Képviselőházi napló, 1927. X. kötet • 1928. március 14. - 1928. március 30.

Ülésnapok - 1927-144

Az-, országgyűlés Mpviselöhazának 144. ülése 1928 március 14-én, szerdán. 27 miáis szerint a székesfőváros lakossága alig nyolcad része al csonka ország

1 lakosságának. Ebből tehát az tűnik ki, hogy a vidék erkölcsi nívója lényegesen jobb, mint a székes fővárosé. Érdekes adat az is, hogy az 1922-ben felbontott háziasságok közül 460 egy évig sem állott fenn, 2302 nem állott fenn 3 évig. viszont 2405 olyan házasságot bontottak fel 1922-ben, ahol a házastársak több mint tíz évig és 240-et olyant, ahol a házastársak több mint 25 évig éltek együtt. Hogy a házasságban milyen erős összetartó kapocs a gyermek, illetve hogy a válóperes házasságok mennyire nem állanak a fajfentartás szolgálatában, bizonyítja az az adat, hogy az 1922-ben felbontott 7419 házasságnak 55.7%-a, összesen 4133 gyermektelen volt. Ami a vallás befolyását illeti a házasságok felbontására, a következőképen alakul a helyzet. 100.000 lélekre esett 1904-ben 13 katolikus, 41 protestáns és 39 zsidó, 1907-ben 24 katolikus, 79 protestáns és 58 zsidó házasság felbontása. Ugyancsak 100.000 lélekre esett 1921-ben 62 katolikus, 113 protestáns és 111 zsidó. 1922-ben 74 katolikus, 134 protestáns és 139 zsidó házasság felbontása. Számszerint tehát a katolikusoknál történik a legkevesebb elválás; a válások évi szaporodása azonban a katolikusoknál .ióval nagyobb, mint a protestánsoknál és a zsidóknál. Itt van azután az egyke és aa egyse, a gyermekáldás mesterséges megakadályozásának kérdése. Ezzel bővebben most nem óhajtok foglalkozni, hiszen Huszár Károly volt képviselőtársunk nemrégen hatalmas beszédben, amelynek

