Képviselőházi napló, 1927. IX. kötet • 1928. február 10. - 1928. március 13.

Ülésnapok - 1927-128

Az országgyűlés képviselőházának 128. ülésé 1928 február 15-én,'szerdán.. 47 temen, amelyre a lakossági arányszámuk szerint jogosultak.« Elnök: A képviselő urat figyelmeztetnem kell a házszabályok 209. §-ára. Ne méltóztassék hosszabb felolvasásokba bocsátkozni, méltóztassék csak ismertetni, ha a képviselő ur kivan ja az egyes részeket. Petrovácz Gyula: Ismertetem, de vannak tételek, amelyeket szórói-szóra akarok felolvasni. (Jánossy Gábor: Igen vastag könyv! — Várnai Dániel: Az a baj, hogy rossz könyv, nemhogy vastag!) Azt mondja továbbá a kormánynak ez az előterjesztése, hogy az esetre, ha a zsidóknak juttatott privilégium folytán a nemzet többi rétegeinek megbántásban, megrövidítésben volna részük, akkor ezeknek volna módjuk és okuk a Népszövetség elé jönni hasonló panasszal és ezeket a panaszokat kellene akkor a Népszövetségnek ugyanazzal az objektivitással elbírálni, mint jelen esetben a zsidóság részéről beérkezett panaszt. De egyetlen tételt mégis szó szerint akarok felolvasni. Nem annyira az összegyetemekről van itt szó, mint inkább csak a budapesti egyetemről. Errevon atkozólag a kormánynak az előterjesztése a következőket mondja (olvassa): »A vidéki egyetemeken beiratkozott zsidó hallgatók szájma tényleg jóval túlhaladja a zsidóság lakossági arányszámát, egyes fakultásokon mégis a hatszorosát, sőt a tízszeresét is eléri.« Ez a válasz arra, amit Várnai Dániel t. képviselőtársam az előbb mondott. »A zsidók beiratkozási követelése tehát elsősorban a budapesti egyetemre vonatkozik. Azonban, uraim, meg kell önöknek mondanom, hogy ez az egyetem katholikus eredetű intézmény, Pázmány Péter hercegprimás alapítása, aki a XVIII. században élt, akinek nevét is viseli, és aki nagy bőkezűséggel ellátta a katholikus egyház javaiból, melyekből jórészben most is fedeződik a fentartása. Eme egyetem tanári kara tág autonómiával rendelkezik, ugy — hogyha nem léteznék ez a kiritika tárgyává tett »numerus clausus«-törvény, amely a zsidóknak is biztosítja lakossági kisebbségi arányszámuknak megfelelően felvételüket — ez az egyetem kétségbe is vonhatná azt, vájjon zsidó tanulók egyáltalán bebocsáthatók-e a csarnokaiba.« (Várnai Dániel: Ki mondja ezt?) Ezt a magyar királyi kormány előterjesztése mondja. Ismeretes, hogy Genfben volt ennek az előterjesztésnek tárgyalása. Én teljesen osztozom ezekben a teljesen objektiv és abszolúte igaz megállapodásokban és a magam részéről azt mondom, hogy Magyarországon az egyenlőségnek, az egyenlő elbánásnak az elve az egyetlen, amely biztosithatja a társadalmi békét. Addig a társadalmi béke egyáltalán nem teremthető meg, amig ez az igazságosság az egész vonalon keresztül nem vitetik, amig meg nem valósul az„ ami ma legalább részben biztositva van az egyetemeken. Azt hiszem, — és ezt velem együtt többen megállapíthatják — hogy a múltban az intelligens pályákon a magyarság nem foglalta el azt a poziciót, amely őt számarányánál fogva megilleti. (Rothenstein Mór: Nem akartak tanulni! — Mozgás és zaj a jobb- és baloldalon. — Kossalka János: Gyönyörű megállapítás !) Az a tapasztalat kétségtelenül megállapítható, hogy a magyarság igen sok pályán kisebbséggé vált a nemzet többségéből, a pályáknak igen nagy részén csak oly kis számban jelenhetett meg, amely szám egyáltalán nem fedi lakossági arányát és nem állitható összhangba azzal az