Képviselőházi napló, 1927. X. kötet • 1928. március 14. - 1928. március 30.

Ülésnapok - 1927-153

454 Az országgyűlés Mpviselöházának lő3. ülése 1928 március 30-án, péntehen. szóba hozzák ezeket a kérdéseket, — hogy a helyzet az, hogy a hurt itt tovább feszíteni nem lehet anélkül, hogy ne veszélyeztessük a költségvetés egyensúlyát és azt a szinvonalat, amelyen a költségvetés most mozog. Többen követelték a közterhek mérséklését. Gaal Gaston igen t. képviselőtársam rendkívül éles formában foglalkozott ezzel a kérdéssel, Kállay igen t. képviselőtársam szép bestédé­ben, rendkívül tárgyilagosan és az összes ér­dekek szemelőtt tartásával foglakozott vele; többi képviselőtársaim is mind mérlegelték a helyzetet abból a szempontból, hogy ennek kö­vetkeztében az államháztartás egyensúlya ne zavartassék meg. Én elég könnyű helyzetben vagyok e kérdést illetőleg, mert hiszen pénz­ügyministerségemet is azzal kezdtem, hogy már akkor volt bátorságom hirdetni azokkal szemben, akik később sem helyeselték az én adócsökkentési politikámat, hogy a közterhe­ken enyhiteni kell. Végeredményében sikerült elég sokat tenni ebben a kérdésben, amennyiben megszüntettük a házhaszoiirészesedést, amely köztudomásúlag a legigazságtalanabb adónem volt. Víégigvit­tük a mérséklések hosszú sorozatát az egyenes­adóknál és a kö'zvetettadóknál is. Ma sem zár­kózom el a kérdés megfontolása elől, de termé­szetesen csak az esetben, ha azt látom, hogy tényleg ugy alakulnak a bevételek, hogy ezzel a kérdéssel majd annakidején foglalkozhatunk. Nem tudom azonban teljesen magamévá tenni a kifejezésre jutott különböző álláspontokat. (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el ) Az egyenesadók tekintetében felmerült az a kívánság, hogy azokat fokozzuk; a másik oldalon azt kívánták, hogy azokat is csökkent­sük. A közvetettadóknál természetszerűleg kü­lönösen a vámokat és a forgalmiadót támad­ták. De méltóztassék elhinni, hogy ez nagyon objektiv megfontolást igénylő és .nagyon erős lelkiismereti "kérdés. A legkisebb lépés is vég­zetes lehet, ha nincs kellőleg megfontolva. Ismiételten hangsúlyozom, hogy bármilyen lé­pés csak akkor történhetik meg, ha nem kell tartani később meglepetésektől. Tegyük fel pél­dául, hogy beköyetkezihetik egy európai gaz­daságpolitikai változás, amely már nem teszi szükségessé a mai kiélezett vámtarifákat. Eb­ben a pereben nagy visszaesés következhet be a vámoknál. Ami pedig a forgalmiadó kérdé­sét illeti, ez abból a szempontból Ítélendő meg, hogy a forgalom miként alakul. Hiszen a for­galom is eléri egyszer telítettségét és azontúl legfeljebb a természetes fejlődéssel lehet szá­molni. Ha az egyenesadókat vizsgálom, más véle­ményen vagyok, mint Kállay igen t. képviselő­társam. Én nem a földadót szállítanám le, ha megvolna a mód a leszállításra, hanem azt az adót, amelyről ma el kell ismerni, hogy megle­hetősen igazságtalanul nyomja közgazdasági életünket, és ez a házadó. Ez egyaránt vonat­kozik a városra és a falura. Méltóztassék csak utána nézni a dolgoknak. A földadó ma 40 mil­lió és ebből már le van vonva az elemi csapá­sokra eső rész is, a házadó pedig most már el fogja érni a 70 milliót, vagy még többet. Ha pedig összehasonlítjuk a kettőben levő értéket, mégis sokkal nagyobb a föld értéke, mint a ház értéke, ez tehát olyan adónem, amelyet ké­sőbb, amennyiben lehetséges, módosítani kell. (Szabó Sándor: Csakhogy a ház biztosabban jövedelmez! — Zaj a jobboldalon és a kö­zépen.) