugy tetszik, akkor ezt mé^ ma is végrehajtja. Erre is elmondok egy konkrét esetet. Van Orosházán egy Sós nevű munkás, akinek az volt az egész bűne, hogy itt Budapesten az úgynevezett Vágí­féle mozgalomban le volt tartóztatva, azonban kieresztették, mert kitűnt, amikor a hatóság megvizsgálta ügyét, hogy ő csak véletlenül ke­rült oda és egyáltalában semmi köze nem volt ennek az embernek, semminemű politikai moz­galomhoz. Ennek kapcsán azután elment ez az ember Orosházára, ahol a helyi rendőrség ren­dőri felügyelet alá helyezte. Ez abban állott, hogy jelentkeznie kellett és nem szabad elhagy­nia a várost a rendőrhatóság engedélye nélkül. Ez az ember munkanélküli lett, nem kapott munkát Orosházán. A környéken kapott volna munkát, elmehetett volna más helyre, kérte is a rendőrhatóságot, engedje meg, oldja föl a jelentkezés kötelezettsége alól és az alól, hogy ott 'kelljen tartózkodnia Orosházáin, mert hi­szen nincs megélhetése. Ezt az esetet én Sztra­nyavszky államtitkár urnák elmondtam. Akkor

Next

/
Thumbnails
Contents