Képviselőházi napló, 1927. X. kötet • 1928. március 14. - 1928. március 30.

Ülésnapok - 1927-144

10 Az országgyűlés képviselőházának két törvényjavaslatnak együttes tárgyalása ellen felhozhatók. Tényleg, a törvényhozás egyik tényezőjének, az országgyűlésnek igen értékes és eminens alkotmányjoga a költségvetési jog, amellyel az állam létfentartásához elkerülhetetlenül szükséges bevételeket és kiadásokat megállapítja és megszavazza, s ugyancsak lényeges alkotmányjog, hogy ugyanazon megszavazott bevételek felhasználására és kiadások eszközlésére a kormányt felhatalmazza, azaz mintegy megajánlja a kormánynak ezeket a bevételeket és kiadásokat. Mindkét jog kétségtelenül súlyos és értékes alkotmányjog. Az is kétségtelen, hogy a múltban, amikor a törvényhozás két tényezője: t. i. az országgyűlés és a király között a szükséges összhang néha nem volt meg, amliikor veszedelem volt a törvényhozás egyik tényezőjének hatalmi túltengése a nemzet akaratával szemben, alkotmányjog kétségkívül igen óvatosan és igen nagy körültekintéssel volt gyakorlandó. Ma azonban ez a helyzet már nem áll fönn. De ettől eltekintve, t. Képviselőház, azzal, hogy ez az alkotmányjog nem külön-külön gyakoroltatik, hanem együttesen, abban a pillanatban, amidőn a költségvetés és az appropriációs törvényjavaslat együttesen tárgyaltatik, ez az eljárás az alkotmányjogot sem nemi veszélyezteti sem meg nem szünteti. Kétségtelen, hogy ez az együttes tárgyalás is csak ugy értendő, hogy ez a két javaslat szétválasztva tárgyalandó. (Rassay Károly: Együttesen, szétválasztva!) Ez azt jelenti, hogy általánosságban együttesen elmondhatja véleményét ugy a költségvetésre, mint a felhatalmazási javaslatra vonatkozóan minden egyes törvényhozó, ellenben a szavazás mindkét javaslatra külön-külön történik; először szavaznak az appropriációs javaslat, illetve a megajánlás felett általánosságban. Ugyanigy történik a részletekben való szavazás is, (Rassay Károly: Ez a baj!) amikor tulajdonképen minden egyes képviselő, illetve törvényhozó gyakorolhatja azt a jogát, hogy az általánosságban és részleteiben is megszavazott bevételeket és kiadásokat a kormánynak részleteiben, §-onkint megajánlja-e vagy sem, Hiszen lényegében az appropriációs javaslat eddig sem volt egyéb, mint tulaj donképen egy szavazási kérdés, megajánlása az elfogadott költségvetésnek. A parlamentek gyakorlatában a költségvetési vita volt az, ahol a bizalom kérdése erősen kifejeződött és kidomborodott és az appropriációs rész tulajdonképen csak egy szavazási kérdés volt. (Nagy zaj a bal- és szélsőbaloldalon.) Tebái ha általánosságban a költségvetés külön és az appropriációs rész külön megszavaztatik. a részletekben minden egyes alkalommal módjában áll minden törvényhozónak megfelelő módon az aonrooriációnál javítást, indítványt és bizalmi kérdést megfelelő formában a Ház előtt kifejteni és álláspontját a kormánnyal s a költségvetéssel szemben érvényrejuttatni. T. Képviselőház! Seimi a házszabályokkal, sem azzal a eddigi gyakorlattal, hogy több törvényjavasltait leigyütt tárgyalható, a'z elnök ur javaslata nem ellenlkezilk és véleményem szerint az alkotmányjogi aggályok is jelenték teletnielk.. — Tisztán célszerűségi kérdés az. hogy bizonyos, egymással összefüggő, ugyanazon a területen moteígó jiaivasilatolk együttesen tárgyaltassanak, de külön-külön sízavaztassank meg, célszerűségi kérdés az, hogy az egy területen mozgó s szoroisiain a bevételek és kiadások