Képviselőházi napló, 1927. X. kötet • 1928. március 14. - 1928. március 30.
Ülésnapok - 1927-149
254 Az országgyűlés képviselőházának . talált a vámtételek emelésére, ez év március 15-én valorizáció címén felemelte a legtöbb cikknek a vámtételét 30%-kai, számos cikkét pedig 72%-kai. Ha ezeket megállapítom, akkor meg kell még emlékeznem egy közszájon forgó vámihatártérképről is, amelyet annak idején Sir, Morris« on Bell állított össze, amely a Népszövetség előtt is szerepelt és amelyen Magyarország mint egyik legmagasabb védő vámvonallal biró ország volt beállítva. Előrebocsátva azt, hogy ezt nem én állapítottam meg, hanem nálamnál sokkal hivatottabbak s hivatkozom itt a genfi konferencia alkalmával a magyar delegáció vezetőjének, gróf Hadik János őexcellenciájának megállapítására, aki, amikor alapos kritikát gyakorolt az egyes államok vámtarifáinak vámnivójára vonatkozólag, arra a következtetésre jutott, hogy gyakorlatilag helyesnek mondható vámindex még a legkörültekintőbben megszerkesztett számítások segítségével sem készíthető, mondom, ezt előrebocsátva, a következőkre kell rámutatnom: Sir Morrisson Bell 40 cikket kért be a különböző államoktól, amely 40 cikk közt igen jelentékeny számban szerepeltek elsőrendű élelmezési cikkek, tehát mezőgazdasági cikkek is, amelyekre nézve a magyar vámtarifa tényleg elég magas vámokat tartalmaz. Miután azonban mi export állam vagyunk, ezek a számok ugy sem juthatnak kifejezésre, tehát helyesen e cikkek vámtételeit, vagy vámvédelmét nullának kellett volna beállítani. Egyrészt annak folytán, hogy a gabona- és állatvámokat is odaállitotta összehasonlítási alapuL másrészt annak következtében, hogy autonóm tételeket állított szembe más államoknak akkor már érvényben lévő szerződéses vámjaival, tényleg aránylag a mi akkori vámhatáraink magasaknak mondhatók. Amint azonban említettem, azóta nemcsak az előbb felsorolt szomszédállamok, hanem) úgyszólván kivétel nélkül minden állam a világon emelte vámtarifáit, mi pedig ezzel szemben, amint már rámutattam, ezen idő óta átlag 25—30%-kai mérsékeltük őket. Ez a Morrisson-féle összeállítás tehát lényegesen megváltozott, és amikor a múlt nyáron Braziliában az ottani nemzetközi kereskedelmi konferencián résztvettem, már uj korrigált vámtérképpel állott elő, amelyen Magyarország vámhatárai Ausztria után következnek és az európai államok közt a miénknél alacsonyabb vámnivó csak Anglia, Dánia, Hollandia, Svédország és Svájc vámnívója volt. A többi vámnivó, részint a mienkkel kongruált, mint például az olasz, részint sokkal magasabb, mint például a spanyol, amely a magyarországi vámnivónak mintegy két és félszerese. T. Képviselőház! Nem akarok ennél a kérdésnél hoszasabban időzni, konstatálom azonban, hogy a vámnivót indexekkel igen nehéz megállapítani, amint hogy pontos következtetéseket nem is tudunk levonni, mert a vámtarifa sztrukturája nem engedi meg az egyenlő összehasonlitást. Meg kell említenem azt is, hogy amikor Magyarország volt az első, amely a legteljesebb gazdasági szabad forgalomra tért át, és amikor autonóm vámtarifáját életbeléptette, megszüntetett minden behozatali korlátozást, ugyanakkor azt . tapasztaltuk, hogy többszöri ígéret, sőt a Népszövetség hatékony intervenciója ellenére még ma is egész serege van az európai államoknak, amelyek különböző f behozatali és kiviteli tilalmakkal operálnak és azonfelül különféle állategészségügyi és egyéb