Képviselőházi napló, 1927. X. kötet • 1928. március 14. - 1928. március 30.
Ülésnapok - 1927-144
1& Az országgyűlés képviselőházának deményezést már a mult esztendőben megtette akkor, midőn a közterhek mérséklésére vonatkozó törvényt életbeléptette, de megtette továbbmenőleg akkor is, mikor a mnlt év őszén a legfontosabb közszükségleti cikkekre vonatkozólag a forgalmiadét teljes mértékben megszüntette. Én meg vagyok győződve arról, hogy a közterhek mérséklése tekintetében — az államháztartás egyensúlyának további fentartásáról való gondoskodás mellett — a további lépéseket is meg fogja tenni a kormány. Szerény nézetem szerint a kivánt eredmény csak az egyenes adók bizonyos igazságos és arányos kiépítésével, a fogyasztási és forgalmiadóknak, tehát a minden polgárt a legsúlyosabban érintő adóknak fokozatos mérséklésével érhetjük el azt ugy, hogy emellett az óriási áldozattal rendbehozott államháztartásunk egyensúlya veszélyeztetve ne legyen. Mindezen összehasonlításokat csak azért voltam bátor a t. Ház elé idézni, hogy a nemzet idegrendszerét magában összpontosító állami költségvetés tárgyilagos flbirálásánál a közvélemény, a reánehezedő közterhek mellett, vegye észre azt a nemzet uentő nagy munkát, amelyet négy év alatt keresztülvittünk, amelynek látható eredményei ietagadhatatlanok és amelyet továbbfejlesztenünk D©mzetünk jövője érdekében feltétlenül kötelességünk. Áttérve most már a költségvetés számszerű ismertetésére, az, 1928/29. évi költségvetés a magyar államháztartás életében egy ujabb határkövet jelent, mert ez az első költségvetés, amely ugy a rendes, mint a rendkívüli kiadásokkal együtt — ezek között kiemelkedőnek tartom a beruházásokat — az államháztartás továbbfejlődéséről tesz tanúbizonyságot. Ennek fejlődését és általában egész gazdasági életünk fejlődésének egészséges irányát mutatják azok a számszerű adatok, amelyeket ez a költségvetés ölel fel. Összevonva az állami közigazgatási és állami üzemek előirányzatát az, 1927—28. évi költségvetés szerint bevétel volt 1192.4 millió pengő, a kiadás 1192.2 millió pengő, tehát a felesleg az 1927—28. évi költségvetésben 0.2 millió pengő volt. Ezzel szemben az 1928—29. évi költségvetés szerint a bevétel 1360.3 millió pengő, a kiadás 1357.8 millió pengő, a felesleg tehát az 1928—29. évi költségvetési előirányzatban 2.5 millió pengőben van előirányozva. Ha mostmár a kétévi költségvetést egymással Összehasonlítom, ugy találom, hogy a bevétel a mult évi költségvetéssel szemben 167.8 millió pluszt mutat, a kiadás pedig 165.5 millió pengő többletet. A bevételek az eddigi tényleges eredmények alapján voltak előirányozva és az előirányzott többletek realitását az eddigi tényleges eredmények igazolják. Természetes, hogy a nagyobb bevétel nagyobb kiadásokat is enged meg és igy ebben a költségvetési évben már megvalósítjuk a kormány mindazon programját, amelylet az előző költségvetésekbein még nem valósithatott meg éppen azért, mert hiszen a szanálási időszak megkívánta, hogy ugy az államiháztartás tekintetében, mint a megvalósitandó eélok tekintetében takarékoskodjunk. Pedig azi egyes célok megvalósítását ugy a szociális érdekek, mint a gazdasági érdekek már abban az időben is megkövetelték volna, de a polgárság teherviselőképessége nem engedte meg, hogy ezeket megvalósíthassuk. Az 1360.3 millió P bevételből 92.7 millió P a tárcabevételekre, 777.6 millió P a közszolgáltatási bevételekre, 490 millió P pedig az üzemi bevételekre esik. Az 1927/28. évi költségvetés adataival összie44. ülése 1Ú28 március 14-én, szerdán. hasonlítva azt látjuk, hogy míg az 1927/28. évi bevételeknek 7%-a esett táreabevételekre. 