Képviselőházi napló, 1927. X. kötet • 1928. március 14. - 1928. március 30.
Ülésnapok - 1927-146
112 Az országgyűlés képviselőházának Ennek az érvelésnek igaz voltát és helytállását protestáns testvéreimre bízom, főként pedig bizom természetesen megint az általam hivatkozott Bernát Istvánra és Kenedi Gézára, akik szintén protestánsok, de egészen másként nyilatkoznak ma, mint protestáns elődeik. Hoitsy Pál mellette szólalt fel. Szerinte a házassági jog fényesen kimutatja az állam önállóságát és integritását. Ez is lehetett akkor érv, és persze leborultak előtte, hiszen semmivel se bizonyította ugyan az állam önállóságát és integritását, — de mondott valami nagyot — tehát meg kellett szavazni. Hoitsy érvelése felett nem kel sokat elmélkednünk, hiszen a kijelentés értékét a tizenhárom vármegyében nagyon jól ismerjük. (Petrováez Gyula: Ez az integritás!) Igen az integritás! Gróf Csáky Albin azt mondta, hogy az állam jogosult a házassági jog terén rendelkezni, mert a családalapitás és annak folyománya az állani gyökerét érintik. Mellette volt a polgári házasságnak. Csakhogy gróf Csákynak ez az állítása osak annyiban igaz, hogy a család felett való őrködési kötelesség valóban a nemzet gyökeréig nyúl le, de minthogy néni akarjuk rothasztani ezeket a gyökereket és nem akarjuk elszakítani az édes anyaföldből a termőföldből, ennélfogva nekünk ápolnunk kel, nem pedig a polgári házasság révén elnyirbálni, elnyesegetni a gyökereket. Pulszky Ágoston mellette szólalt fel. A polgári házasságot — azt mondta — a szabadelvű; ség követelménye irja elő. Pulszky, mint jó protestáns azt hiszi, hogy az uj állapot nem lesz a protestantizmus ártalmára. Azt mondja, hogy az egységes házassági jog például a bontó akadályok megállapításánál sérelmes ugyan az egyházra és így természetes, hogy az egyház védi történelmi jogait, amelyeket ő isteni küldetésből eredeztetett, ha azonban a jogot majd elveszik tőle, akkor bele fog nyugodni, amint sok másba belenyugodott. T. Ház! A 'katholikus egyház és valóban katholikus hitet élő tagjai soha nem fognak belenyugodni abba, hogy a polgári házasságot, mint érvényes intézményt akár erkölcsi, akár hazafias szempontból elismerjék. Mi élénken felszínen fogjuk tartani ezt a kérdést mindaddig, amig lépésről lépésre és fokozatról, fokozatra nem fogunk vivmányokat elérni. Hogy a katholikus egyház eredetét és jogát Istentől származtatja, efelett, nem akarok most vitatkozni, ez dogmatikus vita volna. Csak annyit szögezek le, hogy igenis a katholikus egyház krisztusi eredetű, mert Krisztus csak egy egyházat alapított s ez a katholikus egyház minden néven nevezendő jogot Krisztustól származtathat tehát ezen a jogon. Több egyházat Krisztus nem alapított. Hortoványi József ellene szólt a polgári házasságnak. Azt mondja, hogy nem tartja nagyon szerencsésnek a külföldi példákra való hivatkozást. Szerinte Franciaországban és Németországban a polgári házasság nyomán az elválások szaporodtak, a törvénytelen viszonyok pedig felszöktek, a született gyermekek megnemkeresztelése következett be. Azt hiszem, hogy a mai statisztika, az emiitett statisztikai ankét megalapításai szórólszóra igazolták Hortoványi József aggályait. Megint csak statisztikára kell hivatkoznom, amelyből ismertetem azt, hogy nálunk a törvénytelen születések száma miképen alakult. 1919-ben — ä legközelebbi statisztikát veszem — 18.550 volt a törvénytelen születések száma; tehát általában a születések számának 27%-a, 1921-ben a születések szamának 31%-a. 146. ülése 1928 március 20-án, kedden. 