Képviselőházi napló, 1927. X. kötet • 1928. március 14. - 1928. március 30.

Ülésnapok - 1927-145

Az országgyűlés képviselőházának 1 évben több mint 30%-kal emelték a repülőgé­pek számát és az 1926/27. évi költségvetésben katonai aviatikára 32,965.000 dollárt szavaztak meg, magyar pénzben körülbelül 187,800.000 pengőt. 1926-ban 2% millió dollár költség­gel két repülőgép anyahajót épített az Unió flottája számára egyenként 50 bombavető géppel. Ezenkivül légi flottája 30 darab uj va­dászgépet kapott. Franciaország 1927. évi költ­ségvetésében a tengerészetre forditott százmil­lió, és a gyarmatok számára megszavazott 14 millió frankon kivül 435,500.000 frankot, magyar pénzben körülbelül 98 millió 860 ezer pengőt szavazott meg. Itt a teher fejenként 5 arany­márkát tesz ki. A kisentente államok közt Cseh­szlovákia 1926. évi költségvetésében 152,868.000 szokott forditott katonai aviatikájának fejlesz­tésére, magyar pénzben körülbelül 25,990.000 pengőt, 1928. évi aviatikai költségvetése pedig körülbelül a kétszerese lett az 1927. évinek. Len­gyelország az 1926. évben körülbelül 6,600.000 zlotyval többet, 22,300.000 zlotyt, magyar pénz­ben körülbelül 14 és l h millió pengőt forditott erre a célra. Ugyanakkor Románia 405 500.000 leit, azaz magyar pénzben körülbelül 14,200.000 pengőt, a jugoszláv állam 1925-ben 40 millió dinárt, az 1926. évben pedig nem kevesebbet, mint 116,270.000 dinárt állított be erre a célra, ami magyar pénzben 11,627.000 pengőt tesz ki. Spanyolország léghadügyi költségvetésébe 160 millió pesetát állit ott be, mert egyszerre 1400 hadirepülőgépet óhajt beszerezni. Ezek a számok — azt hiszem — minden szó­beszédnél erőteljesebben igazolják azt az állítá­somat, hogy az égbekiáltóan igazságtalan tria­noni szerződésnek idevonatkozó része tarthatatlan. Az Egyesült-Államok 1925. év tavaszán al­kották meg az Aeronautic Safety Code-ot, amely 1035. §-ból áll, — Az Amerikai Egyesült­Államok a hadügyi, tengerészeti és kereskede­lemügyi miniisteriumokban egy-egy uj államtit­kári állást létesítettek, majd később törvényt is hoztak, amely a légügyi kérdéseket a kereske­delemügyi ministeriumba hozta össze, azonban kifejezetten azzal, hogy ez a kérdés különös gonddal kezelendő és erre különös súly helye­zendő. Ezenkivül az Uniónak még két törvénye érdekel bennünket. Az egyik a ; légi haderőkről szólván, azt követeli, hogy öt éven béliül a szá­razföldi harci repülőgépek száma kétezerre emeltessék, a 'másik törvény pedig a haditenge­részet légi flottáját szintén öt év alatt akként kivánja kifejleszteni, hogy erre a célra 85 mil­lió dollárt bocsát rendelkezésre, ami magyar pénzben 485 millió pengőt, tehát majdnem egy félmilliárdot jelent. Az angol parlament sem akart e tekintetben visszamaradni és az állami költségvetésben* fő­leg ujabban, miután az első beruházás okon túl­ment, ismét hatalmas összegeket forditott erre a célra: legutóbb 15 és félmillió fontot. Ebből azonban csak egytiEjenhatodrész esik a polgári aviatika céljaira. Itt különös hatást gyakorolt az angoll közvéleményre az elmúlt évben 1927 június 2-án Hendonban tartott nyolcadik dísz­szemle, amely ezt a napot valóságos nemzeti ünneppé varázsolta. Jelen volt az angol királyi ház, s mint vendégek idegen királyi házak tag­jai. Borús idő ellenére is már délelőtt 80 ezer főnyi publikum sereglett össze, a délután folya­mán pedig több mint 100 ezer ember lelkesedett az előrelátó Angliáért. A feladat az volt, hogy miként védekezik Anglia egy nappali légitáma­dás esetén az esetleges támadókkal szemben, a feladat második tétele szerint pedig, hogy mi­ként fogják repülőgépekről precíz bombázással az esetleges tank támadásokat meggátolhatni. -.5. ülése 1928 'március 19-én, hétfőn. 