rendszabályokkal nehezítik meg 9. ülése 1928 március 23-án, pénteken. a külföldi iparcikkeknek behozatalát. (Jánossy Gábor: Fütyülünk a Népszövetségre!) Nem lehet csakis a vámnivó magasságából megállapítani a vámterhet, nem pedig azért, mert ezenfelül azt tapasztaljuk, hogy a legkülönfélébb módon igyekeznek vámpótlékokat is rácsapni a behozatal alá kerülő cikkekre, különböző surtax-okkal, az egyes államok tara hozzászámitással, bruttó für ínettol-sizámitásokkal és igy tovább operálnak. Nem akarok beszélni az ausztriai egyfázisú torgalmiadó-rendszerről, ahol a behozatali cikkek lényegesen magasabb adókulcs alá esnek, mint a belföldiek, amelyek tehát mint vámpótlékok jelentkeznek és ezzel befolyásolják az árakat. Ezenfelül van még egy nézetem, szerint nagyon fontos körülmény ennél a kérdésnél, ez pedig a nemzet hazafias gazdasági közvéleménye, amelynek talán egy ország'ban sem érzik anynyira hiányát, mint épen Magyarországon. A legnagyobb, a leghatalamasabb és a szabadkereskedelmet hirdető, de a gyakorlatban egy napról a másikra a legnagyobb bátorsággal magias vámlokat életbeléptető Angliában is például oly 'erős a közönségének hazafias közvéleménye, hogy külföldi árut egyáltalában nem vásárol, sőt kötelezi az importálókat, hogy az importált árura rányomják, hol készült: »Made in Germany«, hogy a vevő. ha vásárol, tudja. hogy nem angol, hanem külföldi cikket szerez be. AmÜdőn pedig az angol kormány látta, hogy ennek ellenére a német ipar veszélyes konkurrenciát csinál egyes meglelő angol termelési ágaknak, legutóbb, több cikknek egy napról a másikra harminc százalékos vámvédelmét léptette életbe. Nem akarok az Északemerikai Egyesült Államokról beszélni, ahol 30% értékvámnál kezdődik a vámhatár és 60—90% értékvám óikkal találkozunk, pedig az Északamerikai Egyesült Államokban óriási mezőgazdaság van. és amint láttuk, az amerikai farmereknek elég nja,gy befolyásuk van ahhoz, hogy mezőgazdasági érdekeiket kellőkép kénviseljék, mert amikor al gabonaexport körül nehézségek muítatkoíztak. akikor 250 milliós dollársegitséget kaptak. Mégis azt látjuk, hogy 30—60%-os vámokkal dolgoznak. De továhb megyek. Jugoszláviát már említettem. Jártam azonban Dél-Amerikában, ahol kimiondottan mezőgazdasági és főleg gyarmatárn államok vannak, vagyis ahol aiz ipáinak még nyioma sincs, és a. kormányzat mégis nemcsak, hogy igen magas behozaitali vámokat állapit meg münden cikkre, hanem ezenfelül a mezőgazdaságot is megterheli azzal, hoigy magas kiviteli vám okait szed a mezőgazdasági cikkekután. kifejezetten azzal az indokkai. hogy ipart akar. teremteni, mert az iparosodás jelewtd a kultúrát, a fejlődést és a nyugati civilizációt. ^Olaszországban mi történik? Azok a képviselőtárslaiim, akik lenn. jártaik Olaszországban. tapasztalhatták, hogy amikor bementeik egy boltba vásárolni, ha például külföldi selyemharisnyát vaigy egyebet akartaik venni a kereskedő csak suttogva merte kérdezni, hogy: külföldi-e az ur? Mikor pedig kérdeztük, hogy miért kérdi, azt mondta: mert nekem olasz em(ber részére nem szabad külföldi árat eladnom, az olasz haizafiság nem engedi ezt. (Helyeslés a jobboldalon.) A legnagyobb kormányzati erővel és preszszióval igyekszik az olasz állam az olasz nemzeti ipart és termelést fejleszteni. Ellenőrzik, kutatják az ipari vállalatoknál, de kutatják a mezőgazdasági üzemeknél is, hogy miért szereztek be külföldről valami árucikket, mi volt