1922-ben 30%-a, 1923-ban 29%-a, 1924-ben 28%-a, és 1925-ben 28%-a volt a született gyermekeknek törvénytelen eredetű. Ha már most vallás szerint veszem — bár erről nem akartam szólni — a törvénytelen születéseket, azt kell látnom, hogy mig a törvénytelen születésűek száma a katholikusoknál 8% volt, a reformátusoknál 7%, az ágostai evangélikusoknál 7%, az unitáriusoknál 21%, a protestánsoknál összesen 45%. 1922-ben pedig a katholikusoknál 7%, az, ágostai evangélikusoknál 6%, az, unitáriusoknál 14%. Kérdem mármost, ki veszített többet a polgári házasság intézményével, a katholikusok-e vagy pedig a protestánsok. Természetes, hogy én itt nem vallási szempontból beszélek, erről méltóztassék meggyőződve lenni. Inkább a nemzet érdekében és a nemzeti egység megbontásának szempontjából szólok. Ha azt nézem, hogy a magyaroknál 1919-ben milyen volt a törvényteleni születések száma, azt látom, hogy 7% volt. A németetknél 10%, az oláhoknál — azoknál, akikre a 48-as Justh Gyula hivatkozott — 22%. 1922-ben, pedig a magyaroknál 7-5%, a németeknél 5-9%i, majdnem 6% és az oláhoknál — akiket a 48-as Justh Gyula példának állított — 22*6%, volt. így erősítette meg a 48-as Justh Gyula a magyar nemzetet. Nem volt-e igaza ezek után Hortovány Józsefnek, aki azt mondta, hogy »nem állami és nemzeti egységet fog szülni a polgári házasság, hanem a társadalmi és erkölcsi lerongyolódottságot fogja előidézni«. Epen olyan egészségesen állapitotta meg ezt, mint a ministerelnök ur, aki a társadalom és a nemzet züllésének nevezte a jelen állapotot. Darányi Igtnáe a polgári házasság mellett szólalt fel. Szerinte a protestáns egyház örül a reformnak, legfeljebb az orthodox német protestánsok elégedetlenikednek. Ha Darányi Ignác a hithű, vallásos és nemzeti létéért, a nemzet egységéért aggódó protestánsokat nevezte orthodoxoknak, akkor ajánlom Darányinak érvelésiét Bernát felsőházi tag urnák figyelmébe és figyelmébe ajánlom mindazoknak a protestánsoknak, akik valóban, hithű keresztény életet élnek és aggódnák a nemzetnek egységéért. Maradjanak csak orthodoxok. Wekerle Sándor a polgári házasság mellett volt. Szerinte a vallási statisztika kötelezővé teszi a polgári házasságot. A pénzügyi kérdést jelentéktelennek mondja. Ahol évente 16—18.000 elválást tárgyalnak, ott nem lehet nagyon közömbös a • nemzetre és nem lehet nagyon, jelentéktelen ez a pénzügyi kérdés, ahol az adózás alatt a nemzet annyira nyög. Komjáthy Béla a javaslat mellett azt hozza fel, hogy a »felbonthatóságnak még szabadelvűbb reformját szeretné, mert az még könnyebbé teszi a válásokat«. Azt gondolom, hogy elrettenne a válások számának hallatára és nem volna olyan túlbuzgó ma már a felbonthatóságnak követelésében. Smialovszky Valér szintén a javaslat mellett szólalt fel. azt mondotta, hogy ő a demokratikus szellem elterjedését várja a reformtól. Hát jól fejlett a demokrácia, amikor egy gyermeknek három apja, esetleg négy anyja és hat-nyolc nagyapja van, de a nagy demokráciájában egyik sem gondoskodik róla. Dániel Ernő mellette szólt, i— Méltóztassék ezt a beszédet megfigyelni, épen ugy elmondhatná ma beszédét ellene is. — Szerinte azért szükséges a polgári házasság, »mert az eddigi állapotok — az 1894 előttiek — ingadozást jelentenek a, házasságnak érvényességére nézve és frivol felfogást a családi életről«. Nem méltóztatnak ezt egy kicsit komikusnak találni, ismervén azokat a statisztikai