Képviselőházi napló, 1927. X. kötet • 1928. március 14. - 1928. március 30.
Ülésnapok - 1927-145
r Àz országgyűlés képviselőházának 1 A minket közelebbről nem érdeklő államok közül emberanyag tekintetében óriási áldozatot hoz Belgium, amely millió lakosonként 10.250 katonát tart fenn, viszont azonban igen kevés és valamennyi államénál gazdaságosabbnak tekinthető költséggel, mert csak 258 dollárba kerül egy ember. Áldozatkészség tekintetében az első hely Spanyolországot illeti, amely millió lakosonként csak 5900 katonát állit csatasorba 4,220.000 dollár megterheléssel, viszonylag még Angliánál is költségesebben, mert egy spanyol katona 716 és fél dollárba kerül. Azok között az államok között, amelyek általános védkötelezettség helyett békeszerződések alapján toborozni kénytelenek, elsősorban Németország érdekel bennünket. Németországnak kerül viszonylag legtöbbe a hadsereg fentartása. Egy német katona átlag ötször annyiba kerül, mint nálunk. A német tisztikar fizetése körülbelül kétszerese a miénknek. Egy német őrnagy kétszer annyi fizetést kap, mint például nálunk egy alezredes. Millió lakosonként Németország mindössze 1670 katonát tarthat fenn, ami 1,280.000 dollárjába kerül. Ebből meglehetősen sok, 766 dollár esik egy katonára. Német-Ausztria ezzel szemben millió lakosonként 5000 katonát tarthat fenn, ami Ausztriának 1,970.000 dollárjába kerül. Egy katona költsége tehát 394 dollár. Bulgária, valamint Magyarország egymillió lakosonként 4000 katonát tarthat fenn, aminek eléréséhez Bulgáriának 1,580.000 dollárra, hazánknak pedig még ennél is többre, 1,830.000 dollárra van szüksége, vagyis egy bolgár katona 395 dollárba kerül, egy magyar katona pedig 457 és fél dollárba. Mindezekből az erőfeszítésekből láthatjuk, hogy az általános és egyenlő lefegyverzés iránti törekvés a genfi zöldasztalnak még a határáig sem igen ért el. A háború esetén mozgósítható hadseregek létszámáról, amelyre nézve nem tudunk ugyan teljesen összefogó képet nyújtani, hiszen e tekintetben érthető, hogy az egyes államok igyekeznek begombolkozni, a francia Annuire Militaire és a német, illetve egyéb szakmunkák adatai bizonyos eltéréseket mutatnak. De itt is segítségünkre jön egy általános szabály. A mozgósitható hadsereg tulajdonképen minden nemzet lakosságának tlzszázalékát teszi ki. Alaptételként fogadhatjuk el tehát mindenütt, hogy háiboru esetén a mozgósitható hadsereg ekkora és ugyancsak alaptételként fogadhatjuk el azt is, hogy mindéin cselekvési szabadsággal rendelkező nemzetnek gondoskodnia is kell arról, aminthogy gondoskodik is róla, hogy háború idején mozgósitható' tartaléka megfelelően felfegyvereztessék. Természetesen Magyarország, Német-Ausztria, Németország és Bulgária részére nincs ez a lehetőség megadva. A guzsbakötött Németország százezernél, mi harmincötezernél, Ausztria harmincezernél, Bulgária pedig húszezer embernél többet nem állithat ki és természetszerűen nem is gondoskodhatok — nem lévén szabad akarata — arról, hogy a minden más államnál előforduló és csupán ezeknél az államoknál hiányzó tartalék felfegyverkezése megtörténhessék. Hogy ez a nagy fegyverkezés milyen háborús veszélyt rejt magában, épen az esetleges megtámadtatással szemben, arra elég felhozni azt, hogy milyen óriási tömegeket mozgósíthatnak máról-holnapra az egyes államok velünk szemben. Oroszország mozgósítás esetén '. ülése 1928 március Í9-én, hétfon. 