Képviselőházi napló, 1927. X. kötet • 1928. március 14. - 1928. március 30.

Ülésnapok - 1927-144

Az országgyűlés Képviselőházának li nyairól, az ország" helyzetéről van szó; itt nem lehet összekapcsolásról beszélni ós nem lehet apró kérdésekre, precedensekre hivatkozni. Nagyon érdekes östör t. kópviselőtársamiiajk aiz a felfogása is, amikor itt Ausztriára, Németországra hivatkozik. Ha itt östör képviselőtársam Ausztriára hivatkozik, ajhol a parlamentarizmus berendezése más, akkor én hivatkozom arra. hogy ott teljesen érvényesül a titkos szavazási rendszer, hivatkozom és utalok arra, hogy ott tökéletesen érvényeisül a választóknak, a népnek, az országnak akaratai és igy ül össze és ilyen összetételű a parlament. Ha így nőtt létre egy törvényhozás, akkor annak, természetesen, egészen nuás a miiliője. egészen más a struktúrája., egészen más a felelősségérzete, és egészen másképen dolgozik az, a törvényhoizáis, — amely ilyen módon sokkal jobban függ a választóktól és közelebb áll a választókhoz. — mint a^ mi törvényhozásunk, ahol — valljuk be őszintén — terrorraj. erőszakkal hozták össze a, többséget. (Ugy van! a szélsőbcdőldalon.) Ha pedig ilyen körülmények között még azt a jogot is elveszik, ami eddig volt. akkor utalok arra, hogy ugy látszik, Bethlen István Debrecenben • elmondott beszédének egy része kezd megvalósulni. Bethlen ugyanis azt mondotta, hogy a lehetőség szerint vissza kell állítani a háboruelőtti közszabadságokat. Kezdődik tehát a visszaállítás azzal, hogy megcsonkítják a ház szabályokat szűkítik a Képviselőházban a szólási és kritikai szabadságot. (Ugy vom! a szélsőbaloldalon.) így érvényesül tehát tisztán Bethlen felfogása, a szabadságjog-tágítás, amelyről Debrecenben beszélt. A t. elnök ur arra hivatkozott és ugy jelentette be a kérdést, hogy házhatározat van. Bocsánatot kérek, ha az: alkotmányosságot vesszük és az elnököt, mint a Ház elnökét tekintjük, s ha itt hivatkoznak Angliára és hivatkoznak parlamentáris vonatkozásokban külföldi államokra, akkor nekem hivatkoznom kellene arra, hogy amikor ilyeti határozatot akarnak hozatni, akkor legelsősorban a Ház elnökének volna kötelessége tiltakozni az ellenhogy a Ház jogkörét elvegyék és a házszabályokat ilyen módon megsértsék. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Én azt hiszem, hogy ez a javaslat, amelyet idehoztak, csak annak a kormányzati politikának szellemét követi, amelyet a Bethlen-kormány folytat, hogy halad a terror, az erőszak utján és itt a törvényhozásban is érvényesiti azt a diktatórikus rendszert, amelyet az egész vonalon meg akar valósítani. (Ugy. van! a szélsőbaloldalon. — Zaj jóbbfelől.) Elnök : Szólásra következik! Perlaki György jegyző : Váry Albert ! Váry Albert : T. Képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk! jobbfelől.) Én elfogadom az elnök úr javaslatát. (Felkiáltások a szélsőhaloldalcn : Sejtettük!) Mert miről van szó? (Zaj.) Elnök : Csendet kérek. Váry Albert: A Képviselőház annak idején utasította a pénzügyi bizottságot, hogy a költ séígvetést, a beruházásokról szóló ministeri jelentést s az appropriációs törvényjavaslatot együttesen tárgyalja le és együttes jelentéssel terjessze a Ház elé. A pénzügyi bizottság ennek az utasításnak eleget tett s az együttes jelentést beterjesztette. A Képviselőház elnökének javaslata ezeknek az előzményeknek felel meg. (Ugy van! a jobboldalon. — Zaj a szélsőbaloldalon.) Amit nekünk el kell döntenünk, az három kérdés. Megfelel-e ez azs elnöki javaslat a házszabályoknak, van-e ilyenfajta javaslatra és eljárásra a múltban gyakorlat, tehát megfelel-e a javaslat a Képviselőház eddigi gyakorlatának és végre nem foglal-e az magáKÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. X. I. ülése 1928 március 14-én, szerdán. 