Képviselőházi napló, 1927. X. kötet • 1928. március 14. - 1928. március 30.

Ülésnapok - 1927-153

Az országgyűlés képviselőházának lö kedés, hogy a tenyészállatok beszerzési árának 20%-át a földmivelésügyi kormány tériti meg, ami által a földmivelésügyi kormány igyekszik elősegiteni, hogy kellő anyagi erővel nem rendelkező kisgazdák megfelelő tenyészállatokhoz juthassanak. örömmel kell üdvözölnöm a földmivelésügyi kormánynak azt a törekvését, hogy baromfitenyésztésünket és ezzel együtt baromfiexportunkat is fejlessze, mert hiszen épen ez az a cikk, amelyet a legkönnyebben bocsát be minden külföldi állam, amelynek bevitelét a legkevésbé ellenzik. Baromfitenyésztésünk emelése folytán épen legkisebb embereinken, legkisebb gazdáinkon tudunk ismét segiteni. A tejszövetkezetek és a tejtermelést ellenőrző egyesületek alakitása nemcsak a termelés fokozását kivánja elősegiteni, hanem a tehenészet és a tejtermelés minőségbeli emelését is. Csak azt kell sajnálnom, hogy a költségvetés keretében erre a célra felvett összegek nem haladják meg a múlt költségvetésben felvett öszszegeket, pedig: ennél a fontos tételnél feltétlenül emelkedésnek kellene mutatkoznia. A mezőgazdaság valamennyi ága közül — ha ebben egyáltalán lehet fokozati különbségről beszélni^— talán a legsúlyosabb helyzetben szőlőgazdaságunk, bortermelésünk van. Nemcsak az utóbbi évek rossz termései okozták ezt a nehéz helyzetet, hanem különösen okozták ezt a teljesen elviselhetetlen értékesítési viszonyok, ahol ismét az a főok, hogy a trianoni békeszerződés következtében elvesztettük régi piacainkat és borkivitelünk úgyszólván egyáltalán nincs. Elfoglalták ugyanis ezeket a piacokat azok az államok, amelyek talán hatalmi szóval is rá tudtak kényszeríteni bizonyos szerződéseket a többi kisebb államra és ezáltal főleg a francia és az olasz bor részére foglalták le az európai államok legnagyobb résziét. Ezért kell tehát ismét örömmel üdvözölnünk a földmivelésügyi kormánynak azt az akcióját, amellyel a külföldön propagandát óhajt előkészíteni a magyar bor részére. Ezt szolgálják különösen a külföldön, Zürichben. Kopenhágában és Bécsben felállított borházak, és azok az intézkedések, amelyek a magyar bort kedveltté akarják tenni a külföldön. Ezek az intézkedések nagyon fontosak, mert hiszen a bor nem lévén általános szükségleti cikk, itt az Ízlésnek és a megszokásnak is igen nagy befolyása van. Eredményt azonban csak akkor érhetünk el, ha itt bent is igyekszünk segiteni ezen cél elérésében. Arra van szükség, hogy megfelelő mennyiségű típus-borokat tudjunk előállítani, mert a külföld ilyeneket keres, amelyeikből bizonyos megfelelő minta alapján nagyobb mennyiségeket kaphat. Sajnos, ebben a tekintetben elég kedvezőtlenül állunk, mert a szőlősgazdák még legjobb borvidékeinken is nemcsak a legjobb néhány fajta szőlőt termelik, hanem nagyon sokfélét, aminek következtében nagyon sokféle bor áll természetesen elő. Arra kell tehát törekednünk, hogy lehetőleg ne sokféle fajta, hanem csak a legnagyobb néhány szőlőfajta termelésével egységes bortipust tudjunk előállítani. Ez azonban csak ugy válhatik teljes mértékben lehetővé, ha a régen tervbevett és a külföldön nagyon jól bevált közpincék, illetve pinceszövetkezetek felállítását keresztül tudjuk vinni. Ebben az esetben ugyanis a bortermelő gazdák egységes termésű boraikat akár állami közpincékben, akár pedig szövetkezeti pincékbe adnák be, ahol azoknak kezelése már csak nagyobb tömegüknél fogva is sokkal célszerűbben és szakszerűbben végezhető és az értékesités is sokkal jobb és megfele'. ülése 1928 március 30-án, pénteken. 