Képviselőházi napló, 1927. X. kötet • 1928. március 14. - 1928. március 30.

Ülésnapok - 1927-144

12 Az országgyűlés képviselőházának voltam. (Kabók Lajos: 1926-ban miért nem csinálták meg?) Tekintettel pedig arra, hcteiy szintén méltóztattak koneedálni miniden oldalon, hogy alapjában vélve a költségvetés tárgyalása a mi parlamentünkben — egyes kivételes képviselőknek helyes elméleti álláspont]ától eltekintve — gyakorlatilag mégis bizalmi vitaként alakült ki és ugyanigy alakul ki az appropriációs vita is, tehát mind a két vitának teljesen azonos tárgya van, ennélfogva a két vitáinak öszszekapcsolása annál inkább lehetséges, mert hiszen ilyen összefüggő törvéayrf a vasiatok együttes tárgyalását számos esetben rendelte el a Ház. Elrendelte B, költségvetéssel kapcsolatban is egyes törvényjavaslatok táirgyiaflását, ugy hogy a magam részéről teljes nyugalommal állok a t. Háznak, a közívéleiménynek és a magyar jogászvilágnak _ Ítélete elé. (Rassay Károly: Csupa téves kijelentés. — Zaj a szélsőbaloldalon.) Következik a határozathozatal. Kérdezem a t. Házat, méltóztatnak-e azt a javaslatomat, hogy a mai napirenden második, harmadik és negyedik pontok alatt szereplő három törvényjavaslatot együttes általános vita keretében tárgyaljuk, elfogadni, ig*en vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik elfogadják, szíveskedj ének fel állani. (Megtörténik. — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Diktátorok. — Propper Sándor: Ellenpróbát! — Zaj.) Többség. Kimondom tehát, hogy a Ház az együttes ál ta lánc« vitát .elrendelte. Természetes, t. Ház, hogy az általános vita bezárása után ugy a határozathozatal, mint a részletes tárgyalás mindegyik ügyre nézve külön-külön fog megtörténni. (Nagy zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nincs házszabály! Szavazással mindent elintéznek!) Csendet kérek, képviselő urak. Ne méltóztassék azután azt mondani, hogy az elnök javaslatait nem méltóztattak érteni. (Zaj a Ház minden oldalán.) Csendet kérek! Az elnöknek további javaslata is van, méltóztassanak azt csendben meghallgatni. A Háznak most hozott határozatával kapcsolatban, illetőleg annak folyományaképen ujabb előterjesztést kell tennem. Mint méltóztatnak tudni, a házszabályok a tárgyalási mód. a tárgyalási idő és a határozathozatal tekintetében más intézkedéseket tartalmaznak a költségvetésre és mást azi egyéb ügyekre nézve. Az általános vita egybekapcsolá Stil* el vonatkozó házhatározat következtében (Farkas István: Nincs házhatározat!) előállott a házszabályok 235. §-ában meghatározott az a helyzet, hogy a házszabály a követendő eljárás tekintetében kétségtelen rendel kezest tartalmaz, s igy az elnök javaslata alapján a Háznak kell döntenie afelett, hogy milyen eljárás követtessék. Javaslatom az, hogy az együttes általános vita azok szerint a szabályok stzerint történjék, amelyeket a házszabály a költségvetés általános vitájára nézve előir, és pedig azért, mert a szólás szabadság szempontjából ezt tartom előny