9 ban alkotmányjogi sérelmet. Mindhárom kérdésre röviden el fogom mondani észrevételeimet. Azt, hogy az elnöki javaslat a házszabályokkal nem ellenkezik, a magam részéről saját személyemre nézve eldöntöttnek tartom abban a pillanatban, amikor a Ház elnöke ezt ide a Képviselőház elé terjeszti. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Pakots József: Nahát, ezt még nem hallottuk! Perczel Dezső zsebkendővel szavaztotott. — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Váry Albert: Véleményem szerint a Ház elnöke akkor, amikor az elnöki székben ül, pártatlan magyarázója, alkalmazója és védelmezője a házszabályoknak. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ugy kellene lenni!) Nekem semmi okom egyéniletel arra, hogy a Ház elnökének e javaslatát gyanúval fogadjam (Derültség és za'i a szélsőbaloldalon.) és azt házszabálysértőnek minősitsem. (Peyer Károly: A gusztusok különbözők!) Méltóztassanak azonban megengedni, hogy az egyéni szempontokon kivül a házszabály okból állapítsam meg azt, hogy az elnök ur intézkedlése, javaslata a házszabályok szellemének és rendelkezéseinek megfelel. A házszabályok általános rendelkezéseiben sehol egyetlen intézkedés sincs, amely bizonyos t örvény ja va slatcki együttes tárgyalását tiltaná. (Rassay Károly; Persze, hogy nincs! Azt mutassa meg, hogy hol van intézkedés, amely megengedi!) A házszabályok 200. %-SL kimondja, hogy minden törvényjavaslat és a költségvetés is általános és részletes vita tárgyává teendő, azonban nem tiltja, hogy az egymással e kapcsolatban lévő, ugyanazon területen mozgó, összefüggő javaslatok együtesen tárgyalhatók legyenek. A házszabályok 200. §-ának második bekezdése egyenesen megengedi, hogy a részletes tárgyalás során (Peyer Károly: Szakaszok!) bizonyos összefüggésben lévő szakaszok összefoglalhatók legyenek. Ebből azonban nem az következik, hogy most már különböző törvényjavaslatok ne volnának együttes tárgyalás alapján összevonhatók. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Ebből csak az következik, hogy a házszabályok ezt a kérdést nyitott kérdésnek hagyták és esetenként a Ház határozatára és belátására bizzák, hogy mikor kíván egymással szorosan öszszef üggő törvényjavaslatokat összevonni és törvényjavaslatokat külön tárgyalni. (Rassay Károly: Szóval 20 törvényjavaslatot is együtt fogunk tárgyalni!) A házszabályok tehát nem tiltják, hogy bizonyos összefüggő és egymással kapcsolatban lévő törvényjavaslatok együttesen tárgyaltassanak. De ha a házszabályokban nem találunk idevonatkozólag tiltó rendelkezést, nem találunk ilyet a képviselőház gyakorlatában sem. Sőt e tekintetben, hogy t

% i. bizonyos törvényjavaslatok összefoglalhatók, ugy a nemzetgyűlés, mint a képviselőház gyakorlatában is találhatunk megfelelő precedenst. Abban tehát körülbelül megegyezhetünk, hogy a múltban is megtörtént, hogy bizonyos törvényjavaslatok összefoglaltattak és együttesen tárgyaltattak. Elismerem: az, hogy a költségvetés és az appropriáció együtt tárgyaltattak volna, még nem történt meg. ha azonban egyéb összefüggő törvényjavaslatok összefoglalhatók, akkor semmi akadálya sincs annak, hogy a költségvetéssel kapcsolatban a vele szorosan összefüggő appropriációs törvényjavaslat is együttesen tárgyaltassék. Rassay Károly igen t képviselőtársam kifejtette, hogy alkotmányjogi szempontból mik lehetnek azok az aggályok, amelyek ennek a 2