447 lőbb lesz. Mezőgazdasági kormányzatunknak többi üdvös intézkedésére kitérni az idő rövidségénél fogva nem vagyok képes. Ennek majd a költségvetés részletes tárgyalásánál ejtem sorát. Ugyancsak szerettem volna megemlékezni azokról a nagyszabású intézkedésekről és munkálatokról, amelyeket a népjóléti minister ur az ő kiváló munkatársaival ©3 a kultuszminister ur az ő táborkarával folytat, amelyekkel azokat a nagy koncepdóju terveket, amelyeket maguk elé tűztek, az eléjük tornyosuló nehézségek ellenére olyan mesteri módon tudják lépésről-lépésre keresztülvinni és megvalósitani. A rendelkezésre álló idő rövidsége folytán azonban ezekre is kénytelen leszek a részletes tárgyalás során rátérni, amennyiben erre alkalom kínálkozik. Épen ugy a közelek edésügyneíc rendkívül fontos kérdéséről, amelyről itt különösen közgazdasági f életünkkel kapcsolatban szerettem volna szólni, az idő rövidségénél fogva szintén nem szólhatok már. T. Képviselőház! Sajnos, beszédeimben súlyos nehézségekről, bajokról ós panaszokról kellett szólnom. Ezt azonban kötelességeimnek kellett tartanom, mert hiszen nekünk, akik a nép bizalma folytán állunk itt a kormány) mellett, annak rendithetetlen támogatásíára. elsőrendű kötelességünk az. hogy azokról a bajokról és Panaszokról, amelyeket tapasztalunk, a kormányt felvilágosítsuk, hogy neki módja legyen azokon segiteni. Meg vagyok róla győződve, hogy a kormányban meg is van a legteljesebb jóindulat az iránt. hogy. ezeken a bajokon» nehézségeiken segítsem. Sajnos, azonban a segítség nem teljesen tőle függ. mert hiszen — amint beszédem elején már emiitettem — az Összes nehézségeknek és bajoknak kútforráisia a trianoni béke. Vezérünk. Bethlen István gróf, debreceni történelmi jelentőségű ' beszédében mondotta, hogy ezekre a határokra végleges békét nem lehet felépíteni, ezekre a határokra csak börtönt lehet felépíteni. Sajnos, ennek a börtönnek ajtaja még nem nyilt ki és sorsunk Tobbraforuulását mindaddig teljes mértékben nem is várhatjuk, míg ez a börtönajtó ki nem fog nyílni. El fog- azonban jönni az idő. amidőn ez megtörténik. Ehhez az ajtóhoz pedig az a» ut vesse!» amelyet Bethlen István gróf jelölt ki a mi részünkre és amely utón az elérendő célhoz csakis az ő bölcs és kipróbált vezetése alatt juthatunk el. Minthogv tehát a kormány iránt a legteljesebb bizalomimial viseltetem, a költségvetést általánosságban elfogadom. (Élénk éljenzés. A szónokot számosan üdvözlik ) Elnök: Szólásra következik'? Szabó Zoltán jegyző: Herczegh Béla! Elnök: A képviselő ur nincs jelen, töröltetik. Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Szabó Sándor! Elnök: A képviselő ur nincs itt, töröltetik. Szólásra következik.' Szabó Zoltán jegyző: Szabó Iván! Elnök: A képviselő ur nincsen jelen, töröltetik. Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Káger József! Elnök: A képviselő ur nincs itt, töröltetik. Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Gyömörey Sándor! Elnök: A képviselő ur nincs itt, töröltetik. Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Östör József! Elnök: A képviselő ur nincs jelen, töröltetik. Szólásra következik?