Képviselőházi napló, 1927. IX. kötet • 1928. február 10. - 1928. március 13.

Ülésnapok - 1927-136

Äz országgyűlés képviselőházának 136. ülése 1923 február 29-én, szerdán. 267 rehajtására közvetlenül hivatottak, helyesen és célszerűen csakis ennek a ministeriumnak hatásköre alá tartozhatnak. Nagyon jól tudom, hogy az állatorvosi szolgálat egységesítése pénzügyi kérdés, nagyon jól tudom azt is. hogy nem az igen t. földmivelésügyi ministeriumnak jóakaratán múlott, hogy ez nem nyert megvalósulást a mostani törvényjavaslat keretében, hanem ez elé pénzügyi akadályok gördültek, mégis szükségesnek tartom azt, hogy azzal a kéréssel forduljak az igen t. földmivelésügyi minister úrhoz, hogy a bizottság által is elfogadott határozati javaslat értelmében szíveskedjék ennek a kérdésnek megoldását legközelebb programmjába felvenni, és amenynyiben az anyagi oldalát a dolognak meg lehet oldani, a pénzügyi helyzet kedvezőbbre fordul, a legközelebbi jövőben igyekezzék ez iránt törvényjavaslatot beterjeszteni. Tisztelettel vagyok bátor megjegyezni, hogy nézetem szerint ez nem fog olyan költségtöbbletet okozni, mint amilyentől talán a pénzügyministerium fél, mert hiszen a helyhatósági állatorvosok eddig is megkapták fizetésüket, amit eddig is az adózó polgárok fizettek, a jövőben is csak az adózó polgárok fogják fizetni ugyanezeket, ha, nem helyhatósági, hanem a földmivelésügyi ministerium alá közvetlenül tartozó m. kir. állatorvosoknak lesznek nevezve. Az állatorvosi szolgálatra vonatkozó rendelkezések keretében a 114. § utolsóelőtti bekezdése kimondja, hogy a helyhatósági állatorvosoknak mely teendőért járó díjakat fogja a földmivelésügyi ministerium és mely más járó díjakat fogja ai törvényhatóság szabályozni és megállapítani. Ebből a megállapításból azonban kimaradt valami és pedig a husvizsgálatért járó díjaik megállapítása. A törvényjavaslat 29. §-a ugyanis a községeket és a városokat a husvizsgálatért bizonyos díjak szedésére jogosítja fel és ugyanez a törvényjavaslat kimondja, hogy a községek és városok részére a husvizsgálatért szedendő díjak legmajgasalbb értékét a földmivelésügyi minisiter ur a belügy minister úrral egyetértően állapítja meg. Azonban sem ez a paragrafus, sem pedig a 22. §, amely a kötelező husvizsgálatot elrendeli, nem rendelkezik afelől, hogy ezekből ei díjakból milyen összeg illeti meg akár a husvizsgálatot végző állatorvosokat, akár ezeknek hiányában a törvény értelmében ugyancsak a husvizsgálatot végző orvosokat, avagy képesített hu s vizsgálókat. Ennek a megállapításnak hiánya esetleg ellentétekre adhat okot és épen azért a községeknek is egyenesen érdeke, hogy errevonatkozólag bizonyos rendelkezés vétessék bele magába a törvénybe. (Gaal Gaston: Eddig is a községek állapították meg.) Eddig is a községeik állapították^ meg, ez igaz, de ma a törvénybe nincsen bevéve az idevonatkozó .rendelkezés, tehát nines felhaitalmiazva ia község ennek megállapitására. A magam részéről tehát azzal a tiszteletteljes kéréssel vagyok bátor a földmivelésügyi minister úrhoz fordulni, lenne kegyes a 114. §-ba olyan intézkedést felvétetni, amely kimondaná, hogy ugy az állatorvosok, mint egyéb husvizisgálók dijait a jövőben a község vagy esetleg törvényhatóság fogja szabályrendeletileg megállapitani. Ki kell térnem röviden arra, amit Malasits képviselőtársam az állatorvosokról mondott és amellyel ő voltaképen az állatorvosok jogos érdekeit kívánta védelmezni. A legtávolabb van tőlem, hogy ezeket a jogos érdekeket a legnagyobb