77 a különböző adatok szerint 6—7 millió embert tud csatasorba állítani; Franciaország és Anglia 4 milliót; Olaszország 3,500.000-et, illetően 3,900.000-et; Lengyelország egyik forrás szerint 2 milliót, a másik forrás szerint 3 milliót; Spanyolország 2 milliót; Románia 1,600.000-et; Oseh-Szlovákia 1,300.000-et; Jugoszlávia 1,600.000-et, más forrás szerint 1,200.000-et; Belgium 800.000-et. Ennyi főnyi haderővel kell tehát számolnunk, amely hadseregeknek békelétszáma is az 1925. évben a Népszövetség előtt bevallott adatok szerint is horribilis fentartási összeget jelent, hogy a leszerelés hangoztatása mellett egyre kiélesedő háborús feszültség, mint említettem már, a világháború előtti mértéket messze felülmúlja. Kezemben van egy 1928-ban megjelent könyv, »Die Laufbahnen in der deutschen Reichswehr«. Hans Weberstedt őrnagy irta. Itt egy kimutatás foglaltatik, amelyben Németország fölsóhajt, hogy százezer emiberévei szemben békében 2*5 millió, háborúban pedig 26 millió ember áll. Ebben az őrült fegyverkezési hajszában tulajdonképen Szovjetoroszország vezet, amint az előbb említettem volt és pedig 1,050.000 főre tehető békelétszámmal, amellyel szemben myiltan 562.000 embert vallanak be. Ezt követi Franciaország 727.500 fővel és pedig nyíltan bevallott 690.000 főnyi létszámmal, Lengyelország 330.800 emberrel, nyíltan bevallva 270.286 embert, Olaszország 326.000 emberrel, nyíltan bevallva 215.000 embert. Anglia az önkéntes miliciáján kivül kb. 160.000 emberrel, Japán 235.000 emberrel, Jugoszlávia 148.000 emberrel, az Unió az önkéntes miliciáján kivül 136.000 emberrel, Oseh-Szlovákia 150.000 emberrel, Románia 143.169 emberrel, Spanyolország 123.491 emberrel, a kis Svájc 106.600 emberrel. A még annál is kisebb Belgium békelétszáma 81.720 főt tesz ki. Ezzel szemben a nagy Németország, valamint Magyarország, NémetAusztria és Bulgária «zámára engedélyezett kontingens, amely nálunk tudvalevően még betöltést sem nyert, megdöbbentő kegyetlenséggel van meghatározva, Németország számára — amint már emiitettem — 100.000 főnyi hadsereg van engedélyezve. Ez a maroknyi hadsereg 6097 kilométer hosszú német határ megvédésére volna hivatva. Magyarországnak a határa 2019, Bulgáriáé 1909, Német-Ausztriáé 1801 kilométer. Méltóztassék ezzel szemben tekintetbe venni, hogy a jugoszláv hadsereg 3613, a cseh hadsereg 3416 és a román hadsereg 2524 kilométer hosszú határ megvédésére hivatott; sőt a hatalmas létszámú francia hadsereg, amelynek feladata aránylag a legkönnyebb, mindössze csak 5624 kilométer hosszú határ megvédésére van kötelezve. Ugyanakkor a békében hetedannyi, háborúban az elmondottak szerint negyvenszer kisebb német hadsereg majdnem 400 kilometerrel hosszabb határt tartoznék megvédeni. Vagy méltóztassék arra gondolni, hogy például Lengyelország, amelynek pedig eléggé veszélyeztetett határa 5141 kilométer hosszú, elegendőnek tartja határainak sikeres megvédésére a 270.000 főnyi békelétszámot. Ezek után a t. Ház engedelmét kérem, hogy egy pillantást vethessek arra a mesterséges ellentétre, amely közöttünk, és a körülöttünk levő államok között mechanikai felkészültség tekintetében fennáll. Csonka Magyar or szagnak legerősebb Önvédelmi harci eszköze tudvalevően a 10 cm. űrmértékű tarack. Hogy ez a tarack ma tulaj donképen IV
