Képviselőházi napló, 1927. X. kötet • 1928. március 14. - 1928. március 30.
Ülésnapok - 1927-150
Az országgyűlés képviselőházának 150. ülése 1928 március 27-én, kedden. ' 291 népréteg, amely közé való vagyok én is. Büszkén vallom magamat parasztnak, (Kálmán István: Nem ugy néz ki!) mert ez büszkeség, büszkén vallom magam annak, bár itt vannak urak és képviselők, akik ezt nem vallották és tiltakoztak ellene, mert a parasztok, mi ősi parasztok tartottuk fenn ezt az országot, mi tartottuk fenn a magyarságot és ezeknek az ősi parasztoknak utódai vannak most a legnagyobb nyomorúságban és elnyomatásban ebben az országban. (Propper Sándor: Ügy van! Ugy van! Osak a szavazata kéli a parasztnak meg a pénze!) A történelem folyamán a földbirtok megoszlása igazságtalanul történt. Háborús szolgálatokért, sokszor árulásokért kaptáik itt jutalmul egyesek nagy birtokokat. (Mozgás a jobboldalon.) Igenis árulásokért kapták jutalmul, lessék csak Rákóczi korára gondolni vagy tessék a 48-as forradalmi korra gondolni. Tessék csak arra gondolni, hogy árulásokért kapták a nagybirtokokat, és bele is ültek a nagybirtokokba. Ezek ma is itt vannak és ráfekszenek az országra. (Peidl Gyula: És prédikálnak nekünk hazafijságról!) és az ezeken a területeken született népességnek el kell vándorolni, nincs megélhetési lehetősége, mert a nagybirtok-gazdálkodás lehetetlenné teszi megélhetésüket. Az a birtokrendszer, amely itt fennáll, egyik legnagyobb baja Magyarországnak. Egyrészt lehetetlenné tette a mezőgazdasági népességnek a birtokszerzést, másrészt lehetetlenné tette a demokratikus kormányzási rendszert, harmad: szór lehetetlenné tette a modern mezőgazdasági gazdálkodást. Mert az a nagybirtok, amely privilégiumokat, kiváltságokat élvez az államtól, ezen keresztül az államot is befolyásolja, s ez a nagybirtok természetszerűen megmarad a régi gazdálkodási rendszer mellett, nem b elter jesedik, és mert nem lesz belterjes, az ottani népesség nem talál foglalkozást, el kell vándorolnia. De hova menjenek? (Mozgás a jobboldalon.) Ezen ön nevet, t. képviselőtársam 1 ? (Kálmán István felé fordul.) Könnyű önnek a saját faját igy kinevetni, ha saját fajának sorsára legnagyobb befolyással levő tényezőket figyelmen kívül hagyja, mert a földreform, amelyet végrehajtottak, szintén nem jelentett semminemű lényeges változást. Nem jelentett pedig semminemű lényeges változást azért sem, mert azokkal a kis parcellákkal, amelyeket drágán kellett megvenni, nem lehet azt a terhet elbírni, amelyet váltságföld címén fizetni kell. Nem tudják fizetni. Meg kell szökniök. Az a háromihloldas kisbirtok, amelyet drágán Ítéltek oda. amelyért nagy összeget kell fizetni, nem' tudja kihozni a váltságdíjat. Azután ott van a házhelyek kérdése. A házhelyek szintén drágán jutottak az illetőkhöz és a kis házhely tulajdonosok nem tudnak építeni, mert a Faksz. is drága pénzt ad, a Faksz. is csak privilégiumszerüem nyújt előnyöket, nehéz feltételekkel, és olyan drága piénzt ad, hogy az építkezést ez is nehézkessé, súlyossá teszi. Nehéz a helyzet s amint értesülve vagyok, ötezer jelentkező helyett tízezer jelentkező van és nincs pénz ezek számára házépítésre sem. A földbirtok-megosztás tehát igazságtalan még ma is Magyarországon. Nézzük azonban a földbirtokreformot. A Római Nemzetközi Földmivelésügyi Intézet kimutatása szerint Európában a földreform folyamán kiosztottak: Romániában 2,912.000 hektár, (Kálmán István: A magyarok földjeit!) Lettországban 1,100.000 