Képviselőházi napló, 1927. X. kötet • 1928. március 14. - 1928. március 30.

Ülésnapok - 1927-152

Az országgyűlés képviselőházának 152. künk jogot! Hogy felfigyel ez a társadalom arra a revíziós akcióra, amelyet lord Rotherniere meginditott (Élénk éljenzés és taps a jobb- és a baloldalon.) és hogy felfigyel ez a társadaolm gróf Bethlen István (Tankovich János: Az is éljen! — Élénk éljenzés a jobboldalon.) nevezetes debreceni ibeszédére, amely nem azért nevezetes, . mert gróf Bethlen abban szabadságjogokat és belügyi reformokat igér, hanem azért, mert gró

? Bethlen tényleg bátran és férfiasan a revizió mellé is állott, hogy felfigyelt ez a társadalom és hogyan magáéval Itette pártkülönbség és álláskülönbség nélkül a ministerelnök urnák ezt a programmját, hogy ő bátran kilépett a sorompóba és kijelentette, hogy ez az ország igenis követelni fogja a reviziót. (Elénk helyeslés.) Ezekkel a kérdésekkel és azzal, hogy miféle kilátásaink vannak a Népszövetségnél, miféle kilátásaink vannak külügyi .téren és miféle kilátásaink vannak a revizió terén, szeretnék röviden foglalkozni. (Halljuk! Halljuk!) Méltóztassék megengedni, hogy ennél a talán nem annyira unalmas témánál, mint az első volt, (Jánossy Gábor: Az sem volt unalmas!) az igen t. Ház figyelmét rövid időre igénybe vegyem. (Halljuk! Halljuk!) A Népszövetség gondolata sokak szemében uj, de facto azonban nem uj. A Népszövetség gondolata már a XVIII. század elején konkrét formát Öltött. (Jánossy Gábor: A Szent Szövetség!) Castel de Saint Pierre abbé egy programmot hozott, amelynek hivatása lett volna egy társaságot alkotni