1 szavai mélyen belemarkoltak minden. hazafias érzésű magyar ember lelkébe, feltárta előttünk az egyke és az egyse pusztításait. Csak annyit kívánok megjegyezni, hogy Csonka Magyarországon évente kereken 200.000 gyermekkel többnek kellene születnie, mint amennyi tényleg születik, ami azt jelenti, hogy évente 200.000 magyart pusztítanak el, meé mielőtt a világra jött volna. Hát nem merénylet ez, t. Képviselőház, a magyar nemzet jövője ellen % A női divat szertelen és erkölcstelen kilengései, az érzéki zenével együtt Afrikából importált erkölcstelen táncok, a sok törvénytelen születés, a nemi betegségek ijesztő szaparodása, a fiatalkorú bűnösök egyre növekedő szánra, az erkölcstelen színdarabok, mozgókép előadások és revük mind a mai kor züllött erkölcsi felfogásáról tesznek tanúságot. Mérhetetlen fájdalom vesz erőt lelkemen, ha látom, hogy a ma'gyar nemzet társadalma szinte beleveti magát az erkölcsi züllés örvényébe. A család, a társadalom gerince, a nemzet oszlopa. A magyar családot a zülléstől, a pusztulástól megmenteni szent kötelességünk- Főleg a magyar asszonyt, a magyar anyát kell ismét arra az erkölcsi magaslatra emelni, amelyen a múltban mindig állott, de amelyről, sajnos, az utóbbi időben lecsúszott. Mert ha a magyar nemzet társadalma erkölcsileg süllyed, ez annak a jele, hogy a ma gyár asszony megfeledkezett kötelességéről. De bűnös ezen a téren az egész társadalom is. Könnyelmű és vétkes közönyt tanúsít a legsúlyosabb erkölcsi problénnlá'kkal szemben és nem ébred tudatára annak, hogy ezJ a szerencsétlen nemzet, amelynek csak erkölcsi ereje lehet legerősebb pillére a jövő feltámadásnak, napról-napra mélyebben süllyed az erkölcsi züllés posványába. (Ugy ven! 11 gii van!) Ezek az erkölcsi bajok szoros összefüggésben állanak a mai kor szociális bajaival. A szociális bajokkal szemben felrázták a nemzetet vétkes közönyéből a forradalmak hullámai, de ha meglátjuk ma már a szociális bajokat és igyekszünk azokat orvosolni, nem haladhattunk el közömbösen a súlyos erkölcsi hibák mellett sem, amelyek pusztulással fenyegetik a mai nemzedéket. Ne felejtsük el, hogy őseink tiszta, romlatlan erkölcsei tartották fenn ezer esztendeig a magyar nemzetet. Térjünk vissza ezekhez az erkölcsökhöz, ha komolyan akarjuk, hogy Magyarország mégegyszer feltámadjon, mert ha tovább haladunk az erkölcsi züllés lejtőjén, feltétlenül végromlásba sodorjuk ezt a szerencséten nemzetet. Az erkölcsnemesités terén nemcsak a társadalomra, hanem az állam kormányára és a törvényhozásra is súlyos kötelességek hárulnak. A társadalom egymagában nem elég ahhoz, hogy ezeknek a kötelességeknek megfeleljen. Kormányunk már tudatára ébredt annak, hogy az erkölcsök védelme érdekében tennie kell valamit. Erről tanúskodik többek között a belügyminister urnák a múlt évben az erkölcsvédelem érdekében kiadott rendelete, valamint a vallás- és közoktatásügyi minister urnák legújabban kibocsátott rendelete, amely a női középiskolák tanulóinak ruházatát szabályozza. De én nem tartom ezeket az intézkedéseket elegendőknek, mert ezek csak arra alkalmasak, hogy egyes erkölcsi kilengéseket megakadályozzanak, gyökerében azonban nem orvosolják a bajt. A család védelmét »intézményesen kell biztosítanunk és ha a múltban történtek a törvényhozásban helytelen itézkedések. amelyek elősegítették a családi élet bomlását, ugy ezeket az intézkedéseket nem szabad noli me längere-* nek tekinteni. Állítom és ezért az állításomért kész vagyok bárki előtt helyt állani, hogy a magyar családi élet bomlását nagy mértékben elősegítik a házassági jogról szóló 1894:XXXI. te. egyes^ rendelkezései is. Ennek ai törvénynek a házasság felbontására és uj házasságkötés lehetőségére vonatkozó rendelkezéseit nézetem szerint a család védelme érdekében revízió alá kellene venni. Az egyike és az egvsp hathatós ellenszere az örökösödési jog megfelelő reformig lehet. Az aglegények és a magtalan házasságok megadóztatása, a többgyermekes családoknak adóés egyéb kedvezményekben való részesítése, tisztviselőknél a családi pótléknak a megélhetési viszonyokhoz mért megfelelő és a gyermekek számához viszonyitva> progresszív emelése, mindez hathatós segéd eszközei lehetnek az egyke elleni küzdelemnek. Büntetőitörvényünknek az, erkölcsvédelmet szolgáló rendelkezéseit oly értelemben kell módosítani, hogy a bűntettpket és vétségeket képező erkölcsi eltévelyedések példátlanul szigorú büntetés alá essenek. Az ifjúság valláserkölcsi nevelé?ét minden lehető eszközzel elő k^l] mozdítani, mert a vállá« legfőbb h-iztos^téka és legerősebb pilléire a tiszta erkölcsnek. (Ugy van! Ugy van! a jc$b- és baloldalon.) A mai ifjú nemzedék nagy feladatok előtt áll és ezeket csak akkor lesz képes sikeresen megoldani, ha tiszta erkölcsi felfogást visz magával az életbe. Ezen a téren nézetem szerint fontos szerepe van a testnevelésnek is. A mens sana in corpore sano, egészséges testben egészségééi lélek : régi igazság. A sportok gyakorlásának nemcsak egészségügyi szempontból van nagy jelentősége, hanem erkölcsi szempontból is, mert a jól edzett, erős és egészséges embernek^ sokkal nagyobb az ellenállóképessége az egészségtelen nemi élet csábitásasival szemben, .mint annak, aki renyihe életmódot folytat és szabad idejében a testét edző és lel4*