Képviselőházi napló, 1927. X. kötet • 1928. március 14. - 1928. március 30.
Ülésnapok - 1927-151
Àz országgyűlés képviselőházának 151. ülése 1Ö28 március 28-án, szerdán. 3?§ tásra adnia kell. Nem lehet azt (mondani az egyik szóval, hogy tiszteli az önkormányzatot ós nem lehet a másik szóval üzenni az önkormányzatnak. (Ugy van! a szélsőbaloldalon. — Petrovácz Gyula: Ön provokálta az üzenetet! Miért jött ide?! — Propper Sándor: Joga volt ide jönni!) Majd ha ön ül abban a székben, akkor beszélhet erről. Addig méltóztassék meghallgatni 'azt a konverzációt, amelyet ém a bélügyminister úrral folytatok elbben a kérdésben. (Petrovácz Gyula: Ön provokálta ki! Megkapta!) Én nem kaptam semmit, mert nem is kértem semmit; nem szoktam kérni soha, nem vagyok azok közül való. (Petrovácz Gyula: Választ kapott.) Azt a t. Ház kapta és ne méltóztassék ezzel a közbeszólási áradattal megpróbálni kitérni arra a bizonyos mellékvágányra!, amelyet a közgyűlési teremben is megpróbáltak. T. belügyaninister ur és t. Ház, a törvényhatósági bizottság ellenzéke a maga önkormányzati joga alapján maga szabja meg azon tárgyalási rendet és módot, amelyet jónak tart és ne mondja senki, mert nincs joga ahhoz, hogy azt mondja, hogy ezt a kisebbség teszi. (Petrovácz Gyula: Igenis a kisebbség teszi!) Nekem az a meggyőződésem, hogy a többség teszi. (Petrovácz Gyula: Szavazzunk!) Előbb érvelések kellenek. (Zaj. — Elnök csenget. — Petrovácz Gyula: Ügyrendi vita van, nem érdemi.) Elnök: Petrovácz képviselő urat,kérem, ne szóljon állandóan közbe. (Propper Sándor: Izgatott, soká lesz igazgatósági tag, ugy látszik! — Petrovácz Gyula: Én? — Propper Sándor: Mit tudom én!) Gál Jenő: Nincs jól informálva a mélyen t. bélügyminister ur, mert ha jól volna informálva, akkor tudná, hogy a közgyűlésen hároim-négy órás szakszerű, kiváló argumentációval telitett beszédek folytak le. Ott voltak a demokratapárt és szociáldemokrata párt gazdaságilag 'képzett kiváló szónokai, ott voltak azok a férfiak, akik számszerű adatokkal bizonyították, hogy ebbe a betegágyb fővárost belefektetni nem szabad. (Petrovácz Gyula: Kossuth iratait olvasták fel!) Ön még a szavát sem hallotta ebben a kérdésben, hát méltóztassék előbb odamenni és szakszerűen beszélni. Önök hallgatásba merülnék, ki szeretnék koplaltatni és fárasztani az önökkel szemben állókati, ezj 'inparlamentáris dolog. Aimi az önkormányzat keretébe tartozik, és el kell intézni, azt elintézzük a bélügyminister ur nélkül. Én azért jöttem ide, hogy választ kapjak arra a kérdésre, hogy vájjon igaz-e, amit a főváros tanácsa a Pénzintézeti Központ utján leirt. Nem külső értesülések ezek, Írásban vannak meg. Hivatkozással a kormányra azt mondja, hogy csak igy lehet megvalósitani a községi takarékpénztárt. (Petrovácz Gyula: Azt nem mondja.) Bocsánatot kérek, azt mondja, hogy a kormány hajlandó rá a jelén tárgyalási alapon, a jelen tárgyalási alap pedig az Egyesült Fővárosi szanálása. Engedelmet 'kérek, ez világos beszéd. Azt monidij mélyen t, bélügyminister ur, hogy mii alkotmányosan és alkotmányos fegyvereikkel küzdjünk. Mi azt tesszük, mert az az obstrukció, amely a városházán folyik, azért folyik, mert a numerikus többségben levő bizottsági tagok nem akarnak érvelni és beszélni. Egyetlen beszéd hangzót el húsz percig, Ernszt Sándor képviselő ur beszéde. (Petrovácz Gyula: Ereky Károly, az semmi?) Az egész nagy jobboldali