megállapításániak és megszavazásainak kérdését magában foglaló javaslatod egyszerre tár144. ülése 1928 március 14-én, szerdán. gyaltassanak le. Igazán semmiféle különös érteüimle és jelentősége nincs anmiaik, hogy elsőidben letárgyailtassék a kölfcséigvetós az iállam létfentartási szempontja szerint s azután és külön letárigyaltlassék a bizalmi szeinpolnt alapján akkor, amikor letárgyalható együtt is és a külön-külön szavazásnál a bizalmi (kérdés szeimpowtja ós a részletekben! «való javítás lehetősége' miiinidenféltekép érvényleisithető. Én ezt merőben a célszerűség kérdésnek teikinitetm »minthogy^ a Képviselőháznak módjában áll szuverenitásánál folgva a házszabályokkal nem ellenkező határozatokat hoizlni (Ellentmondások a bal- és a szélsőbaloldalún.) s minthogy véleményem szerint ez a javaslat a házszabályokkal nem ellenkezik, én az elnök ur javaslatát ajánlom elfogadásra. (Helyeslés a jobboldalon.) Rassay Károly: Félreértett szavaim helyreigazítása cimén kérek szót! Elnök: A házszabályok 196. §-a 3. bekezdésének alapján nem adhatom meg a képviselő urnák a szót. Rassay Károly: Tisztelettel bátor vagyok felhívni az elnök ur figyelmét, hogy itt tárgyaljuk az appropriációt... , Elnök: A képviselő urnák nem adtam meg a szót és nem adnak a házszabályok az elnöknek felhatalmazást arra, hogy a házszabályoktól eltérően járjon el. (Nagy zaj a bal- és szélsőbaloldalon. — Rassay Károly: Akkor miért tárgyaljuk az appropriáció kérdését?! — Farkas István: A napirend másik kérdéséhez kell szót kérni! — Rassay Károly: Házszabályellenes az elnök ur indítványa, arra sem ad módot a házszabály!) Csendet kérek, képviselő urak! Méltóztassank csendben maradni és megőrizni nyugalmukat és ne méltóztassanak közbeszólásaikkal ellentmondásba jutni önmagukkal. (Rassay Károly: Arra kíváncsi vagyok!) A költségvetés van kiltüzve napirendre első tárgyképen és ha a képviselő urak nem az első, hanem a 2. tárgypont alapján kivannak más szabályokat alkalmazni, akkor tulajdonképen már az együttes tárgyalás alapjára helyezkednek. (Rassay Károly: Miért méltóztaltott előterjeszteni az indítványt?!) Napirenden ez idő szerint még csak a költségvetés van és ezzel kapcsolatban tettem egy javaslatot. (Rassay Károly: Házszabály ellen es javaslat!) A költségvetés tárgyalási idején pedig 8 órás ülés van, a 8 órás ülésre pedig a 196. §. 3. bekezdése világosan intézkedik. (Rothenstein Mór: Akkor ezt a javaslatot nem lehet tárgyalni! — Peyer Károly: Az elnök ur indítványát sem lehet tárgyalni akkor, az is ellenkezik a házszabályokkal!) A képviselő urakat ismételten kérem, méltóztassanak csendben és nyugodtan maradni, mert nem méltóztatnak engem meggyőzni sírról, hogy házszabályellenesen jártam el. (Felkiáltások a szélsőbalodalon: Azt elhiszszük. — Nagy zaj a Ház minden oldalán.) Csendet kérek képviselő urak, az elnök kivan nyilatkozatot tenni. A házszialbályok 196. §-ának 3. bekezdését a képviselő urak ismerik, és ha folyton kérdezik is, ugyanazt a választ kell adnom, mert az elnöknek nincs hatásköre ebben a kérdésben. (Peyer Károly: A 196. § alapján azt se lehet tárgyalni!) Peyer képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! (Rassay Károly: Ez abszurdum!) Rassay képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! (Propper Sándor: Szavazzunk zsebkendővel, 5 perc alatt készen leszünk!) Propper képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasítani. Csendet kérek, képviselő urak!