mértékben ne pártoljam, hiszen az eddig elmondottak is ezt igazolják. Nem tudok azonban egyetérteni Malasits Géza igen t. kópviselőtársamimal abban a tekintetben, hogy ő még a miskárolásokat és heréléseket is az állatorvosok részére óhajtja fentartani. Ki kell jelentenem azt,, hogy ezek a műveletek annyira alsóbbrendüeknek tekintendők, hogy szinte az állatorvosok méltóságával sem férnek teljesen össze, (Zaj a jobboldalon.) Az állatorvosok ehhez természetesen szintén nagyon jól értenek, azonban nekik olyan fontos funkcióik, magasabb rendű kötelességeik vámnak, hogy ezeket tényleg helyesebb, ha kevesebb képzettséggel biró egyének részére engedik át, (Zaj,) akik ezeket szintén teljesen szakavatottsággal tudják elvégezni. (Rothenstein Mór: Akkor nem kellenek állatorvosok! — Zaj a jobboldalon.) Az állatorvosi szolgálattal kapcsolatban vagyok bátor megemlékezni a vasúti szállításokról, illetőleg a vasúti be- és kirakásnál szükséges állatorvosi vizsgálat;óiknál is. Ma helyzet, hogy belföldre szóló szállításoknál ugy a magyar királyi állatorvosok, mint a helyhatósági állatorvosok is eljárhatnak a szerint, hogy az állomás melyiknek működési körébe esik. Külföldre szóló szállításoknál azonban kizárólag csak a magyar királyi állatorvosok járhatnak el, amint ezt Reischl Richárd igen t. képviselőtársam is felemiitette. Egy j til* 9 S területén tehát, ahol egy magyar királyi állatorvos van, kizárólag ő "egyedül van jogositva eljárni. Még akkor sem járhat el helyette helyhatósági állatorvos, ha ő eljárásában akadályozva van. Ebben az esetben a szomszéd járásnak, esetleg a harmadik járásnak magyar királyi állatorvosát kell kirendelni helyettes gyanánt és nagyon sok esetben a vármegye székhelyéről az állategészségügyi felügyelőnek kell -, kiszállnia a járási állatorvos helyettesítésére. Ebből a helyzetből rendkívül sok visszásság és nagyon sok hátrány származik a közönségre nézve. Nagyon könnyen megtörténhetik ugyanis, hogy ugyanannak a járásnak területén egyidőben több egymástól távol fekvő állomáson kell külföldre berakni állatot. Ebben az esetben tehát az egyetlen magyar királyi állatorvos teljesen képtelen ezt teljesíteni, mert nem tud egy időben több helyen megjelenni. Ilyenkor a legtöbb esetben a legnagyobb károsodás érheti a szállítás elmaradásával az illetőt, akár kereskedő, akár gazda a szállító fél, mert majdnem mindig határozott terminusra, bizonyos külföldi vásárra kell szállítania. Amennyiben elkésik vele, megvárhatja a következő vásárt, amennyiben pedig korábban akar szállítani, túlkorán ér oda és drágán tartani kell az ő állatait. Ez tehát a költségeket mód nélkül szaporitja, amellett, hogy az állatok leromlását is magával hozza. A járási állatorvosnak azonban megvannak a maga hivatali teeendői is, amelyeknek végzésében őt épen ezek a külföldre való szállítások a legnagyobb mértékben akadályozzák. Ott van például az apaállatvizsgálat, amelyet a tenyészállatvizsgáló küldöttség végez, amelynek a magyar királyi állatorvos is tagja. Ez a küldöttség a maga munkáját különösen nagyobb járásban, heteken át végzi, előzetesen megállapított Programm alapján, amelyet az esetleg közbejövő külföldi szállítások nagymértékben megzavarnak. De akadályozzák ezek az állatorvost egyéb hivatali teendőinek végzésében is. E mellett a magyar királyi állatorvosnak is megvan a maga szűkebb működési területe székhelye körül, mert hiszen a gyakorlatban ugy áll a dolog, hogy a járási állatorvos székhelyén, hacsak ez véletlenül nem valamely vá-