1 »Société des Nations« néven, amelynek •' döntenie kellett volna minden fellebbezés nélkül Európa öszszes vitás ügyeiben. Visszhangja ennek kevés volt, de az abbéra nézve, aki tervezte, volt egy konkrét eredménye és ez az, hogy 1718-ban a francia akadémia törölte a tagok sorából. Mint érdekességet \lehjet megemliteni, hogy Richelieu marsall, a nagy katona, mindent elkövetett, hogy a francia akadémia ezt a határozatot változtassa meg és az abbé újra visszakerüljön, de ez nem sikerült. Később azután, a napóleoni háborúk után — amint azt valamennyien tudjuk — a Szent Szövetség létesült, (Jánossy Gábor: À három császárok Szent Szövetsége!) amelynek célja volt a jövőben minden háborút megakadályozni és amelynek intenciói — azt hiszem — őszinték voltak. 1815 utánról nagyon sok magánlevél is maradt hátra, amelyekben mindenütt az van, hogy annak a rengeteg háborúnak, amelyet a napóleoni érák alatt vivtak, egyetlen egy igazi eredménye, egyetlen egy nagy előnye az, hogy a jövőben nem lesz háború, hogy el fogjuk kerülni a háborúkat, mert egy olyan intézmény létesül, amely által az emberiség a háborús katasztrófáktól meg lesz mentve. Kérdem, hogy volt-e valaki, akinek Verdunnál vagy az Isonzónál eszébe jutott volna Waterloo Ma természetesen más a helyzet és bizonyos, hogy a legnagyobb öldöklés után, amelyet a világ valaha látott, a legnagyobb erővel lépett előtérbe az az óhaj, hogy a háborút mindenkorra és egyáltalán kiküszöböljék és megszüntessék. A nagyhatalmak, természetesen ha egyöntetűen állanak a Népszövetségben, mindent keresztül tudnak vinni, mert csodálatos, hogy épen azok, akik ezt az öldöklést a túloldalon sikeresen vezették és befejezték, érezték magukat hívatva arra, hogy ők legyenek a világbéke apostolai, természetesen az általuk hozott és általuk diktált békék alapján. Itt van ülése 1928 március 29-én, csütörtökön. 389 szerintem ennek a helyzetnek a gyengéje, mert az a status qpu, amelynek alapján ez a Népszövetség áll — nemcsak magunkról beszél?' — már, elméletileg sem lehet helyes, hiszen egy háború után hozott békediktátum nem más, mint a háborús utolsó erőszak véglegesítése. (Ugy van! a jobboldalon.) Lloyd George maga irta, hogy eddigelé ugy volt Genfben, hogy teljesen el voltak határolva, egészen ugy, mint a Szent Szövetség idején a győzők és legyőzöttek és a semlegesek természetesen, de a semlegesek szava döntő sohasem lehet, mert a semlegesek geográfiai és gazdasági helyzetüknél fogva mindig egyik vagy másik, vagy néha több nagyhatalomnak érdekszférájától függenek. Mindazonáltal nekünk a Népszövetségben biznunk kell és minthogy mi másra, mint az igazság belátására és az emberiség magasabb ideálok felé való közeledésére a mi lefegyverzett és tehetetlen állapotunkban nem számithatunk, nekünk igenis a Népszövetségben és annak fenmaradásában biznunk kell. Es talán bizhatunk azért is, mert az utóbbi időben ugylátszik, hogy a háborús mentalitás, a háború utáni mentalitás hangulata kezd megváltozni a Népszövetségben és mint az optánspernek eddigi nem eredménye, de állása mutatja, ha nem is a mi álláspontunk de az igazság megértése, legalább is útban lenni látszik. (Jánossy Gábor: Igen finoman van mondva!) A nagyhatalmak természetesen a Népszövetségtől függetlenül is egymással szövetségeket kötnek és a locarnoi egyezmény, bár a Népszövetség égisze alatt jött létre, valójában nem más, mint két nagyhatalom közti megállapodás mint amilyen a történelemben száz és száz volt a népszövetségi idők előtt is, megálapodás bizonyos módusra nézve, hogy egymás létét ne támadják és hogy egymással a jövőben jobban megegyezzenek. A Népszövetség olyan kérdéseket, amelyek a nagyhatalmak kérdései s amelyeknél a Népszövetség presztízse esetleg veszélyeztetve lenne, nem enged maga elé hozni, különben is a nagyhatalmak a maguk ügyeivel a Népszövetséget meg szokták kímélni. Egy eset volt, amikor a nagyhatalmak interveniálni akartak, és ez az volt, amikor Olaszországnak Görögországgal konfliktusia támiadt és amidőn) a nagyhatalmak Mussolinire aklartak hatni, hogy azokat a katonai rendszabályokat. almielyeket életbe léptetett, vonja vissza. Mussolini nem, : válaszolt a Népszövetség kérésére, illetve kitérő választ adott és ennek az eredménye az lett, miimtűiogy látják, hogy ott, ahol saját nemzeféneik létérdekéről van szó. Mussolini a Népszövetség nélkül is cselekszik. >a Népszövetség őt nem zavarja ténvkedésieiJben és őt kíméli. A Népiszövetség és Mussolini viszoinva. amant az angol puMiieista. Mr. Lion olyan találóan mondja, olyan, mint Aristophaniesi oroszlánja. A Passzus a következő: »A legjobb, ha nem nevelsz magadnak országodban oroszlánt, de ha' oroszlánt neveltél, akkor bánj vele. miint oroszlánnal.« Mussolinival a Népszövetség u'gy bánik, mint oroszlánnal, őt kíméli és az ő ügyeibe nem avatkozük. a Népszövetség mindenesetre sok jót tett, megakadálvoizita például a török-bolgár háborút és Európa financiális rekonstrukciója terén határozottam nagy és el

L isimterendő érdemed vanniaki Addig azonban. miig az általános leszerelés mem fog megtörténni, a Népszövetség munkája csak fércmű marad, mnert hiszen az volt a kardinális tétel. az volt «a fő elv. amelyért a Népszövetség alakult. Nem azért alalkult. hogy gazdaságokat szia-