Képviselőházi napló, 1927. X. kötet • 1928. március 14. - 1928. március 30.
Ülésnapok - 1927-153
454 Az országgyűlés Mpviselöházának lő3. ülése 1928 március 30-án, péntehen. szóba hozzák ezeket a kérdéseket, — hogy a helyzet az, hogy a hurt itt tovább feszíteni nem lehet anélkül, hogy ne veszélyeztessük a költségvetés egyensúlyát és azt a szinvonalat, amelyen a költségvetés most mozog. Többen követelték a közterhek mérséklését. Gaal Gaston igen t. képviselőtársam rendkívül éles formában foglalkozott ezzel a kérdéssel, Kállay igen t. képviselőtársam szép bestédében, rendkívül tárgyilagosan és az összes érdekek szemelőtt tartásával foglakozott vele; többi képviselőtársaim is mind mérlegelték a helyzetet abból a szempontból, hogy ennek következtében az államháztartás egyensúlya ne zavartassék meg. Én elég könnyű helyzetben vagyok e kérdést illetőleg, mert hiszen pénzügyministerségemet is azzal kezdtem, hogy már akkor volt bátorságom hirdetni azokkal szemben, akik később sem helyeselték az én adócsökkentési politikámat, hogy a közterheken enyhiteni kell. Végeredményében sikerült elég sokat tenni ebben a kérdésben, amennyiben megszüntettük a házhaszoiirészesedést, amely köztudomásúlag a legigazságtalanabb adónem volt. Víégigvittük a mérséklések hosszú sorozatát az egyenesadóknál és a kö'zvetettadóknál is. Ma sem zárkózom el a kérdés megfontolása elől, de természetesen csak az esetben, ha azt látom, hogy tényleg ugy alakulnak a bevételek, hogy ezzel a kérdéssel majd annakidején foglalkozhatunk. Nem tudom azonban teljesen magamévá tenni a kifejezésre jutott különböző álláspontokat. (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el ) Az egyenesadók tekintetében felmerült az a kívánság, hogy azokat fokozzuk; a másik oldalon azt kívánták, hogy azokat is csökkentsük. A közvetettadóknál természetszerűleg különösen a vámokat és a forgalmiadót támadták. De méltóztassék elhinni, hogy ez nagyon objektiv megfontolást igénylő és .nagyon erős lelkiismereti "kérdés. A legkisebb lépés is végzetes lehet, ha nincs kellőleg megfontolva. Ismiételten hangsúlyozom, hogy bármilyen lépés csak akkor történhetik meg, ha nem kell tartani később meglepetésektől. Tegyük fel például, hogy beköyetkezihetik egy európai gazdaságpolitikai változás, amely már nem teszi szükségessé a mai kiélezett vámtarifákat. Ebben a pereben nagy visszaesés következhet be a vámoknál. Ami pedig a forgalmiadó kérdését illeti, ez abból a szempontból Ítélendő meg, hogy a forgalom miként alakul. Hiszen a forgalom is eléri egyszer telítettségét és azontúl legfeljebb a természetes fejlődéssel lehet számolni. Ha az egyenesadókat vizsgálom, más véleményen vagyok, mint Kállay igen t. képviselőtársam. Én nem a földadót szállítanám le, ha megvolna a mód a leszállításra, hanem azt az adót, amelyről ma el kell ismerni, hogy meglehetősen igazságtalanul nyomja közgazdasági életünket, és ez a házadó. Ez egyaránt vonatkozik a városra és a falura. Méltóztassék csak utána nézni a dolgoknak. A földadó ma 40 millió és ebből már le van vonva az elemi csapásokra eső rész is, a házadó pedig most már el fogja érni a 70 milliót, vagy még többet. Ha pedig összehasonlítjuk a kettőben levő értéket, mégis sokkal nagyobb a föld értéke, mint a ház értéke, ez tehát olyan adónem, amelyet később, amennyiben lehetséges, módosítani kell. (Szabó Sándor: Csakhogy a ház biztosabban jövedelmez! — Zaj a jobboldalon és a középen.) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak! Bud János pénzügy minister: Ez természetes, de a házadónál mégis más a helyzet, már csak azért is, mert a terhek leszámítása sem történik ugy, mint más adóknál. Nem akarok most a részletekbe bocsátkozni. Ez mérlegelés tárgya lesz. Nem tudom, hogy az egyik adónál vagy a másiknál tudunk-e enyhiteni. Én egyelőre csak ennyit akartam leszögezni ebben a kérdésben. Hogy az egyenesadóknál csökkenthetünk-e a terhén, erre nézve nehéz volna most állást foglalni. A másik felmerült kérdéscsoportból, a közvetett adók csoportjából csak a forgalmidóra térek rá. (Halljuk! Halljuk!) Ami a forgalmiadót illeti, a tegnapi lapok közölték a kormány álláspontját ebben a kérdésben és pedig azt, hogy igenis törekszünk arra, hogy ebben a kérdésben, amennyire lehet, nyugodt helyzetet teremtsünk. Ezért a fázisrendszert azoknál a cikkeknél, amelyeknél az ut a termeléstől egészen a fogyasztóig egyszerű, bevezetjük. A cikkeket fel is sorolták a közlemények: ezek a gyufa, a petróleum, a gyarmatáru, a rézgálic, a műtrágya ... (Gyömörey Sándor: A vas kimaradt!) A vas még megfontolás tárgya lesz, megvizsgáljuk, nem volna-e lehetséges néhány vasárura is megvalósítani a fázisrendszert. (Eothenstein Mór: És az élelmiszerek?) Képviselőtársam, elfelejtette, hogy az élelmiszereket már régen felmentettük a forgalmiadó alól. (Derültséa és zaj.) A másik dolog, amire felhívtam a figyelmet, az, hogy... (Egy hang a közéven Rothenstein felé: Ébredjen fel! — Rothenstein Mór: Ne szemtelenkedjék! — Felkiáltások a jobboldalon: Micsoda beszéd ez?) Elnök: Rothenstein Mór képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasítani. (Zaj a jobboldalon.) Csendet kérek a jobboldalon! Bud János pénzügyminister... az átalányokat egy-egy éven át nem engedem megbolygatni. Csak a félnek lesz joga ahhoz, hogy '.— ha rosszabbodnak a viszonyai — a mérséklést kérhesse, de állami szempontból bolygatni olyan irányban, hogy emeltessék, nem lehet. A harmadik, hogy az állatforgalmiadót visszatéritjük a kereskedőnél is; a negyedik, hogy a termelést teljesen mentesítjük a forgalmiadó alól, akár saját kezelésben, akár bérleti alapon történik; az ötödik. — ami a legfontosabb — hogy a jutalékrendszert fix rendszerűvé kívánom átalakítani. (Helyeslés.) Meg vagyok róla győződve, hogy ez sok zaklatásnak elejét fogja venni. Fel kívánom azonban t. képviselőtársaim figyelmét hívni arra, hogyha vannak is hibái az adminisztrációnak, nem tudom helyesnek találni azt a módot, ahogyan nálunk az adminisztráció felett bírálatot gyakorolnak. A pénzügyi adminisztráció nem a legkellemesebb foglalkozás, és meg vagyok róla győződve, hogy nagyon sok állam vagy minden állam örülne, ha olyan adminisztrációja lenne, amilyen nálunk van. Az adminisztráció teljesiti a maga hivatását és kötelességét, sokszor nagy önfeláldozással is. Ha talán vannak pa naszok, — nagy személyzeti létszámnál mindig vannak — mindig ott vagyunk és szívese ti rendelkezésre állunk abban a tekintetben, hogy ezeket a pauaszokat orvosoljuk. Azt hiszem, azok az intézkedések, amelyek a forgalmi adó terén a legközelebbi jövőben meg fognak történni — mert hiszen ezeket a legsürgősebben életbe léptetni kivánjuk — hivatottak lösznek arra. hogy a nyugalmat fokozzák. (Helyeslés.) Felmerült még nagyon sok kérdés és probléma, amelyeket igen t. képviselőtársaim érdé-