79 Az olasz niinisterelnök, Mussolini is, angol mintára hamarosan kézbevette a légügyek át­szervezését. De ez nagyon is érthető, ha végig tekintünk Itáliának 8000 kilométer hosszú ha­tárán, amely légügyi nézőpontból felette ked­vezőtlen. Áz olasz kormánynak mindenesetre nagy súlyt kell helyeznie arra, hogy Olasz­ország határai megvédhetők legyenek, annál is inkább, mert Olaszország mindent elkövetett atekintetben, hogy saját ipari gócpontjai le­gyenek és a maga iparával tudja megállani helyét akkor, amikor arra netalán szükség lesz. Mármost a helyzet az, hogy akár Ajaecioból, vagy Bisertából, akár Cattaroból, akár Lai­bachból vagy Nizzából kiindulva, úgyszólván csak percek kérdése, hogy ezeket az ipari góc­pontokat támadás esetén teljesen megsemmi­sítsék. Ezért tehát kiadták a fasiszta jelszót, hogy Olaszország nem tűrheti azt, hogy Olasz­ország területe fölé akár egy repülőgép is be­hatolhasson s ezért különböző törvényjavasla­tok és törvénytervezetek készültek, amelyek már a nőket is bevonták a védelembe. Mussolininak az első teendője azt volt, hogy a hadügyministerium hatásköre alól ki­vonta a légi haderőket és az Összes légi vonat­kozású feladatokat egyesitve, azok legfőbb irá­nyítását önmagának tartotta fenn. Balbo Italo, légügyi államtitkár szerint az olasz légi flot­tát akként kell fejleszteni, hogy a légi flotta, amely ezidőszerint 1100 gépből áll, 1930-ban 2797 repülőgépből kell, hogy álljon, amelyek közül 1200 vadászrepülő lesz, 865 bombavető, 682 pedig felderitő szolgálatra lesz hivatva. Áz olasz közvéleményre is rendkivül mély hatást gyakorolt 1927 szeptember 15-ike és 21-ike között a friauli és velencei sikság, továbbá Dél-Tirol felett tartott légi gyakorlat, amelyen legelőször mutatkozott be a lég­védelmi tüzérség is. A L'Aereo közlése szerint felejthetetlenül gyönyörű látvány volt, amikor e gyakorlat befejezése után, — amelynek fel­adata különben az volt, hogy miként védekez­nek az olasz erők, amikor egy ellenséges állam hadereje már betört Olaszország területére — a résztvevő 585 gép az avianoi gyönyörű tér­ségre tért visza, hogy a gyakorlat eredményét megbeszéljék. Franciaország — épen a napokban olvas­tam — most foglalkozik ezzel a kérdéssel; és most döntenek elsősorban a felett, hogy a fran­cia ministertanács az aviatika fellendítése ér­dekében szükséges intézkedéseket önálló minis­terium keretében oldja-e meg, vagy pedig más módon. A kisentente államai között, amelyek ben­nünket különösebben érdekelnek s amelyek mindent elkövetnek, hogy ne maradjanak el, igen érdekes az iparban különben annyira sze­gény Jugoszlávia erőfeszítése. A jugoszláv államnak ezidőszerint 656 repülőgépe van, ame­lyek közül — amint emiitettem — 300 hadicélo­kat szolgál és máris 4 újonnan berendezett gyár áll rendelkezésére. Románia is már 3 gyá­rat állított fel; ezidőszerint 267 repülőgép felett rendelkezik, amely közül úgyszólván vala­mennyi katonai jellegű. Anghelescu hadügy­minister, amikor legutóbb egy interpellációra válaszolt, — amiről már az előbb is említést tettem — azt a kijelentést is tette, hogy Romá­nia oda törekszik, hogy minden repülőgépmo­tort már a legközelebbi jövőben Romániában lehessen előállítani. Csehország 700 repülőgép felett rendelke­zik, amelyek közül 500 hadirepülőgép; gyárai­nak havi teljesítményét 120 repülőgép előállítá­sára fokozta fel; Azt hiszem ezek az adatok

Next

/
Thumbnails
Contents