56%-a közszolgáltatási bevételekre, és 37% volt aiz üzemi bevétel, addiír ezen százalékos megállapítások az 1928/29. évi költségvetésben csak iá táreabevételeknél esryeznek a, mult évivel, mert ebben a költségvetésben is táreabevételeíkre 7% ebik. 57%-ra emelkednek a közszolgáltatási bevételeik és 36%-ra csökken az üzemi bevétel. Ezek az adatok mutatnák, hogy a, bevételek már a korábbi években is helyes alapokon voltak megállapítva, mert hiszen látjuk, hogy évrőlévre alig van az előző évivel széniben az arányszámok tekintetében eltolódás. A közszolgáltatási bevételek csoportjában azonban az, arányok az eddisi ténvleiees eredmények alaüjám változást mutatnak. így az, összes köztartozásoknak az 1927/28. évi költségvetésben 24%-át tették ki az egyenes adók és az uj költségvetésben ez az arányszám 22.1"/o-ra esik. Ez mutatja, hogy a mult esztendőben érvényre juttatott adómérséklési törvénynek hatása mésris« kedvező volt a polgárságra nézve; amennyiben az egyenes adók e törvény életbeléptetése óta bizonyos mértékben csökkentek. Ugyancsak aiz adómérséklési törvénnyel magyarázható viszomt az a csökkenés, amely 2%-ban az 1927/28. évi költségvetéssel szemben mutatkozik a forgalmiadóban. Ugyanis a mult évben 17% esett az állami költségvetésben a f orgalmiadókra, a mostani költségvetésben pedig ez az arányszám 15.1%-na esett le. Ezzel szemben az illetékbevételeknél az aráiniyszáim emelkedést mutat, amennyiben a mult évi 10.1%-ról 13.1 %-ra emelkedett, ami főkép az ingatlan és hitjölfoirgaiom emelkedésére vezethető viisszai, ami mindenesetre a gazdasági élet fellendülése szieimpotntjából előnyösnek mondható. j\ fogyasztási adó bevételek aráinya osupáni 0.9% .emelkedést mutait, amennyibiein az 1927/28. évi költségvetésben 9.7%-ot tett ki, most pedig 10.6%-ra emelkedett. Ez az emfelikedés jelentékeny részben az jásványolaj- és a benzinfogyasztás emelkedésére vezethető vissza, amennyiben láttuk azt már, az autotörvény tárgyalása alkalmával is. amikor szintén szjeirenesémi volt megemlíteni, hogy az utóbbi időkben milyen magy mértékben emelkedett az autók száma az országban. Ez tükröződilki vissza abban a benzinfoiffyasztás növekedésébeni. De a gazdasági élet szampointjából is igen jelentős tényező az olajnak, az ásványolajnak és a benzinfogyasztásnak emelkedése, amennyiben látjuk azt, hogy a mezőgazdasági és ipari életben a (motorok alkalmazása napról-napra nagyobb tért hódit. A vámbevételek százaléka 15.3-ról 16.5%-ra emelkedik. E bevételek emelkedésével kapcsolatban ugy a sajtó, mint a közvélemény több esetben tette már szóvá, hogy ez a gazdasági életnek egészségtelen tünete és a külkereskedelmi mérleg szempontjából vizsgálva a kérdést, a vámbevételek emelkedését kifogás tárgyává teszik. A kérdésnek ily egyoldalú beállítása azonban téves következtetésekre vezet. E kérdés bírálatánál mérlegelni kell ugyanis azt a körülményt, hogy a kormány beruházási programmjának végrehajtása során beállott gazdasági fellendülés a mai Magyarország határai és termelési viszonyai között szükségszerűen vonja maga után a behozatal emelkedését. Mindaddig azonban, mig ez a behozatal a nemzeti vagyon növelését, a termelés fokozását, munkaalkalmak teremtését célzó intézkedések eredményekóp jelentkezik, a behozatal emelkedését kifogásolni nem lehet. A mesterséges édesítőszerek és az osztálysorsjáték jövedelme a közszolgáltatási bevéte-