Képviselőházi napló, 1927. X. kötet • 1928. március 14. - 1928. március 30.

Ülésnapok - 1927-145

7*8 Az országgyűlés képviselőházának 145. ülése 1928 március 19-én, hétfőn. mily szerény erőtényezőt jelent, azt hiszem, nem kell bővebben indokolnom. Az a kontingens, amelyet tarackban számunkra engedélyeztek, 102 darab. Hogy ez milyen nevetségesen cse­kély szám, azt legjobban igazolhatja az, hogy a legkisebb haderejü államnak is sokkal több nehéz lövege van, mint amennyi ágyúnak sem nevezhető ilyen játékszerrel rendelkezünk mi. Még az úgynevezett titkos készleteket, — amelyek, amint már kifejtettem, a legdöntőbb jelentőségűek, — sem veszem itt tekintetbe, azokat is figyelmen kivül hagyom. A mi tarack­jainkat összehasonlítva az idegen államok ne­héz lövegeivel, Jugoszláviának kétszer, Angliá­nak és Spanyolországnak háromszor, Romániá­nak jóval több, mint három és félszer, Lengyel­országnak négyszer, Csehországnak négy és félszer, Olaszországak hatszor, Franciaország­nak tizenötször annyi nehéz lövege van készen­létben, mint amennyi ilyen, ma már komolyan egyáltalában számba sem jöhető tarackunk van nekünk. Számunkra engedélyeztek 450 plusz 75 gép­fegyvert, Dánia és Spanyolország két és fél­szer, Jugoszlávia majdnem négyszer, Német­ország majdnem négy és félszer annyi gép­puska felett rendelkezik. Belgium géppuska állománya kilencszer. Románia majdnem tizen­kétszer, Svájcé több, mint tizenháromszor, Angliáé több, mint tizennégyszer, Olaszországé több, mint tizenötször, Csehországé majdnem tizenhétszer, Lengyelországé huszonegyszer, Oroszországé több, mint negyvenhétszer és Franciaországé hetvenhatszor akkora, mint a mienk. Franciaországnak egymagának kevés hiján annyi géppuskája van, mint amennyi embert engedélyezett számunkra Trianon. Franciaországnak 19.344 könnyű és 15.600 nehéz gépfegyvere van, vagyis összesen 34.944; azt hi­szem, ez a létszám egészen megközelíti a mi trianoni emberiétszámunkat. Magyarország és Németország hadirepülő­géppel egyáltalában nem rendelkezhetik. Ugyanakkor Romániának bevallottan 250, Ju­goszláviának 300, Japánnak 370, Csehországnak 500, Lengyel- és Oroszországnak 800—800, Olasz­országnak 1100, Angliának 1215, Amerikának 1600 és Franciaországnak 1615 legmodernebb hadirepülőgépe van. Az ármádiák mechanizálására irányuló tö­rekvésekben soha olyan őrült vetélkedés és tü­lekedés nem folyt, mint ma, amikor a döntés­hez megkívántató, de amúgy is bőséges túl­súlyt még tankok, motoros csapatok és repülő­gépek hihetetlen méretű tökéletesítésével igyekeznek az általános leszerelést hangoztató államok biztositani. (Jánossy Gábor: Általános hipokrizis!) Erre az általános leszerelési szán­dékra még különösképen jellemzők azok az adatok, amelyek a legmodernebb harci eszkö­zökben való tökéletesítések keresztülvitelét célozzák. Legyen szabad itt visszaidéznem em­lékezetükbe 1917 november 22—29. napjait. Ek­kor folyt le a világháborúban döntő jelentő­ségű cambraisi ütközet. Itt jelent meg a Sir Hugh Elles tábornok agyában megszületett első 350 tank, amelynek célja volt, hogy a tank­hullámok minden tüzérségi és egyéb előkészítés nélkül egyszerűen legázolják a német állásokat. Ez 7—8 kilométer mélységben akkor sike­rült is. Más lapra tartozik, hogy az angolok ezt nem tudták megfelelően kihasználni, nem tud­tak megfelelő utánanyomuló tartalékról gon­doskodni. De bármilyen jelentőségteljes volt ezeknek a legelső tankoknak a hatása, ezeket nem is lehet összehasonlítani a maiakkal. Az