Képviselőházi napló, 1927. X. kötet • 1928. március 14. - 1928. március 30.

Ülésnapok - 1927-145

76 'Az országgyűlés képviselőházának szagot, Franciaország és Lengyelország, valamint a többi államok hallatlan felfegyverkezése készteti. Minket talán legjobban érdekel az összes államok közül a bennünket közvetlenül környező kisentente államok tevékenysége. A jugoszláv állam, amely 1927-ben ösiszköltségvetésének — miként emiitettem — egyötödét forditotta ezekre a kiadásokra, mostani legújabb költségvetésében 2428 millió dinárt, tehát magyar pénzre átszámítva 242,857.000 pengőt fordit hadügyi célokra. (Farkas Elemér: Altalános védkötelezettség melletti) Körülbelül nyolcmillió pengővel többet, mint az előző évben. A kormányhoz közelálló Vre me. Hadzsics hadügyminister expozéját védelmébe véve rámutatott arra, hogy ez nem sok, mert tulajdonképen 3 egyötödmilliárd dinár volt eredetileg a hadügyi tárcára kontemplálva. Védekezésül ez a lap egy összehasonlítást is közölt, amely szerint amig magyar pénzben átszámítva Jugoszlávia körülbelül 243 millió pengőt szavaz meg, ugyanakkor Anglia 3.220,000.000 millió, Franciaország 1.520,000.000 Olaszország 1.300,000.000, Németország 950,000.000, Csehország pedig 300,000.000 pengőt irányozott elő. A cseh-szlovák respublikának úgynevezett békeszerető kormányáról az előbb emiitettem, hogy 1927-iki összköltségvetésének egyhatodát hadügyi célokra forditotta, 9-5 milliárd cseh koronát kitevő 1928-as összköltségvetésében a legsúlyosabb tétel a nemzetvédelmi célokra esik. 1.400,000.000 szokolt irányoztak elő erre a célra. Udrzsal nemzetvédelmi minister bőven megindokolta miért volt szükség 100,000.000 szokollal többre az előző évihez képest. Ha az általános közigazgatási költségeknél levonjuk a bevételt a kiadásból, akkor megállapíthatjuk, hogy a hadügyi kiadásoknál még közigazgatási költségekre is kevesebbet fordit a cseh-szlovák respublika, mert erre csak 1.118.000.000 szokol esik. Sőt a csehesitést oly ambícióval szolgáló iskolaügyi kiadásaik is csak 894,000.000 szokolt tesznek ki a legújabb . költségvetés szerint. Ezekután igazán nevetséges, válaszra sem érdemes, de mint kuriózum jellemző, Hrusovszky Igor nemzeti szocialista képviselőnek, Benes belső bizalamasának, 1927 november 28-án a cseh költségvetés tárgyalásakor tett az a kijelentése, hogy Magyarország olyan erőfeszítéseket tesz a fegyverkezés terén, hogy több, mint 60.000 fegyveres emberrel rendelkezik, nyilván ellentétben Berki Gyula t. képviselőtársamnak előbb elhangzott állításával. Magyarországnak tehát a hadiereje nagyobb, mint a cseh-szlovák respublikáé. (Jánossy Gábor: Egy magyarra esik odaát 500!) Ami harmadik szomszédunkat, Romániát illeti, az előbb említettem, hogy az 1927-iki összköltségvetésének egynyolcadát forditotta hadügyi kiadásokra. Legutóbb Anghelescu hadügyminister egy interpellációval kapcsolatban kijelentette, hogy Romania hadserege minden eshetőségre készen áll. Azonban nagy általánosságban még sincsen mindenki megelégedve a kormány hadügyi politikájával és annaJk ellenére, hogy az 1928. évben a hadügyi költségvetés 7.830,500.000 lei, számottevő emelkedést jelent az 1927. évi 6.904,000.000 leijel szemben, a Dreptatea mégis nagyon vigasztalannak látja a helyzetet és kevesli azt, hogy Románia szerinte 1928. évi összköltségvetésének csupán 14-5%-át fordítja hadügyi célokra. És itt néhány érdekes adattal szolgálhatok. Romániának ezidőszerint 