Képviselőházi napló, 1927. X. kötet • 1928. március 14. - 1928. március 30.
Ülésnapok - 1927-144
28 Az országgyűlés képviselőházának két nemesítő foglalkozás helyett csak az élvezeteknek hóidol. Ezért nagyon kérem a kormányt, hogy a szép fejlődésnek indult magyar sport előbbre vitele érdekében minden lehetőt kövessen el. (Élénk helyeslés a jobb- és a baloldalon-) A nemi betegségek terjedésének és különösein a neim- életkéipeis, terhelt gyerimiakföik születéséneik megiakadályoizása. énetekében! be kell 1 vezetni minél előbb a házasságkötés előtti kötelező orvosi vizsgálatot. Szíves elnézését kérem a t. Képviselőháznak, amiért kissé riésBll&tesebben foglalkoztam az erkölcs védelem problémájával. (Halljuk! Halljuk!) de ém ennek nemizietünfc jövője, Magyarország feltámadása szempontjából olyan nagy jeleintőséget tulajdonítok 1 , (ügy van! ügy wan!) hogy szükségeseiknek tartottaimi ezeknek a dolgoknak a törvényihozás házában való szóvátételét. (Élénk helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Ha látolmi az erkölcstelen fényűzést, amelyet e nyomorult oinszáff társadalmának egy része kifejt, ha hallok aiz egykb iputeztitíásairól, ha látóim, hogy magyar asszonyok, leányok lábbal tiporva a níői méltóságot és levetve a magyar nőt annyira ékesítő szieméretmiérzetet, uiámyoís öltözetben, idegen^ érzéki ziene hiajngjai melllett erkölcs telten néger táncokat táncolnak, ha látom a szülői tanheltség bélyegét magukon viselő ártatlan gyeoflmielkeklet. ha látom a feldúlt magyar Csialádi életet, összeszorul a sziveimi és szinte kétségbeestem nemzetem jövő sorsa felett, (ügy van! ügy van!) Nemcsák a magyar társadalomhoz, hanem a magyar kormányhoz is fordulok és kérve-kérem, állítsa meg a nemzetet az erkölcsi züllés lejtőjén és vezesse vissza minden rendelkezésére álló eszközzel arra az útra, amely fölfelé vezet, mert csak ezen az utón érhetjük el mindnyájunk közös szent célját: Magyarország feltámadását. (Élénk helyeslés.) Elnök ur, kérnék rövid szünetet. Elnök: Az ülést tiz percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. A szó báró Kray István képviselő urat illeti, aki beszédét folytatja. B. Kray István: T. Képviselőház! Az ország választóközönségének bizalma a legutóbbi általános képviselőválasztásokon nagy többséget biztositott a kormányt támogató pártoknak. Legyünk tisztában azzal, hogy a bizalomnak ez a megnyilatkozása nemcsak az ország kormányzásához, a hatalomhoz való jogot jelenti, de jelent egy igen súlyos kötelességet is, amely kötelesség azt parancsolja, hogy a kormány és a kormányt támogató többség megfeszített erővel munkálkodjék az ország újjáépítése érdekében és dolgozzék azoknak a nagy és nehéz szociális problémáknak megoldásán, amelyek ma az ujraépitési tevékenységnek mintegy tengelyét képezik. További fejtegetéseim kiinduló pontja annak a közismert ténynek leszögezése, hogy Magyarország agrárállam és ennek az igazságnak kell elsősorban áthatnia az ország kormányzatát, örömmel állapítom meg ezért, hogy a földművelésügyi tárca dotálására a költségvetésben kereken 10 millió pengővel több van előirányozva, mint a múlt esztendőben. Nézetem szerint a fősúlyt arra kell fektetni, hogy a többtermelés minden téren előmozdittassék. Ez kétféle módon érhető el, egyrészt a termelésre nem alkalmas területek termőképessé tétele, másrészt az okszerű belterjes gazdálkodás elő- ' 144. ülése 1928 március 