akkori hadijelentés Flesquéresnél megemléke- ' zik egy kitűnő német tisztről, aki maga szol­gálta ki tábori ágyuját és aki egymaga nem kevesebb, mint tizenhat tankot tudott szétlőni, mig végre hősi halált halt. Négy évi kisérletezés után most készült el végre az uj francia nehéz áttörő tank. Ez már nem nyolc méter hosszú, mint a cambraisi üt­közetben résztvett elődje volt, ez annál két és fél méterrel nagyobb, valóságos acélkolosszus, négy méter magas, három méter széles, van benne két 350 lóerős gép, 685 tonna a súlya és óránként már nem négy kilométerrel halad mint cambraisi elődje, hanem óránként 11 ki­lométerrel. Előállitási költsége pedig 700.000 pengőbe, vagyis körülbelül annyiba kerül, amennyibe békében került egy torpedónaszád. Méltóztattak most hallani, mire képes e mo­dern trójai faló. Egy vezető tiszt és 12 altiszt fér el benne. De nem csupán egy-két tank meg­rendeléséről, hanem például Angliában moto­ros dandárok felállításáról esik most szó, az általános »leszerelési láz« közben. Egy statisz­tika áll itt rendelkezésemre, amely szerint Franciaországnak 2568 ilyen tankja van, Ame­rikának 547, Oroszországnak 400—500, Angliá­nak 300, Lengyelországnak 220, Olaszországnak 120, Romániának 90, Cseh-Szlovákiának 60, Ja­pánnak 40 és Szerbiának 10. Ugyanilyen arányú fejlődés mutatkozik a tengeri harci eszközöknél is. Ezekkel azonban ezúttal nem akarok foglalkozni. A levegő feletti uralomért is ilyen szizi­fuszi küzdelem folyik. Bennünket a tengertől megfosztott magyarokat a légi flották terén mutatkozó intézkedések inkább érdekelnek. — más okból is. A trianoni szerződés III. címének 128. cikke a katonai és hadi tengerészeti léghajózásra vo­natkozó rendelkezések szerint ekként szól (ol­vassa): »Magyarország haderejének katonai vagy hadihajózási repülő szolgálata nem lehet. Kormányozható léghajót megtartania nem sza­bad«. A 129. cikk szerint a trianoni szerződés életbelépésétől számitandó két hónapi határ­időn belül a Magyarország szárazföldi és ten­geri haderejének állományába jelenleg tartozó léghajózási személyzetet le kell szerelni. A 131. cikk szerint pedig a trianoni szerződés életbe­lépését követő hat hónapon át Magyarország egész területén tilos a légi járóművek, légi já­róműrészek. légi járómotor ok és légijárómű­motorrészek gyártása, behozatala és kivitele. T. Ház! Hogy ezzel szemben hogyan fest a gyakorlatban az általános leszerelési láz, erre­nézve egy kimutatás áll rendelkezésemre, amely szerint az egyes államok katonai aviatikájuk fejlesztésére éveken keresztül rendkívüli áldo­zatokat hoznak, (Halljuk! Halljuk.) Anglia 1926. és 1927. évi költségvetésébe, hasonlóan az előző évekhez, 20,865.000 fontot állított be erre a célra. Ezt átszámítottam magyar pénzre s ez körülbelül 584,220.000 pengőt tesz ki. Fejenkint körülbelül nyolc aranymárkát jelent az egyes polgárokra ez a teher. Az angol flotta számára a flottaparancsnokság óriási hidroplánokat rendelt. Három darab gépet 700 lóerős motor­ral szereltetett fel. Legénységük: három pilóta, egy megfigyelő és tiz ? ember. Főrendeltetésük a tengeralattjáró vadászat és a távoli felde­rítés. Olaszország 1926/27. évi költségvetésében az előző évhez képest 213 millió Urával többet, azaz 635,355.000 Urát, a mi pénzünkben körülbe­lül 193,770.000 pengőt fordított erre a célra. A japán költségvetés 1,500.000 dolláros költséggel két-két repülőgépet irányzott elő az összes hadi­hajók számára, Az Egyesült-Államok 1924/25-ik

Next

/
Thumbnails
Contents