mezőnyből nem jelentkezet szólásra senki, de "ez sem fontos, A mélyen t. bélügyminister ur azt mondja nekem, hogy a községi takarékpénztárt juttassuk moist már egyszer diadalra, ha harminc év óta sürgettük. Egy szavába, egyetlen egy kijelentésébe kerül: ejtsék el az Egyesült Fővárosi Takarékpénztár tervét. (Scitovsfcky Béla bélügyminister: Nem rám tartozik, én tisztelem az autón óimiát. — Zaj.) Én nem akarok odáig menni, hogy az Egyesült Fővárosi Takarékpénztár elnökének azokat az Írásbeli és szóbeli kijelentéseit itt f elolvassam, amelyeket az ügy erdemében tett és ahol meg van mondva, kivel és kikkel tárgyalt. Nem akarok idáig menni, mert nem akarok frivolitásokat ebben az ügyben. Én tisztasságot és egyenességet akarok benne. Ha a bélügyminister úrra és a kormányra való hivatkozással egy olyan előkelő testület részéről, mint a Pénzintézeti Központ, ez közhírré tétetik és a törvényhatóság elé vitetik, akkor erre nem az a felelet és nem lehet a törvényhozás színe előtt azt mondani, hogy erről tudomás nincs, hanem az, aki ezt tette, valótlant állított és mód van arra hogy a Pénzintézeti Központ ellen megfelelően eljárjanak. Akkor azt mondanám, hogy a mélyen t. bélügyminister ur megértette azt a célzatot íés azt a közjogi megkülönböztetést, amelyet tettem. Tudja is ő nagyon jól. Meg vagyok győződve róla, hogy lelke mélyén érzi, hogy én jogi igazságot hirdetek. Meg vagyok győződve róla, hogy ő tudja, hogy ott az az ellenzék végső elkeseredésében meg akarja akadályozni azt, hogy egyszerűen egy numerikus többség váljék parlamentáris többséggé. (Zaj és felkiáltások a baloldalon: Hát mi legyenf — Petrovácz Gyula: Kvalitatív többség legyen!) Könnyű azt mondania t. Petrovácz képviselő urnák, hogy szavazzunk, de akkor egyáltalában sohasem kellenének r tanácskozások, nem kellenének ügyrendek és házszabályok, amelyeknek épségben tartása az alkotmány védelmét jelenti. (Folytonos zaj.) Meg vagyok győződve arról, hogy a t. kormány is tudataiban van annak, hogy ha köízségi takarékpénztárra szükség van, akkor nem szükséges ilyen ajánlatokkal jönni. A Pénzintézeti Központ nem a törvényhatáság, haneni a kormány rendelkezése alatt áll, éis ha a Pénzintézeti Központ a kormátnyra való hivatkozással terjeszt elő ajánlatot és azt mondja, hogy joga van feltételezni, tudja, hogy a .kormány ilyen módon jóvá fogja hagyni, (F. Szabó Géza: Nem azt mondja!) és azt is, hogy más módon nem... (Zaj és ellenmondások a középen és a baloldalon. — Petrovácz Gyula: Az utóbbit nem mondja!) Kérem ne tréfálkozzunk egymással. Azt sem mondja, hogy innen hova megyünk sétálni. Nem az a fontos, hogy mit nem mond, hanem az, hogy mit mond. Ez benne van, t. Képviselőház és én nagyon kérem, a mélyen t. bélügyminister urat, hogy amint azt interpellációmban kértem, nyugtasson meg miniket ez irányban, kegyeskedjék határozott és egyenes kijelentést tenni. (Felkiáltások a jobboldalon: Megmondta!) Hagyja az önkormányzatot működni a szerint, amint a mi belátásunkra éis meggyőződésünkre van bizva. Mi tudjuk, hogy ha obstruálunk, a főváros népének érdekeit védelmezzük, és azt szolgáljuk.^ (Zaj és ellenmondások a baloldalon és a középen. — Petrovácz Gyula: A kárát! — Propper Sándor: Álljon fel és bizonyítsa ott a közgyűlésen! — Zaj.). Egyetlenegyet engedjen meg cáfolatul a mélyen t. bélügyminister ur. Annak a ténynek megállapítását, hogy nem ugy áll az obstruk-