Képviselőházi napló, 1927. X. kötet • 1928. március 14. - 1928. március 30.

Ülésnapok - 1927-150

Az országgyűlés képviselőházának 150. ülése 1928 március 27-én, kedden. 293 a pénzügyi, a kereskedelmi és föl dm Ívelés ügyi ministeriuuiból kivonva, a munkaügyi és nép­jóléti minisztériumban egyesitse, ahová ezek az ügyek természetüknél fogva tartoznak.« (He­lyeslés a szélsőbaloldalonj T. Képviselőház! Beszéltem már a nagybir­tokokról ós a hitbizományokról. Még egyszer vissza kell térnem ezekre a nagybirtokokra és hiitibizotmányokra és számszerűen rá kell miutiait­nom arra, hogy ez R. birtokmegoszlás, amely itt van, igazságtalan és itt szükség van arrai. hogy ezek a kötötthirtokok és hitbizományok meîï~ szüntettessenek. Magyarorszáa' gazdasági élete addig gyökeresen átalakulni nem fog. modern mezőgazdasági élet, termelés addig itt neim lesz, amíg ez a birtokrendszer igy megmarad. Cstaik ha ez a birtokrendszer átalakul, ha ezt a birtok­rendszert ugy kezelik, mint kezelnek más gaz­dasági tényezőket, -akkor ezen a birtokreindszie­rein keresztül ki fog alakulni a mezőgazdasági ipar s a _ mezőgazdasággal kapcsolatos iparok közelebb jutnak egymáshoz, akkor tesz Magyar­ország közgazdasági élete abban a helyzetben, hogy az itt 'Születendő, szaporodó népességet m/unkával el tudja látni. Máskép itt nem vár­ható egészséges gazdasági fellendülés,, egészsé­ges gazdasági élet, úgyhogy ezen a területen messze kellene menni. A miinisterelnök ur többször említette már a kötöttbirtokok megszüntetését, nem tudom, fenyegetésből teszi-e, vagyt csak időközömként ráijeszt vele egyes társadalmi rétegekre, de tény az, hogy addig, amiig ez a birtokrendszer, itt meglesz, addig ne várnunk itt egészséges ala­kulást, nagyobb szociális jólétet: nem várha­tunk, mert nincs rá út. raines rá lehetőség gaz­dasági berendezkedésünknél fogva. A helyzet ma is az, hogy tízezer emberé Magyarország földjének fele. 1130 nagybirtokos kezén van 5*38 millió katasztrális hold. 9630 középbirtokos ke­zén 2­4 65 millió katasztrális -hold, 840.000 kis­birtokos kezén 8,011.000 hold. 840.000 kisbirtokos, vagyis az összes birtokosoknak majdnem, 99 szá­zaléka az ország földterületének csak a felén gazdálkodhatik, a földbirtokosoknak egy száziallié­kát képviselő középbirtokosok kezén a földterü­let több mint egyhatoda van. 500.000 a napszá­mosok, 400.000 a segítő családtagok. 800.000 a mezőgazdasáigi nincstelenek száma, tehát több mint másfélmillió felnőtt mezőgazdasági lakos­nak vagy nincs, viaigy alig van valami kis föl­decskéde. Amikor a birtokviszonyok ilyenek, amikor másfélmillió nincstelen fölídnrainkás­réteg van, elleniben megvan a nagybirtok rend­szere, tenmészetes dolog és' önként adódik nem­zetgazdasági, állampolitikai szempontból egy helyesebb, tökéletesebb birtokmegoszlás keresz­tülvitielte'. A földbirtokreforim ezt nem tudta el­érni, nemi szűnt meg tehát az a kívánság, hogy ujabb igazságos földreform jöjjön és legelső­sorbaai jöjjön a hitbizotaiányok; és a kötöttbir­tokok megszüntetése. Erre vonatkozólag ai kö­vetkező határozati javaslatot terjesztem be (olvassa): »A Képviselőház utasitja a kormányt, terjesszen elő törvényjavaslatot a hitbizomá­nyok és a kötöttbirtokok megszüntetéséről.