érvényesülési lehetőséggel, amely ebben az országban elsősorban a magyarságot illeti meg. (Várnai Dániel: Azokat említse, akik a nemzet többségén kivül állnak!) Erre is tudok felelni idézettel. (Várnai Dániel: Azt elhiszem: Ebből a hires könyvből!) Igen ebből a hires könyvből. A háboruelőtti években, amint méltóztatnak tudni, a kereskedelemben a zsidóság 518%-kai volt érdekelve, méltóztatnak tudni, hogy az ipari tisztviselők 43-9%-a volt zsidó, a nyomdatulajdonosok 57*1% hürlapiróknak 42%-nak, az ügyvédeknek 45%-a, az orvosoknak 48%-a, a magánmérnököknek 37%-a volt zsidó. Szolgálta ez a társadalmi békét? Vájjon nem a társadalmi egyenlőtlenségből folynak-e társadalmi békétlenségek? De tovább menve: az 1000 holdon felüli bérlők 73% középbérlők 62%-a, a hitelügyi tisztviselőknek 48-6, a kereskedelmi tisztviselőknek 67-5%-a, a hitel körében önállóknak 88-9%-a volt zsidó. Tehát úgyszólván a hasznothajtó poziciók legnagyobb részét, nagy többségét elfoglalta az a népréteg, amely egyébként 6%-nyi kisebbségben van az országos átlagban. (Viczián István: Hát a tőzsdetagoknál mi a helyzet? A budapesti áru- és értéktőzsdén? — Mal a sits Géza: A mozisoknál hogy áll a helyzet? A mozisokról tessék beszélni. — Viczián István: Azok 99%-ban zsidók! — Derültség. — Malasits Géza: Stead ezredesről tessék beszélni, akinek 46 mozit adott! — Viczián István: Én nem adtam! — Zaj. — Elnök csenget. — Csontos Imre: A mozit átadtuk a városoknak és nagyon jó helyen vannak! — Malasits Géza: Majd beszélünk róla a költségvetésnél!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Malasits képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! (Jánossy Gábor: Talán a szónokot hallgatnánk! — Derültség.) Csendet kérek a jobboldalon is! Petrovácz Gyula: A t. képviselő ur érdeklődik a tőzsde iránt. A tőzsdetanács 60 tagból áll és ebből 17 keresztény, 43 zsidó. A tagfelvételi bizottság 7 tagból áll és ezek között egyetlenegy keresztény sincs. (Mozgás a jobboldalon és a középen.) Az igazoló-bizottság 19 tagjából 4 keresztény, 15 zsidó.- Az üzleti szokásokat vizsgáló bizottság 14 tag^a közül egyetlenegy a keresztény. (Várnai Dániel: Hány százalék a zsidóság a Ohevra Cadisában? Olvassa ezt is! Ugyanilyen érvek ezek is! — Zaj.) Az értékpap kkereskedők egyezményének 320 tagja közül 15 keresztény, 305 zsidó. A valutakereskedőik egyezményének 447 tagja közül 19 keresztény, 428 zsidó. A fcészáruügynökök egyezményének 152 tag^a van, ebből csak 6 keresztény és 146 zsidó. (Mozgás és zaj.) T. Képviselőház! De én nem erre akarok tulajdonkénen kitérni. (Pakots József: A hordárok között mennyi a zsidó?) Ezzel sajnos nem szolgálhatok, ellenben szolgálhatok azzal, hogy hogyan áll a helyzieit az iróik és a újságírók között. (Rothenstein Mór: A minisztériumokban hány a zsidó és hány a keresztény?) Milotay Istvánnak részletes tanulmánya jelent meig arról, ho&y ia budapesti miagy lapoknál alkalmazott mlunikatársak között nem 42%, hanem 72% volt a zsidó. Voltak olyan lapok, mint a Pester Lloyd, a Neues Pester Journal, azután a Politisches Volksblatt, az Abendblatt, amelyeknél 99%, sőt 100% volt a munkatársiajk között a zsidó. A Magyar Távirati Iroda 20 munkatársa közül 14, a Népszava 20 munkatársa közül pedig 17 volt a zsidó. (Jánossy Gábor: De csak volt! — Várnai Dániel: Nem igaz ez! — Jánossy Gábor: Voltra neon ad a zsidó! — Várnai Dániel: Egy szó sem igaz ebből! — Zaj.) T. Kepyiselohaz! Ennek a törvényjavaslat-