32.291 katonatisztje és katonai tisztviselője van, 900-zal több ebben az évben, mint az előző esztendőben volt és közte 45. ülése 1928 március 19-én, hétfőn. rendkívül sok a magasrangu katonatiszt. Olaszországhoz viszony itva, másfélszer annyi tábornok van Romániában; Franciaországhoz viszonyítva kétszerannyi tábornok van, mert míg Franciaországban 1700 katonára, Olaszországban 1320-ra, Romániában már 900 katonára jut egy tábornok, úgyhogy az összköltségvetést vizsgálva, a hadügyi kiadások 40%-át a katonatiszti fizetések emésztik fel. Ez meglehetősen nagy öszszeg, mert a karbantartásra és anyagbeszerzésre az összhadügyi költségeknek csak 25%-a, a légi haderőre csupán 6%-a igényeltetett. A Cuvantul és a Lupta hírei szerint tehát egy külön 150 milliárdot igénylő beruházási programúira van szükség, amely 12 évre nyer majd szétosztást. Ebből a felszerelésekre évenként 10 milliard lesz felhasználva. A 150 milliárdból magára a hadirepülőraj céljaira 40 milliárd lei igényeltetik. Ha azt akarjuk megállapítani, t. Ház, hogy egyes államok mily nagy háborús erőfeszítéseket tesznek, akkor egy igen érdekes módszerhez kell folyamodnunk. Megállapítandó, hogy millió lakosonként minden állani hány katonát állit és millió lakosonként ez mennyibe kerül az illető államnak. E kimutatásban valamennyi állam között első helyre Franciaország kerül, amely a legnagyobb erőfeszitéseket teszi ezen a téren. Franciaország uj katonai törvénye: A nemzet szervezése a háborúra, az egész lakosságra, úgyszólván már a legkisebb gyermekre is kiterjed. A francia nemzet ugyanis hat éves korától kezdve a háború molochjának neveli egyre gyérülő ifjúságát. E törvény 16 éves kortól kezdve mindenkit rendszeres katonai kiképzéshen részesít. Hadkerületenként végzi azt a munkát, amely férfi és nő között semmiféle különbséget nem ismer. Egymillió lakosonként számitva, Franciaországban általános védkötelezettség mellett minden millió lakosra 17.700 katona esik. Ez pedig hatalmas emberáldozatot igényel. Millió lakosonként ez 5,770.000 dollárba kerül, egy katonára esik 326 dollár. Franciaország után következik a sorban sokkalta nagyobb anyagi erőfeszitéssel a mai cseh-szlovák respublika, ahol egymillió lakosra 11.500 katona esik, ami 5 millió 30 ezer dollárt kitevő véderőköltségbe kerül. Itt már egy katonára 437 és fél dollár esik. Harmadik a sorban Lengyelország, amely még ennél is nagyobb anyagi áldozattal, 5,300.000 dollár költséggel minden milllió lakos után csupán 9643 katonát állit fel. Egy katona tehát 549 és fél dollárjába kerül. Jugoszlávia már sokkal takarékosabban jár el, Ott egy katona az SHS államinak 358 dollárba kerül, s majdnem akkora embertömeget, mint Lengyelország» egymillió lakosonként 9583 katonát, mindössze 3,440.000 doillár költséggel tart fenn. Romániában minden egymilliónyi lakosára 9000 katona esik, s ez aránylag is még kevesebbe kerül, mint amennyibe kerül a jugoszláv állam kontingense, összesen: 2,460.000 dollárba. Egy katonára esik 273V3 dollár. Olaszország viszont viszonylag a cseheknél is drágábban, 2,670.000 dollár kiadással millió lakosonként 5657 katonát állit fel, tehát egy katonája 472 dollárba kerül. Anglia 2,300.000 dollár költséggel 1 millió lakosonként 3511 katonát képes mozgósitani, viszonylag kétszer annyi költséggel, mint Franciaország. Angliának egy katonája 655 dollárba kerül, ami tekintettel arra, hogy itt önkéntes miliciáról van szó, érthető is. . ,