Képviselőházi napló, 1927. X. kötet • 1928. március 14. - 1928. március 30.
Ülésnapok - 1927-150
290 Az országgyűlés képviselőházának 150. ülése 1928 március 27-én, kedden. Angliában, amelyre itt hivatkozna szoktak, most lesznek a választások. Most konzervatív kormány vara uralmon és egész biztos, hogy a választás után más kormány lesz, mint ahogy más kormány volt a. választás előtt. Volt már Angliáiban Mae Donald-féle niunkáskoiimány is. még serai estek kétségbe, nem kiabáltak a társadalom fel forgatásáról. Csa.k azért, mert más irányzatok is érvényesülnek. Angliáiban nem látnak mindenben felfordulást, mint ahogy -itt látnak és azért, szabadon engedik a pártokat érvényesülni. (Kálmán István: Igen ám, de ottan nincsen darázsfészek!) Az a darázsfészek, amit Önök csinálnak, darázsfészek. • amely mindem véleménynyilvánítást el font. A bajoknak mindig az volt az ofca a háború előtt is, mert a háború előtt, is egypártrendszer volt. Magyarországon 1867-től 1914-ig csak egyetlen egy esetben történt meg, hogy a függetlenségri párt uralomra jutott, különben Pedig egypártrendszer volt, amely azt hajtotta végre. amit & dinasztia akart, annak képére volt formálva a szabadelvű párt, a munkapárt és amikor a függetlenségi párt kormányra jutott, annalk is fel kellett venni azt az egyenruhát, amelyet Bécsben adtak reá. (Kálmán István: Nem igaz! Éra tudom, 30 évig függetlenségi voltaimi! ) !AJiháboru előtt nem. volt teihát'váltógazdaság. A t. képviselőtársaim emgedie meg nekem, de ha kivánja, nagyon fontos magyar nemjzeti sKemporatokból tényeket tudok felhozni airra, hogy ez az egypártrendszer nem engedte érvényesülni a nagy magyar nemzeti sziemiporatokat. A nemzetiségi kérdésekben, ha. néraielykoi a magyar Képviselőház arra az álláspontra helyezkedistt. hogy azokkal együtt míagy. vagy bizonyos demokratikus változások érvényesülését is hajlandó megeng , edni a. nemzetiségekkel szenilben, a magyar urak akkor Bécsbe menteik és az egypártrendszeren át ragaszkodtak kívánságaikhoz és előjogaikhoz. De voltak nemzetig szempontok, amelyeket azért nemi lehetett érvényesi te ni. mrt az az egypártrendszer, amelyet Bécsből dirigáltak, azt lehetetlenné tette. Most pedig Bethlen István dirigálja és ugy táncol ez az ország, ahogy ez a pártrendszer alkarja. Nem tud érvényesülni a polgárság, hiába van erre meg a törekvése. (Kálmán István: Legyenek nemzeti szocialisták, ne internacionalisták! Az uraknak mindegy, hogy csehek ülnek-e itt, vagy magyarok, de nekünk nem mindegy! — PeidI Gyula: Ugyan, ugyan! Maga sem hiszi amit mond! — Zaj. — Elnök csenget.) Valljuk meg egészen őszintén, hogy a polgárság kénytelen önmagát korrumpálni. Kénytelen talpnyaló lenni nagyon sok iparos, kereskedő és mérnök, mert máskép nem tud érvényesülni, nem jut semmihez. Ott van a városháza. Tessék megnézni, hogy Budapest képviselőtestületében az ellenzék volt többségben. Az ellenzék részén levő emberek azonban nem tudtak érvényesülni, nem jutnak semmihez, átmennek tehát a kormánypárthoz, mert ezen keresztül mindig lehet valamit elérni. Korrumpálódik az egész közélet. Nem nekem a szocialistának kellene itt mondani, hogy váltógazclaság kell a parlamentben, ezt önöknek kellene elsősorban mondaniok, de önök csak ugy tekintik magukat, hogy mi most itt vagyunk, legyen minden körülmények között igazunk, ha azonban ugy tekintenék magukat, mint képviselőket, akiknek az ország általános egyetemes érdekeiért kell dolgozniok, akkor épen önöknek kellene arra az álláspontra helyezkedni, hogy egy olyan