Képviselőházi napló, 1927. IX. kötet • 1928. február 10. - 1928. március 13.

Ülésnapok - 1927-137

280 Az országgyűlés képviselőházának lh nak nincs egyéb feladata, mint konstatálni ennek az egységes véleménynek kialakulását és ezt törvényként deklarálni. Elsősorban is vizsgáljuk azt, vájjon egy irott magánjog béklyót ver-e a jogfejlődésre. Ha ezt a kérdést vizsgálom és azokat a történelmi jelenségeiket veszem, amelyek a jogkérdés tekintetében ez irányban kifejlődtek, meg kell állapitanom, hogy a béklyó verés aggálya nem veszedelmes, a béklyóverés veszedelme nem áll fenn. Nekünk volt századokon át szokásjogunk és emellett a nemzet folyton és folyton irott és király által szentesített magánjogi törvény után áhítozott. Maga ez a tény bizonyítja azt, hogy a néplélek, a nemzet lelke igenis óhajtja a törvényt, az irott jogot, mert ennek több gyakorlati jelentőségét, gyakorlati következményét látja, mint az olyan jognak, amely állandó alakulásban van, amely más a jogviszonyok alakulásakor és más lehet a jogviszonyok likvidálásakor. De történelmi bizonyítékokra is hivatkozhatom amellett, hogy ez az aggály meg nem áll, mert hiszen ott van a francia magánjog és ott van az osztrák polgári törvénykönyv. Száz esztendeje van érvényben, mint irott jog és a jogfejlődés gátjául, akadályul sohasem szolgált, hanem igenis a jogrend és a jogbiztonság alapja volt. Ez az aggály tehát meg nem áll. Méltóztassék mostmár megengedni, hogy rátérjek azokra az indokokra, amelyek indikálják azt, hogy ezt a kérdést szőnyegre hozzuk, hogy a magyar magánjog kérdését tető alá hozzuk és a magyar magánjogot törvénybe iktassuk. Amint már mondottam, egy irott jog, egy kódex a jogrendnek, a jogbiztonságnak mindig nagyobb biztositéka, mert a laikus által is megérthető biztosi téka a jogrendnek éte a jogbiztonságnak. De van ennek a kérdésnek magyar jogi szempontból más részlete is. Nevezetesen ugy áll a kérdés, hogy Magyarország és a magyar jognak statuálásáért, a magyar magánjognak törvényerőre emelkedéséért nemcsak a jogrend és a jogbiztonság érdekében küzdött, hanem küzdött abból a célból is, hogy ezzel is a nemzeti önállóságnak, a nemzeti különállásnak egy külön védbástyát, egy külön alapot létesítsen. Ha mármost nézem azokat a változatokat, amelyeken a magyar magánjog sorsa keresztülment, ebből a szempontból vizsgálnom kell a Werbőczy-féle Tripartitum sorsát és vizsgálnom kell a magyar magánjog kodifikációjának az 1848 : XV. tc.-kel a felelős ministeriumnak kötelességévé tett kérdését. Amint már voltam bátor említeni a Werbőczy-féle Tripartitum törvényerőre emelkedését megakadályozta a mohácsi összeomlás, tulajdonképen nem a mohácsi csatavesztés, amely ezt a törvényerőre emelkedést megakadályozta, hanem az, hogy Mohács után idegen politikai befolyások érvényesültek, amely idegen politikai befolyások ennek a kérdésnek, mint a nemzeti önállóság egyik alapvető kérdésének megoldását folytonfolyvást halogatták, elodázták és akadályozták; ugyanúgy 1848 után, szabadságharcunk leverése után az abszolutisztikus időkben a magyar jog félretevésében ismét a nemzeti önállóság nagy attribútumát óhajtotta az idegen politika hivatalosan megszüntetni. Tehát ugy a Werbőczy-féle javaslat, mint az 1848-as javaslat elmaradása politikai befolyás, mégpedig idegenirányu, idegen törekvésű politikai befolyás köveatkezménye. Igen t. Képviselőház! Elérkeztem Trianonhoz, Trianon ismét olyan sorscsapás volt a ma'. ülése 1928 március 1-én, csütörtökön. gyár magánjog tető alá hozása szempontjából, amely megakadályozta azt. hogy az 1913-ban megindult tárgyalás végül befejezéshez és magánjogi javaslatnak törvénnyé alkotásához vezessen. Más azonban a helyzet Trianon után, mint volt a helyzet Mohács után, vagy 1848 után. Más a helyzet azért, mert ma nincs olyan idegen befolyás, ma nincs olyan idegen politikai irány, amely ennek a törvénynek megalkotását megakadályozná. Ez a szerencsétlen ország Kelet és Nyugat tornácán, Kelet és Nyugat összeütközési vonalán él. Ez a szerencsétlen ország vészt, vihart állott már ki és a helyzeti adottságnál fogva nem hiszem azt, hogy az elkövetkezendő időkben a mi sorsunk békésebb legyen, a mi sorsunk kevesebb küzdéssel járjon, a mi sorsunk nagy alkotásokra békésebb időket hozzon miránk, mint az elmúlt idők voltak. Épen ezért most látom adottnak ezt a nyugodt pillanatot arra, hogy a magyar állami önállóság attribútumát képező ezt a törvényjavaslatot tető alá hozzuk. (Éljenzés.) Amint mondottam, ninos külső politikai akadálya annak, hogy a magyar magánjogi törvényt megalkossuk. Azt is mondtam azonban, hogy nincs a magyar jogterületnek jogalanya és egyede, akit ennek a törvénynek valamelyes rendelkezése valamely vonatkozásban ne érintene. Ha tehát nincs is külső politikai akadálya annak, hogy ezt a törvényt megalkossuk, igenis, meg kell követelni és szükséges ennek a törvénynek megalkotásához az, hogy e kérdés körül és e kérdés megoldása körül idebent az országban bizonyos nemzeti egység alakuljon ki, hogy evvel a nemzeti összetartással és evvel a nemzeti egységgel ezt a törvényt tető alá hozhassuk. (Helyeslés.) Ebből a felfogásból kiindulva, a mai napon egy legfelsőbb elhatározás jelent meg, (Halljuk! Halljuk! balfelől.) amely bevezető részében a következő passzust tartalmazza (olvassa): »Jövendő magatartásukba vetett bizalommal megbocsátást kivánok gyakorolni azokkal szemben, akik a minden állampolgárt kivétel nélkül kötelező mérsékelt és Önfegyelmezettség elvetésével politikai természetű indokból bűncselekményt követtek el«. Ez a legfelsőbb elhatározás egy eltökélt szándék következménye, annak az eltökélt szándéknak következménye, hogy ezt a nemzeti egységet, ezt a nemzeti összetartást e kérdés körül megteremtsük. Hő fohásszal fordulok az Istenhez, hogy ez a nemes szándék, ez a nemes elhatározás ennek az országnak minden politikai irányában, minden politikai pártjában visszhangra találva, (Helyeslés jobb felől.) -létrejöjjön az az együttérzés és az az összefogás, amely ennek a törvénynek megalkotásához igenis szükséges. Hő fohásszal fordulok az Istenhez azért, hogy létrejőve ez az együttérzés és összefogás, létesüljön ez a törvény, létesüljön ebben a törvényben a magyar jogrendnek és a magyar jogbiztonságnak olyan alapja, de létesüljön a magyar önállóságnak oly védőbástyája is, amely védőbástya, amely jogrend és jogbiztonság ennek az országnak létét, fennállását, virágzását még hosszú századokon át- biztosítani képes legyen. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Puky Endre foglalja el.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek helyeiket elfoglalni.