Képviselőházi napló, 1927. X. kötet • 1928. március 14. - 1928. március 30.

Ülésnapok - 1927-144

öö Àz országgyűlés képviselőházának 144. ülése 1928 március Í4-én, szerdán. mód állt rendelkezésre. Minden kongresszusi tag, aki oda ki volt küldve, kénytelen volt magát igazolni magán a kongresszus ülésén. Ezekből az adatokból állitotta volt Össze igen helyesen és minden zaklatás nélkül a rendőrség az ott jelenlevők névsorát, mindenkire való tekintet nélkül. Itt tehát nem történt ebben a vonatkozásban semmi más, mint hogy a rendőrség teljesítette a maga kötelességét; teljesítette azt a kötelességét, amelyet mint rendőrségnek mindenkor és minden körülmények között, de különösen a mai viszonyok között fokozottabb mértékben teljesítenie kell. (Helyeslés a jobboldalon.) Ettől nem tekintek el a jövőben sem, (Helyeslés jobbfelől.) — ezt nyiltan megmondom — mert nem tekinthetek el. Hogy miért nem, arra megvannak az okaim. Talán a képviselő urak is sejthetik, tudhatják, hogy nekem ellenőriznem kell minden megmozdulást és nem tagadom, hogy elsősorban a földmunkások között, inert van egy elég erős és súlyos tendencia, amely őket államellenes magatartásra akarja rávinni. (Ugy van! jobbfelől.) Nem a szociáldemokratizmusról van a jelen esetben szó, hanem egy szélsőségesebb frakció munkálkodásáról. Ezeket a dolgokat figyelemmel kisérjük és figyelemmel fogjuk kísérni minden magyar állampolgár érdekében, az önök érdekében is, igen t. képviselő urak. (Helyeslés jobbfelől.) Megengedem, hogy most egy-két helyen talán meg nem felelő tapintattal jártak el egyes közegek az ott jelenlévő kiküldöttekkel szemben, hiszen a képviselő ur sem tud igen sok esetet, hála Istennek, felsorolni, de nem is sok ilyen eset volt. Lehet, hogy ez félreértésen alapult, mert ők is kezdtek utánakutatni ezeknek a dolgoknak. Én azonban köszönöm, hogy a képviselő ur felhívta erre a figyelmemet, mert ez a mód nem alkalmas arra, hogy mi kellőleg meg tudjunk figyelni, ez a mód épen annak ellenkezőjére alkalmas, amit mi célozunk. Én tehát intézkedni fogok. Ez a megfigyelés zaklatás nélkül sokkal eredményesebben eszközölhető. Ott, ahol az illető ellen a büntetőtörvénykönyv alapján eljárásnak van helye úgyis a büntetőtörvénykönyv megfelelő szakaszai fognak érvényesülni. Az ilyen zaklatásnak nem vagyok barátja, mert célt téveszt, sőt árt épen annak az érdeknek: az állam biztonsága és a közrend biztonsága érdekének, amelynek a szolgálatában eredményeket akarunk elérni. Én azokat a konkrét adatokat, amelyeket a képviselő ur felhozott, meg fogom vizsgáltatni. Kijelentettem, hogy a jövőben is mit fogok tenni, mi a jövőre a szándékom, és ha megtorlásra van szükség valamely esetben, annak megtételétől sem fogok visszariadni. De az esetek inkább zaklatásszerüek, nem törvényellenesek és — hogy ugy mondjam — nem sértettek meg törvényes rendelkezéseket úgyhogy ez a jogos felháborodást kiválthatná. Történtek, amint látom, bizonyos lapszusok, amelyeknem állottak a cél érdekében sem. Kérem a t. Házat, méltóztassék erre vonatkozólag adott válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó! Farkas István: T. Képviselőház! Arra vonatkozólag, amit a minister ur általánosságban mondott, hogy ugyanis ő megfigyeltet és szükségesnek tartja a megfigyelést, megjegyzem, hogy jobban szerettem volna, ha a minister ur világosabban beszélt volna. Sokkal helyesebb és