rendszer teremtessék meg, amely a parlamenti váltógazdaságot lehetővé teszi. Ez előfeltétele annak, hogy a közélet tiszta legyen, mert máskép korrumpálva lesz a közélet és>•* a korrumpáltság idézi elő azt, hogy a polgárság nagy része is kénytelen korrumpálódni. így azután természetes dolog, hogy az uj vágyak, a kivánságok, az ideák és eszmék az államéleten keresztül érvényesülni nem tudnak, jön tehát nagy erőfeszitések esetében a baj, és akkor azt mondják, hogy az izgatók csinálták azt. Hogy téglával rakják nap-nap után össze az izgatás anyagát és maguk sáncolják el magukat a haladás és fejlődés elől. maguk csinálják tehát a barrikádokat, amelyeket majd át kell ugrani bizonyos esetekben, hogy maguk termelik ki az erupciót, azt természetesen nem veszik figyelembe. (Kálmán István: Ki bomlasztotta fel a magyar hadsereget, nem Önök?) Nem mi, hanem a háború. {Bárdos Ferenc: A németet és osztrákot ki bomlasztotta fel? Bulgáriát is mi bomlasztottuk fel?) Egyes tábornokok és generálisok már nagyon sok emlékiratban megirták ennek történetét. (PeidI Gyula: Tessék olvasni és akkor megtudja, hogy ki bomlasztotta fel!^— Kálmán István: Ugyan ne beszéljen! — PeidI Gyula: Nagy irodalma van ennek, tessék olvasni. — Kálmán István: Ugy van! — Propper Sándor: Ugy van, Ugy van, de olvasni nem olvas! — Kálmán István: Kérem, ne beszéljen ilyen marbaságoka t ! ) Elnök: Kálmán képviselő urat rendreutasítom! (Kálmán István: Bocsánatot kérek! — Propper Sándor: Marha ész mondhatja csak erre, hogy marhaság!) Propper képviselő urat is rendre utasitom! Farkas István: Nagy Emil három fo kérdést jelölt meg, mint olyat, amelyet angliai útja során leginkább kifogásoltak. Ezek között első a titkos választójog kérdése, második a teljes sajtószabadság, a kolportázsjog r elvonásának és a lapbetiltásoknak a kormánykezéből való kivétele, a harmadik pediga latifundiumos rendszerrel való szakítás és a céltudatos birtokpolitikára való áttérés. Mindezek régi bajai Magyarországnak ós nem azért vannak meg, mert Trianon van, hanem megvoltak Trianon előtt is és részük volt Trianon előidézésében. (PeidI Gyula: Ugy van!) Ezeket a bajokat ha már felidézték, meg kellene szüntetni és be kellene látni az uraknak, hogy azt a feudalisztikus berendezkedést, amely itt van azt az egyoldalú adórendszert, a szabadságjogoknak azt a hiányát, a központi kormányzatnak azt az önkényes túltengését, melyet az egész közigazgatáson belül érvényesít, meg kellene szüntetni, mert ha még a háború előtt nemzetiségi szempontokkal valahogy indokolhatták is ezt, ha a háború előtt mondhatták is. hogy a különböző végeken levő nemzetiségekkel való bánásmód teszi ezt szükségessé, — bár akkor is igazságtalan és helytelen dolog volt. mert ismétlem részben előidézője volt Trianonnak, — ma, Trianon után, amikor Magyarország csonka, amikor nincsenek nemzetiségi vidékei, amikor tősgyökeres magyarság él e területen, ezeket a szempontokat igazán figyelembe kellene venni. Én tehát itt erre vonatkozólag a követke-ző határozati javaslatot terjesztem elő. (Halljuk! Halljuk! — Olvassa): »A Képviselőház utasitsa a kormányt, terjesszen elő törvényjavaslatot az általános titkos választójog törvénybeiktatásáról s a választási eljárás demokratikus átszervezéséről«. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) A gazdasági viszonyokról részben már szóltam. Szólnom kell azonban természetesen a mezőgazdasági viszonyokról. (Propper Sándor: Halljuk! Halljuk!) Szólnom kell azért mert ez a legnyomorultabb, a legrosszabb sorsban élő
