Képviselőházi napló, 1927. X. kötet • 1928. március 14. - 1928. március 30.

Ülésnapok - 1927-151

Az országgyűlés képviselőházának 151. ülése 1928 március 28-án, szerdán. 371 Bemutatom a t. Háznak az összeférhetlenségi állandó bizottság elnökének átiratát, amellyel Szabóky Alajos képviselő ur összeférhetlenségi ügyében hozott határozatát megküldi. Kérem a jegyző urat sziveskedjék a határozatot felolvasni. Szabó Zoltán jegyző (olvassa): »A képviselőház összeférhetetlenségi állandó bizottsága folyó évi március hó 24-én tartott ülésében Szabóky Alajos országgyűlési képviselőnek önmaga ellen, mint az Országos Központi Hitelszövetkezet igazgatósági elnöki tisztségére vonatkozólag az 1901. évi XXIV. te. 1. §-a alapján bejelentett összeférhetetlenségi ügyben a házszabályok 140. §-a alapján a lefolytatott tárgyalás után megtartott zárt ülésben a következőleg határozott: Szabóky Lajos országgyűlési képviselőnek ezen összeférhetetlenségi ügyében azon feltett kérdésre, hogy fennforog-e az összeférhetetlenség esete a képviselőre nézve a bejelentett ügyben, az összeférhetetlenségi állandó bizottság egyhangúlag kimondotta, hogy az összeférhetetlenség esete nem forog fenn. Az eljárás során költségek nem merülvén fel, az határozathozatal tárgyát sem képezhette. A határozat nyomban kihirdettetvén, az érdekelteknek ez utón tudomására adatott. Indoklás : Szabóky ' lajos országgyűlési képviselő pénzügyministeri államtitkár az Országos Központi Hitelszövetkezetnél kormányzói megbízatás alapján, mint igazgatósági elnök működik. w

Az 1091. évi XXIV. t. c. 1. §-a szerint országgyűlési képviselő nem viselhet olyan hivatalt, nem foglalhat el olyan állást, mely a korona kijelölésétől, vagy a korona, a kormány, a kormányközegek kinevezésétől függ és fizetéssel vagy díjazással jár. Szabóky Alajos az Országos Központi Hitelszövetkezetnél kormányzói megbízatás alapján működik, azonban az Országos Központi Hitelszövetkezettől bekivant alapszabályok értelmében neki ezen állásért semmiféle címen javadalmazás nem jár. Mivel pedig az összeférhetetlenség két kritériumhoz van kötve, és pedig a kinevezéshez és díjazáshoz, és csak e kettő fenforgása esetén áll fenn, Szabóky Alajos pedig díjazást nem kap, és igy nála azt a tényt, hogy az Országos Központi Hitelszövetkezetnél igazgatósági elnökként működik, a képviselői álláshoz összeférhetőnek kellett kimondani. Kelt, Budapesten 1928. évi március hó 21-én. Teleki Tibor gróf s. k, az összeférhetetlenségi állandó bizottság elnöke. Szapáry Lajos gróf s. k., az összeférhetetlenségi állandó bizottság jegyzője.« Elnök : A bejelentést, illetve a határozatot a Ház tudomásul veszi. Most pedig előterjesztést teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. (Halljuk ! Halljuk!) Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki a költségvetés és a beruházásokra vonatkozó pénzügyministeri jelentés folytatólagos együttes tárgyalása. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Helyeslés.) Ha igen, akkor ezt határozatként kimondom. Most pedig tegnapi ülésünkön tett bejelentésnek megfelelően fel fogom olvastatni a pénzügyminister ur Írásbeli válaszát Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur január 10 én előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék a választ felolvasni. Szabó Zoltán jegyző (olvassa): »Válasz Hegymegi-Kiss Pál országgyűlési képviselőnek az 1928- évi január hó 10-én a kormányhoz intézett Írásbeli interpellációjára. Magasabb lakáspénzosztályba való sorozásra irányuló kérelem mintegy 170 város, illetőleg község részéről terjesztetett elő. Ezeknek a kérelmeknek érdemleges elbírálásához adatokat kellett beszerezni és szükségessé vált annak a megállapítása is, hogy az egyes kérelmeknek netáni teljesítése az államháztartásra milyen összegű megterhelést jelent és hogy ezt a kiadási többletet az állam pénzügyi helyzete elbir ja-e ? Azt, hogy az állam pénzügyi helyzete milyen kiadási többletet bir el, előreláthatólag csak az őszi hónapokban lesz lehetséges megállapítani, amikor már látni fogjuk, hogy miképpen alakul a helyzet az 1928/29. költségvetési év I. felében. Mindaddig, amíg ez meg nem állapitható, a kormánynak nem áll módjában a magasabb lakáspénzosztályba való sorozás iránt előterjesztett kérelmek ügyében végleges állást foglalnia. Minthogy pedig az egyenlő elbánás elve azt kívánja, hogy az említett irányú kérelmek egyidejűleg és egyszerre biráltassanak el, az érdekeltek körében beállható nyugtalanság elkerülése végett nem áll módomban Debrecenre nézve malmost külön állást elfoglalni. Budapest, 1928. évi március hó 24-én- Bud János s. k. m. kir. pénzügyminister.^ Elnök : A képviselő ur nincs jelen, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a pénzügyminister ur válaszát tudomásul venni, igen vagy nem ? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Most pedig áttérünk a szóbeli interpellációkra. Az első interpelláló Kabók Lajos képviselő ur, akinek interpellációját nem olvastatom fel, miután értesülésem szerint a képviselő ur bejelentést kivan tenni. Kabók Lajos : T. Képviselőház ! Miután a költségvetési vita során a munkanélküliség kérdésében részletesen nyilatkoztam és határozati javaslatot is terjesztettem elő, ez alkalommal a munkanélkülség kérdésében újból nyilatkozni nem kívánok. (Helyeslés.) Elnök : A képviselő ur bejelentése folytán interpellációja tárgytalanná vált. Következik Gál Jenő képviselő ur interpellációja. Kérem annak felolvasását. Szabó Zoltán jegyző (olvassa) : «Interpelláció a belügyminister úrhoz. 1. Megfelel-e a valóságnak a székesfőváros törvényhatósági bizottságágának közgyűlésén elhangzott és eddig még meg nem cáfolt hiradás, hogy a főváros közönsége által tervezett Községi Takarékpénztár alapításához a belügyminister ur csak azon feltétel mellett járult hozzá, ha a székesfőváros a Pénzintézeti Központ bevonásával szanálja az Egyesült Fővárosi Takarékpénztárt ? 2. Hajlandó-e a belügyminister ur ezen előzetes kikötéstől eltekinteni és a főváros Önkormányzati jogának érvényesülése mellett r hozzájárulni, hogy Budapest Községi Takarékpénztára minden más pénzintézettől függetlenül felállittassék usry, mint ahogyan az már 1906. évben megtartott közgyűlésen elhatároztatott ? Budapest, 1928. március 27. Gál Jenő s. k. országgyűlési képviselő.» Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Gál Jenő : T. Képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk !) Ezelőtt huszonkét évvel, az 1906. esztendőben Budapest székesfővárosának törvényhatósági bizottsága 1906/156. közgyűlési szám alatt elhatározta egy községi takarékpénztár felállítását. A közgyűlési határozat felterjeszttetett a belügyminister úrhoz, aki azt 23.674. szám alatt jóvá49*