Képviselőházi napló, 1927. X. kötet • 1928. március 14. - 1928. március 30.

Ülésnapok - 1927-153

Az országgyűlés képviselőházának 153. ülése 1928 március 30-án, pénteken. 439 kell valósitani. ép akfoor időszerűnek tartotta az ellenzék egydk vezére. Rassay Károly t, kêpviselőtársami. hogy Olaszország ellen olyan nyilatkozatot tegyen, amelyet itt mindannyian hallottunk. (Gál Jenő: Nem volt ellene; magyarázta!) Amikor én vártam, hogy a nagy bevezetés^után mi lesz a kifejlés, mi lesz !

a célmfegjelölés, milyenek a módok és eszközök, amelyeket elképzel az ellenzék t. vezére, ajkkor abba a helyzetbe jutottam, mint amikor ;a>z ember egy nagyon érdekes filmet néz és amikor varia a clout, akkor a. film megszakad és az ember előtt ott áll a fehér lap. ott áll a teljes tájékozatlanság'. T. kép viselő társam azonban mégis levont egy következtetést, levonta pedig azt a következtetést, hogy nekünk szabadon kell hagynunk a, ikezünket és nekünk elsősoriban a szoimszédos íáJ'lamokkái kel] ta megegyezést keresnünk!; Mes" is emiitette, bár inem íhatároizott formában, hogy a dunai konföderációtól kezdve egész az államiszövétségig*, a gazdasási blokkon keresztül ezer és egy mintáia állhat elő" annak a formán<ak. amelyben ez megtörténhetik. Hallottuk mi már más oldalról is a dunai konföderációt, a gazdasági blokkot, a keleti Lcoarnót említeni, de az nem m'asyar oldalról nőtt. (Farkasfalvi Farkas Géza: És nem a jóbarátaink résziéről! — Gál Jenő: Kossuth Lajos nem volt jóbarátunk? — Farkasfalvi Farkas Géza: Más helyzet volt akkor!) Gál Jenő t. képviselőtárisam. én számítottam erre ia közbeszól ásna. Igaz, hogy Kossuth Lajos a maga irataiiban VI. kötet 16. oldalán a vezérel vele felállításában ja 3. oontban nyilatkozik a dunai konföderációról. De mit mond a vezérelvek felájlitásáról? Azt mondta: »Szorgosan ügyeljünk, hogy az egyes kompetens státuísoík mind territoriális épsége, mind szuverén autonómsága ugy 'az összes föderativ, mint annak egyes komponens tagjai ellenében is csonbitatlan és biztositott legyen. Mit mondott gróf Bethlen István ministerelnök debreceni beszédében? (Rothenstein Mór: Sokat mondott, de keveset fog megtenni!) Azt mondta, az első az integritás, a territórium épsége és ha ez meglesz, akkor majd beszélhetünk gazdasági szerződésekről, beszélhetünk politikai vonatkozású szerződésekről. (Helyeslés jobbfelől.) Ezzel szemben én sem a francia részről történt lanszirozás, sem a Benes részéről történt tapogatózás során sohasem hallottam magyar területi integritásról, mint a dunai konföderáció, mint a keleti Locarno előfeltételéről. (Gál Jenő: Én Fiume visszaadását szeretném hallani arról a másik részről! — Csontos Imre: Hátha Benes visszaadná Rassay Károly szavára !) De ha már elhangzottak ezek a megjegyzések, ha már elhangzottak a dunai konföderációval kapcsolatos ezek a kijelentések, hiszen mindenkinek tisztelem a felfogását, a nézetét, de mégis azt mondom, az ilyen rendkívül fontos külpolitikai kérdésekben igen óvatosan kell nyilatkozni, különösen ma, amikor ennek az országnak jobb jövője, mondhatnám 99%-ban a helyes külpolitikai irányzattól függ. Annál a helyzetnél fogva, amelyben Rassay t. képviselőtársam, mint az ellenzék egyik vezére van, de figyelemmel arra a helyzetre is, amelyben mint az egyik latmak vezére van. amely lap egyike annak a két lapnak, amely bejutott a megszállott területekre. — nem mondom, hogy azért juthat be a megszállott területekre — amit és ahogyan ir. (Rothenstein Mór: Nem mondja, de gondolja!) még kevésbé azt, hogy azért ir ugy, ahogyan ir, hogy bejuthasson. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Farkasfalvi Farkas Géza: Nincs igaza? Ez már csak igaz! — Peyer Károly: Ha az a véleménye, akkor ne mondja feltételesen, hanem nyiltan!) De aki az egész jobboldal háromnegyed részét kifogásolja azért, mert azt mondja, azáltal, hogy köztisztviselő, azáltal, hogy bizonyos gazdasági érdekeltségekben, pénzintézetekben igazgatói állást foglalnak el, alkalmat nyújtanak legalább arra az inszinuációra, hogy nem függetlenek, annak akár pártvezéri, akár lapvezéri minőségben át kellett volna adnia a másiknak ezt a szerepet, ismétlem, arra való tekintettel, hogy az ő lapja egyike annak a két lapnak, amely bejut ezekre a területekre, ahol kedves ez a keleti iocarnói fejtegetés; (Ugy van! Ugy van! jobbfelől. — Östör József: Egy kicsit furcsa! Annak önmagán kellene kezdeni az ilyen kritikát! — Rothenstein Mór: Mi közöm hozzá, hogy Rassay mit mond! — Peyer Károly: Nincs benn a pártban! — Rothenstein Mór: Kállay Tibor képviselő ur azt mondotta, hogy mindenki maga állapitja meg, amit mondott!) Azt is hallottuk Rassay t. képviselőtársam részéről, hogy nagyon sovány, vékony az az álláspont, amelyet Dési Géza képviselőtársam a kenyérkérdés tekintetében vallott. Én nem akarok védője lenni Dési Géza t. képviselőtársamnak, majd elvégzi ő azt maga. De amikor Rassay t. képviselőtársam a kenyérkérdésen túl menői eg ideákat, a nemzet egyetemét átfogó, lelkesítő eszméket keres ezen az oldalon, akkor megdöbbenéssel hallom, hogy a gazdasági közösségért, a dunai konföderációért, a gazdasági blokkért, az államszövetségért lelkesedik az ellenzék képviselője. Valamikor az ellenzéki képviselők küzdőt döttek nem évtizedeken, hanem évszázadokon keresztül a közös ügyek ellen, valamikor az önálló, független Magyarországért küzdöttek a gazdasági önállóságért, az Öncéluságért, (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.), az ellenzék mai vezére pedig (Gömbös Gyula: Tessék disztingválni!) Rassay t. képviselőtársam pedig jármot, igát "akar a maga és a nemzet nyakába venni; közösséget, konföderációt, gazdasági blokkot hirdet azokkal az államokkal, amelyek már, — mint a vipera mint a mérges kígyó benyálazza áldozatait, — benyálaztak bennünket, torkukba vettek s most készülnek, hogy lenyeljenek bennünket keleti Locarnó formájába. (Ugy van! Ugy van! Taps a jobboldélon.) Ezt hirdeti az ellenzék egyik vezére ma. Azt látom és szomorú szívvel látom, hogy az általam különben igen nagyra becsült és értékesnek tartott Rassay t. képviselőtársam egyik legszomorúbb produktuma a 400 esztendős elnyomatás küzdelmének, mert ez a nyilatkozata, emlékeztet engem a mindenáron a közösség hívének, a legortodoxabb 67-es politikusnak állásfoglalására, amelyet ő a keleti Locarnóval szemben elfog'lalt (Gál Jenő: így bírálták el 1869-ben is Deák Ferencet is a Vucsevicsek! — Bogya János közbeszól. — Rothenstein Mór: Megérkezett Bogya János! — Derültség. — Farkasfalvi Farkas Géza: De Podmaniczky Bandi is megérkezett! Itthon van már! — Derültség.) Mit szóljak ahhoz hogy az ellenzék egyik vezére ma ilyen lemondást hirdet, amikor azt mondja az ellenzék egyik vezére: ne ringassuk be magunkat illúzióba, sem a Rothermere-akeió, sem Mussoilini nyilatkozata tekintetében, de még abba az illúzióba se ringassuk magunkat, hogy megvalósítható lesz az, amit a kormánynak és ennek az oldalnak