hektár, Jugoszláviában 1,000.000 hektár, Észtországban 895.000 hektár* Cseh-Szlovákiában 638.000 ' hektár, Lengyelországban 371.000 hektár, Görögországban 332.000 hektár, Magyarországon 230.000 hektár földet, — mindenütt többet tehát, mint Magyarországon. Ez a kimutatás valószínűleg már régebbi, mert az Ofb. kimutatása szerint Magyarországon a földbirtokreform kapcsán több földet osztottak ki, mint ahogyan az a római intézet kimutatja, amelyhez a magyar földmivelésügyi intézet is tartozik. Az Ofb. december 31-iki jelentése szerint a földbirtokreformmal kapcsolatosan 927.602 kat. holdat osztottak ki. Ez a következőképen oszlott meg: 254.767 házhelyre 55.771 kat. hold; 399.118 a földhöz jutottak száma, 687.427 kat. holdat, lelkészeknek, jegyzőknek, tanítóknak, csendőröknek, Vitézi Széknek és egyéb közcélokra, 148.727 kat. holdat egyházaknak; mintagazdaságokra és középbirtokokra 33.674 holdat, — ez összesen 927.602 hold. (Propper Sándor: Ebben benne van a Baltazáré is?) Benne; azok elég szép summát, elég szép számmal kaptak. Mármost, t. Képviselőház, azt látjuk ugy-e, hogy a földbirtokreform során nem nyert kielégülést az a kívánság, hogy a földmegoszlás igazságosabb legyen. Nem nyert teljesen kielégülést azért, mert az, ami történt, ehhez mind kevés. Itt vannak azonban a kötöttbirtokok, itt vannak a hitbizományok. Utaltam már arra, hogy ezek a kötöttbirtokok és hitbizományok a történet folyamán hogyan alakultak. Utalnom kell most arra, hogy ezeknek már semmiféle közületi szerepük nincs. Annak idején ezek a nagybirtokok iskolákat tartottak fenn, katonaságot szolgáltattak, ez volt bizonyos fokig az ő rendeltetésük. Ez megszűnt régen, megszűnt tehát az az államfentartó szerep is, amelyet annak idején nekik tulajdonítottak. Itt utalnom kell csak néhány történészre: Acsádira, Grünwald Bélára és Beksics Gusztávra, akik -a magyar birtokviszonyokkal behatóan foglalkoztak. Nem akarok idézni tőlük, csak utalok arra, hogy ők, akik behatóan foglalkoztak a magyar birtokviszonyokkal kapcsolatban a szociális viszonyokkal, megállapitják egyrészt történelmileg azt, hogy a nagybirtokok a nagy szegénységet teremtették meg az országban és nem töltötték be azt a szerepet, amelyet nekik tulajdonítottak. Utalnom kell arra, hogy ezeket a nagybirtokokat mindenütt megszüntették már, mert a modern fejlődéssel, a népek szaporodásával ellentétes szervet alkotnak, csak nálunk csontosodott meg, csak nálunk van meg ez. Ez az állapot pedig nemcsak a belső nagy társadalmi nyomorúságnak az oka, nemcsak annak az oka, hogy itt ebben az országban a modern közgazdasági élet nem tud racionálisan kialakulni, hanem oka annak is, hogy a külföld bennünket rosszul, kedvezőtlen színben ítéljen meg. Ezeket a birtokokat tehát, a kötöttbirtokokat és a hitbizományokat meg kell szüntetni és erre vonatkozólag beterjesztem a következő határozati javaslatot (oltiassa): »A Képviselőház utasítja a kormányt, hogy terjesszen a Ház elé kimerítő jelentést a földbirtokreform végrehajtásával megváltozott földbirtokmegoszlásról, az uj tulajdonosok számáról, a kiosztott földbirtokok nagyságáról, a megváltási árakról és egyéb megegyezésekről, a kiosztott birtokok állapotáról az uj és a törpebirtokok anyagi helyzetéről. A jelentéssel egyidejűleg a kormány terjesszen elő javaslatot, hogy a földbirtokreform utján földhözjuttatottak helyzetén a viszonyokhoz mérten milyen eszközökkel kíván segíteni, hogy a földhöz és házhelyhez jutottak földjeiken megfelelő gazdálkodást