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak! Bud János pénzügy minister: Ez természe­tes, de a házadónál mégis más a helyzet, már csak azért is, mert a terhek leszámítása sem történik ugy, mint más adóknál. Nem akarok most a részletekbe bocsátkozni. Ez mérlegelés tárgya lesz. Nem tudom, hogy az egyik adónál vagy a másiknál tudunk-e enyhiteni. Én egy­előre csak ennyit akartam leszögezni ebben a kérdésben. Hogy az egyenesadóknál csökkent­hetünk-e a terhén, erre nézve nehéz volna most állást foglalni. A másik felmerült kérdéscsoportból, a köz­vetett adók csoportjából csak a forgalmidóra térek rá. (Halljuk! Halljuk!) Ami a forgalmi­adót illeti, a tegnapi lapok közölték a kormány álláspontját ebben a kérdésben és pedig azt, hogy igenis törekszünk arra, hogy ebben a kérdésben, amennyire lehet, nyugodt helyzetet teremtsünk. Ezért a fázisrendszert azoknál a cikkeknél, amelyeknél az ut a termeléstől egé­szen a fogyasztóig egyszerű, bevezetjük. A cikkeket fel is sorolták a közlemények: ezek a gyufa, a petróleum, a gyarmatáru, a réz­gálic, a műtrágya ... (Gyömörey Sándor: A vas kimaradt!) A vas még megfontolás tárgya lesz, megvizsgáljuk, nem volna-e lehetséges néhány vasárura is megvalósítani a fázisrendszert. (Eothenstein Mór: És az élelmiszerek?) Képvi­selőtársam, elfelejtette, hogy az élelmiszereket már régen felmentettük a forgalmiadó alól. (Derültséa és zaj.) A másik dolog, amire felhív­tam a figyelmet, az, hogy... (Egy hang a közé­ven Rothenstein felé: Ébredjen fel! — Rothen­stein Mór: Ne szemtelenkedjék! — Felkiáltások a jobboldalon: Micsoda beszéd ez?) Elnök: Rothenstein Mór képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasítani. (Zaj a jobb­oldalon.) Csendet kérek a jobboldalon! Bud János pénzügyminister... az átalá­nyokat egy-egy éven át nem engedem megboly­gatni. Csak a félnek lesz joga ahhoz, hogy '.— ha rosszabbodnak a viszonyai — a mérséklést kérhesse, de állami szempontból bolygatni olyan irányban, hogy emeltessék, nem lehet. A harmadik, hogy az állatforgalmiadót vissza­téritjük a kereskedőnél is; a negyedik, hogy a termelést teljesen mentesítjük a forgalmiadó alól, akár saját kezelésben, akár bérleti alapon történik; az ötödik. — ami a legfontosabb — hogy a jutalékrendszert fix rendszerűvé kívá­nom átalakítani. (Helyeslés.) Meg vagyok róla győződve, hogy ez sok zaklatásnak elejét fogja venni. Fel kívánom azonban t. képviselőtársaim figyelmét hívni arra, hogyha vannak is hibái az adminisztrációnak, nem tudom helyesnek találni azt a módot, ahogyan nálunk az admi­nisztráció felett bírálatot gyakorolnak. A pénzügyi adminisztráció nem a legkelle­mesebb foglalkozás, és meg vagyok róla győ­ződve, hogy nagyon sok állam vagy minden állam örülne, ha olyan adminisztrációja lenne, amilyen nálunk van. Az adminisztráció telje­siti a maga hivatását és kötelességét, sokszor nagy önfeláldozással is. Ha talán vannak pa naszok, — nagy személyzeti létszámnál mindig vannak — mindig ott vagyunk és szívese ti rendelkezésre állunk abban a tekintetben, hogy ezeket a pauaszokat orvosoljuk. Azt hiszem, azok az intézkedések, amelyek a forgalmi adó terén a legközelebbi jövőben meg fognak tör­ténni — mert hiszen ezeket a legsürgősebben életbe léptetni kivánjuk — hivatottak lösznek arra. hogy a nyugalmat fokozzák. (Helyeslés.) Felmerült még nagyon sok kérdés és prob­léma, amelyeket igen t. képviselőtársaim érdé-

Next

/
Thumbnails
Contents