« Engedjék meg, hogy most kissé a minis­terelnök urnák legutóbb tartott külpolitikai beszédével foglalkozzam. Rámutattam már arra, hiogy a belpolitikai téren hangoztatott demokratikus követelésektől a ministerelnök ur ridegen, mereven elzárkózik. Ez a merev elzár­kózás érezteti hatását külpolitikai téren, mert hiszen Magyarország belviszonyai — amint azt kifejtettem és amint rámutattam mások okfej­tésére is — olyanok, hogy Magyarországot igen rossz színben ítélhetik meg. Már pedig, ha itt a KÉPVISELŐHÁZI ÍÍAPLÓ. X. beilállapotok nem változnak, ha gyökeres átala­kulás nem jön, ha a kormányzás nem rendez­kedik be a modern demokratikus rendszerre — ami ettől a kormánytól nem várható — ha nem engedünk ebből a rendszerből, amely most ural­kodik itt, akkor a külpolitika itt csak látszat, csak formulai lesz amelynek semtminemü prak­tikus eredménye nincsen. Sokat szokták dicsérni a ministerelnök urat, hogy nagy eredményeket ért el. Ezek az eredményék nincsenek! Látszatnál egyebet nem látunk, ellenben vannak olyan kételyek, ame­lyek itt fennállanak és amelyek különösen ki­fejezésre jutottak a ministerelnök ur debreceni beszédében. A, ministerelnök ur debreceni be­szédében megdöbbentő hatást váltott ki az a kijelentése, hogy a kormány szerződést kötött Olaszországgal és hogy ez a megállapodás töb­bet jelent egy diplomáciai okmánynál; ez a megállapodás elválaszthatatlan kapcsot létesí­tett a. két nemzet, között és együttes eljárásra utalja őket sok fontos nemzetközi kérdésben. E kijelentés nyomán az a jogos aggodálom támad, vájjon a magyar-olasz barátsági szer­ződésben a döntőbirósági szerződés eredményén kivül van-e még valami titkos megállapodási Ebből arra lehet következtetni, hogy Magyar­ország és Olaszország között olyan szerződés, olyan megállapodás is van, amelyről a parla­ment nem tud, amely előttünk nem ismeretes, amelyről nem hallottunk. Az az aggodalom él itt, hlogy milyen mértékben kötöttük magunkat az olasz imperializmushoz, mennyire vagyunk pórázára fűzve az olasz imperialista törekvé­sekhez; vájjon nem ugy járunk-e, mint jár­tunk a német imperializmussal, nem ugyanaz lesz-e a helyzet és Magyarországra nem háram­lik-e ebből kár 1 ? Erre választ várunk, választ kérünk, mert hiszen ezek a megállapodások, ezek a szerződések nyilvánvalóan tartalmaz­hatnak valamit. A ministerelnök ur debreceni kijelentése arra enged következtetni, hogy több van benne, hogy többet tartalmaz az a megállapo­dás, mint amennyit tud róla a Ház és,az or­szág közvéleménye, s ezért tudnunk kell, mi lesz ezen a területen. De feltétlenül tisztázni kell, megfelel-e a valóságnak az a Vyx ezredes-féle memoran­dum vagy levél is. Vyx ezredes a szövetséges hatalmak képviselője volt 1918-ban és 1919-ben. Az Est március 18-iki számának tudósítása szerint memorandumot tett közzé. (Olvassa): »Ebben a memorandumban Vyx ezredes azt a vádat emeli, hogy a Habsburg-dinasztia trónja érdekében őt befolyásolták s a monarchia visszaállítására akarták rábírni a magyar arisztokraták. Memorandumában megemlíti, hogy a Károlyi-kormány eltávolitására szólí­tották fel s mikor erre nem volt hajlandó, — és ez a legsúlyosabb vád — akkor gróf Bethlen István levelet irt Franchet d'Espérey tábor­noknak; ebben a levélben Vyx ezredes szerint gróf Bethlen István figyelmeztette a párizsi kormányt arra, hogy a Károlyi-kormány ül­dözi a nemzetiségi kisebbségeket és ezeknek védelmére múlhatatlanul szükség volna a de­markációs vonalakat a békeszerződés megkö­téséig előretolni. így a Károlyi-kormányt le­hetetlenné tennék, mert életfontosságú után­pótlásoktól elvágnák és akkor azután gróf Károlyi napokig sem tarthatja magát a kor­mány élén és kénytelen volna azt gróf Andrássy Gyulának vagy gróf Apponyi Al­bertnek átadni«. Ha ez a levél igaz, akkor ennek a levélnek tulajdonitható Magyarország megcsonkitása 39

Next

/
Thumbnails
Contents