ösiebibnek (Zaj a szélsőbaloldalon), minthogy itt az általános vitára megszabott 20 nyolcórás ülésen belül a vita bezárását indítványozni niem lehet, tehát feltétlenül hosszabb ideig tarthat az általános vita, mint abban az esetben, ha'a házszabályokban megengedett időpontban, vagyis a kilencedik tárgyalási napon vitabezárási inditvány adatnék be, aanely esetben az elnök a házszabályok értelmében már a 12. ülésnapon köteles volna az általános vitát bezárni. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon. -~ Zaj a szélsőbaloldalcm.) Kivan valaki 144. ülése 1928 március 14-én, szerdán. előterjesz-tesemhez hozzászólni 1 (Rassay Károly szólásra jelentkezik.) Rassay Károly 'képviselő ur kér szót. A szó a képviselő urat megilleti. Rassay Károly : T. Képviselőháiz ! Csak egiészen természetesnek találom, hogy az első durva házszábálysértésből és alkotmáinysórtésből logikusan folyik a házszabályok továh'bi megsértése. Ezekután én az igen t. elnök urnák még javaslatával sem kívánok vitatkozni, csak rámutatok, hova vezetnek az ilyen elsiklások. Az elnök ur kijelentette az elnöki székből, hogy az az inditvány, hogy az egyesitett javaslatok tárgyalására a költségvetésre megállapított szabályok legyenek irányadók, a szólásszabadság szempontjából mindenesetre előnyösebb. Ezzel szemben áll egy javaslat, amelynek tárgyalása nincs megkötve korlátozó intézkedésekkel, mig a költségvetési törvény meg van kötve a vita szempontjából korlátozó intézkedésekkel. Ebből az elnök ur logikusan levonja azt a következtetést, hogy ha azok a szabályok nyernek alkalmazást, amelyek a kötött vitát teszik osak lehetővé, akkor ez a szólásszabadság szempontjából előnyösebb. Mivel magyarázza meg a t. elnök ur ezt az álláspontját?

1 Azt mondja, hogy ilyenformán klotürinditványt nem lehet előterjeszteni. Honnan méltóztatik szupponálni, hogy ez a Ház klotürinditványt akar előterjeszteni? Hát ha ez a t. Ház abban a felfogásban van, hogy nem terjeszt elő klotürinditványt és az appropriáció tárgyalását harminc napig kívánja folytatni? Hogy lehet az elnöki székből szupponálni t

a Háznak, hogy a kilencedik napon be fogják terjeszteni a klotürinditványt ? (Zaj a szélsőbaloldalon.) Egészen világos, ami itt történik. Itt el van intézve előre, hogy nemcsak a költségvetést akarják most az uj módszer szerint letárgyáltatni, hanem precedenst akarnak alkotni a jövőre. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) És hogy milyen precedenst alkotnak, arra legyen szabad ezek után az elvi kijelentések után csak egy példát felhoznom. Ha lehetett a költségvetési vitát egyesíteni az appropriáció tárgyalásával, ahol igenis állítom, hogy törvényes akadályok vannak, akkor semmi akadálya nem lesz annak, hogy az indemnitást egyesítsék majd valami kellemes, a kormánynak sürgős javaslattal, eggyel, kettővel, hárommal. És minthogy az indemnitásra elő yan írva, hogy az négy ülésben letárgyalandó, akkor ezen bölcs elhatározás után a Ház újra fog dönteni és az indemnitás szabályait fogja alkalmazni. Akkor ki leszünk téve annak, hogy itt a tárgyalás helyébe abszolút bizonytalanság lép. Ez az abszolút bizonytalanság nem is lephet meg minket azok után, amikor a t. elnök ur kijelenti, hogy a Ház szuverénül dönt a maga tanácskozási rendje felett, amiben nincs megkötve a keze. (Kabók Lajos: Nem szólal meg a lelkiismeretükli) Bocsánatot kérek, a házszabályok világosan rendelkeznek a házszabály módosításáról. Ezt így, ilyen incidentaliter hozott elvi jelentőségű határozatokkal áttörni nem lehet. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ezekután pedig, mivel módom nyilt rá, pár szót felelek azoknak a t. képviselőtársaimnak, akik meglehetősen biztos fedezékből adták elő jogi argumentumaikat, amikor el voltam zárva attól a lehetőségtől, hogy víállaszoljak azokra. Östör József t. képviselőtársain azt mondja, hogy nincs oly törvényes rendelkezés', amely előirná, hogy előbb kell a költségvetést letárgyalni és csak azután az appropriációt. Hivatkozik mint argumentumra arra a tényre, hogy