14-én, szerdán. mozdítása által. És ha ezen a téren remélhetőleg sikerül eredményeket felmutatnunk, a fő feladat ismét az lesz, hogy a termelt fölöslegek részére megfelelő piacokat biztosítsunk a külföldön, (ügy van! a középen) ami nemcsak a termények árának helyes kialakulását segítené elő, de nagyobb kivitel révén külkereskedelmi mérlegünket is javítaná. A többtermelés fokozásának szerény nézetem szerint ma kélt akadálya van. Az egyik az, hoigy okszerű beruházásokra, amelyek a többtermeléis előmozdítását célozzák, elegendő és olcsó hitel nem áll a gazdaközönség rendelkezésére, a másik pedig az, hogy a magyar gazdaközö'mséfí- egy része túlságosan konzervatív és minden, a modern gazdálkodás alapját tevő újítástól irtózik. Hiszen köztudomású tény, hogy például Németországban sokkal rosszabb földön tetemesen magasabb terméseredményeket érnek el mint nálunk. Mind a két bajon lehet segiteni. A hitelkérdést mielőbb rendezni kell és ha máskép nem lehet, olcsóbb külföldi tőkék biztositásával kell gondoskodni a gazdatársadalom hiteligényeinek kielégítéséről. Mert 15—18%-os évi kamatot a magyar gazdatársadalom nem bir el! Mezőgazdasági termelésünk szomszédaink ellenséges vámpolitikája folytán válságos helyzetbe került. Különösen az élő állat és a hús értékesítése ütközik külföldön nagy nehézségbe. Ez a körülmény, de nem kevésbé az is, hogy az igavonó állatot egyre több gazdaságban géppel helyettesitik, nagyban hozzájárul a magyar állatállomány csökkenéséhez. Ez igen komoly figyelmet érdemlő körülmény, annál is inkább, mert az élő állat a gazdaságban a trágyatermelés miatt nélkülözhetetlen, mivel pedig köztudomású tény, hogy az istállótrágyát műtrágyával teljes mértékben nem lehet pótolni, az állatállomány csökkenése igen káros hatással lehet a mezőgazdasági termelésre is. Igavonó állatok és vágómarha tenyésztése helyett tehát olyan jószág tartására kell áttérni, amely saját termelése révén önmagában is gazdaságos lehet. Ez a jószág a tehén. A tehéntartásra, illetőleg a tehénállomány növelésére a készség ma már megvan a magyar gazdaközönségben. De a tehénállomány növelése csak akkor fog számbavehető eredménnyel járni, ha a tejtermékek megfelelő értékesítése biztosítva lesz. (ügy van! jobbfelől.) Természetes, hogy a kivitel szempontjából csak a feldolgozott tejtermékek jöhetnek számításba, de ezek is csak abban az esetben, ha a tejfeldolgozás nagyobb központokban egységes és szakszerű vezetés mellett történik. E cél előmozdítására a, leghathatósabb eszköz központi tejszövetkezetek létesítése az ország különböző vidékein, amely szövetkezeteket megfelelő tejfeldolgozó telepekkel kell ellátni. A tejszövetkezeteket a szövetkezet körzetéhez tartozó gazdák alapítanák és látnák el naponta a feldolgozáshoz szükséges kellő mennyiségű tejjel. A tejfeldolgozás és a tejtermékek értékesítése a tejszövetkezetek feladata volna. Mivel azonban a tejszövetkezetek tagjai a mai viszonyok között nem rendelkezhetnek az üzemek folytatásához szükséges tőkével, a földművelésügyi kormány feladata volna, hogy ezeket a szövetkezeteket elegendő tőkével lássa el. Tudjuk, hogy az ország gazdatársadalmában már megindult a mozgalom ilyen tejszövetkezetek alapítása érdekében. Arra kérem a földművelésügyi minister urat, hogy az alapítandó tejszövetkezeteket minden rendelkezésre álló módon és eszközzel hathatósan támogassa. A többtermelés érdekeit nagymértékben elő-