praktikusabb s az állam, a nemzet és a társadalom szempontjából eredményesebb is, — amint a gyakorlat bizonyítja — ha az eszmék terjesztésének szabad utat engedünk. (Zajos ellenmondások jobbfelől és a balközépen.) Mindenhol az egész világon! (Ellenmondások jobbfelől és a balközépen.) Tessék csak megvárni! Tessék Angliára nézni, tessék Franciaországra nézni... (Zaj jobbfelől és a balközépen.) Elnök: Csendet kérek! Farkas István:... tessék a nyugati államokra nézni, — mindenütt ott van immunizálva az állam és a társadalom a bolsevizmusx&X, ahol a szabadság megvan, ahol a szabadságjogokat mindenki részére egyformán biztosítják. (Scitovszky Béla belügy minister: Például Franciaország!) Ez csak ott lehetséges és a bolsevizmus ott tűnik el, ahol a nyilt téren tisztázódhatnak a gondolatok, aihol a nyílt téren mindenki megmondhatja á véleményét. Bocsánatot kérek, ami a megfigyelést illeti, én erre nem is térteim ki. De a minister ur láthatja a felsorolt esetekből is, hogy a megfigyelésnek az a módja, amelyet a rendiőrség gyakorol, tisztára zaklatás, bántás, és ha van valami, ami az embereket a bolsevizmus felé hajtja, akkor ez a zaklatás, bántás, üzéshaijtás az, ami az embereket elkeseríti. Ezt tessék egyszer tudomásul venni! Mert miről volt itt szó? Arról volt szó, hogy egy alapszabályokkal biró egyesület kongresszust tartott és ezen a kongresszuson megjelentek a kiküldöttek. Azt mondja a minister ur, hogy vásár volt és razziát tartottak. Hát mindenkit le kell razziázni? (Scitovszky Béla belügy minister: Nem mindenkit!) Egészen bizonyos, hogy azt, aki nem a földmunkás-kongresszusra jött Szegedre, nem igazoltatták le; én is Szegeden voltam, engem sem igazoltattak le és velem együtt egy csomó más idegen embert sem igazoltattak, (Felkiáltások jobbfelől: Nahát!) épen csak a földmunkások voltak azok, akiket leigazoltattak. Bocsánatot kérek, egy hatóságilag engedélyezett gyűlést miért kell leigazoltatni? Miért kell ezt csinálni? Mi az az államlbiztonsági szempont? Ez nem állambiztonsági intézkedés, ez egy egészen felesleges zaklatás ! De még azután is, amikor az emberek hazamentek, otthon, a saját falujában mindenkit heteken, hónapokon keresztül azért zaklattak, mert résztvett ezen a kongresszuson. Hát, bocsánatot kérek, minister ur, ebben mégis csak egy rendszer nyilvánul meg, egy olyan rendszer, amely bántó, aimely nem állambiztoissági szempontot szolgál, hanem olyan, hogy az embereket elűzi az államtól és szembeállitja az állammal, mert ez a hajszái, amelyet a földmunkásokkal csinálnak, — bocsánatot kérek — csak elidegenítheti, csak bizalmatlanokká teheti őket az állammal szemben. Ez természetes dolog, hiszen tessék elképzelni azt a nyomorúságot, aimely ezek között a földmunkások között van. Én nem vehetem tudomásul a minister ur válaszát, de kérnem^ kell a minister urat, szüntesse meg a rendőrségnél azt az állapotot, amely most ebben az országban van,, hogy itt mindenkit ütnek-vernek. (Élénk ellenmondások a jobboldalon.) A mezőgazdasági munkásság nem tud megmozdulni, nem engedélyezik a földmunkásszövetség csoportjait, pedig a; szövetség a légii yilvánosabban működik, még a vezetőségi ülést is bejelentik, tehát semmit sem csinálnak hatósági ellenőrzés nélkül. Miért nem. engedélyezik tehát a szövetség csoportjadt, hiszen a hatóság ellenőrizheti azokat, sí nem akarnak elkövetni semmi olyan cselekményt, amelyet