Képviselőházi napló, 1927. IX. kötet • 1928. február 10. - 1928. március 13.

Ülésnapok - 1927-135

'Az országgyűlés képviselőházának 135. ülése 1928 február 28-án, kedden. 237 hoznak, de nem akkor, ha egy törvényt — amennyire a körülmények megengedik — le'enynitének. ' Annii Koissalka

1 Jáinos, t. képviselőtársam 'felszólalását iHletk aki ezt a kérdést szeretné teljésen ia főiskolák autonómiájának a köréibe utalni — ő 'mindenesetre felhozhatta volna érvül azt, hogy ha rábízhatjuk arra a gimná'z,iumi igazgatóra a felvételt, mert ihiszen az •ma .neki diszkrecionálMs joga, ő is válogat, ö is ^vilsszautasit egyes g y érmeik eket, akkor miiért ineim bizzuk rá az egyetemekre, ahol •természetesen sniégi nagyobb belátás mutatkozik. #

Ea Így is tenne, íha csak egyetlen főiskolája lenne Magyarországnak. De több főiskola van, vidéki egyetemeik is vannak ás ha tazt akarjuk, hoigy necsalk eigyels' egyetemeken 'történjék meg

1 'igazságosan a felosztás, hanem áz összes iskoláknál igazságos felosztásnak kell történnie, ez csak a ininisterre fo'iizlható* aki valamennyi főiskolán a beiratkozás oknak az irányadója. A doilog természetéből folyik ez és másképen Dem is lehet. Rátérve a dolog érdemére, abban tökéletesen igazuk van az ellenzéki (képviselő uraknak, hogy ezekben' a szelekciós princípiumokban van valami mesterséges és erőltetett). De »mindaddig, mig vissza nemi térhetünk a teljes tanszabadság alapjára,, amely a kormánynak végső célja, addig valamiféle szelekciós szempontokat fel kell állitani. Itt csak egyet lehetne jogosan ellienvetni és pedig azt, hogy miért nem vesszük számításba kizárólag az iskolai előmenetelt. Ez az egyedüli komoly ellenvetés. Azt kellene mondani, a demokrácia azt követeli, hogy tekintet nélkül a szülők helyzetére, vegyük azokat, akik a legjobban tanulnak. De nem veszik észre igen t. uraim, hogy ebben valami nagyon antidemokratikus van? Mert annak a gazdag szülőnek a gyermeke, aki külön szobában lakik és tanul, aki mellett instruktort tarthatnak a szülők, sokkal kedvezőbb anyagi helyzettel startol, mint a szegény szülőnek a gyermeke ... (Sándor Pál: Rendesen rosszabbul is tanul, mint a szegény szülő gyermeke!) Ezt csak ugy képzelik, mert az eredmény azt mutatja, hogy a gazdag szülők gyermekeiből jobb tanulók kerülnek ki; vannak ugyan elkényeztetett gyermekek kivételesen. de egészben véve, aki anyagilag nyugodtabb helyzetben van, akinek részére a gyermekszobában meg van a gondtalanság, ott jobb is az eredmény. Úgyhogy ez végelemzésben antidemokratikus dolog lenne, ami nagyon demokratikusan hangzik első pillanatra. Ezt nem tehetném meg azért sem,, mert esetleg azután az iskolák az enyhe osztályozással rádulpláznának egymásra, biztosítani akarván az ott végzett gyermekeknek az egyetemre való felvételét. Ez így nagyon aggodalmas. Azt hiszem, bármennyire tisztában vagyunk is azzal, hogy az egész szelekciós rendszer, amelyet felállítunk, lényegében mesterkélt, de el kell fogadnunk, mert a rendszer természetéből folyik. A ministerelnök ur és én is kijelentettem, hogv elfogadunk bármilyen szelekciós rendszert, ha az plauzíbilisnak látszik. Legyünk tekintettel az intellektuellekre, az ,ország főfoglalkozási ására, ia mezőgazdaságra, azután a többi foglalkozási ágakra, de legyünk figyelemmel a gyermek erkölcsiségére és tanulmányi eredményére is. Ha ezeket a momentumokat kombinálni fogjuk, azt hiszem, tűrhető eredményre fogunk jutni. A helyes megoldást majd az hozza meg, ha Isten segítségével hozzá jutunk ahhoz, hogy erre az átmeneti intézkedésre szükség nem lesz. Kérném a szöveget az előadó ur mjódositásával elfogadni. (Sándor Pál: És a módositást?) Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Farkas Elemér előadó: T. Ház! Néhány szóval tisztán csak Gaal Gaston t. képviselőtársamnak felszólalására vagyok bátor reflektálni. Az én t. képviselőtársamnak felszólalása két részre osztható; az egyik vonatkozott a közalkalmazotti kategóriák favorizálására, a; másik pedig az én benyújtott módosításomnak mikéntjére. Az első kategóriában, igen t. Ház, nem akarok vitatkozni Gaal Gaston t. képviselőtársammal, mert én őt közalkalmazotti álláspontjának helytelenségéről soha meggyőzni nem fogom tudni. Gaal Gaston t. képviselőtársamtól elvártam volna azt, hogy mielőtt a közalkalmazotti kérdésben újból és ismételve arra az álláspontra helyezkedik, mint amelyikre helyezkedett, jobban meg kellett volna neki győződnie annak a módosításnak szövegéről, amelyet én benyújtani szerencsés voltam. Hangsúlyozom újból, hogy a módositás stiláris jellegű és nem viszi előre és nem akarja semmiféle előnyben részesíteni a közalkalmazottak kategóriáját. (Szilágyi Lajos: Nem stiláris! Amellett hiányos, msrt a nyugdíjasokról megfeledkezik!) Ami pedig a másik részét illeti igen t. képviselőtársam felszólalásának azt jegyzem meg, hogy ahogy én módosításomat benyújtottam, az teljesen megfelel a parlamenti szokásoknak. Az előadónak, meg kell adni azt a módot, hogy felszólalása közben állapítsa meg, hogy szükség van-e egy módosításra, igen vagy nem? De eltekintve ettől, a parlamentáris életben általános szokás, amit én követtem, Gaal Gaston t. képviselőtársam elnöklése idejében is, több izben előfordult, tehát nem helyezkedtem semmiféle formában szembe a szabályokkal. Elnök: A tanácskozás^ befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A törvényjavaslat első paragrafusával szemben áll az előadó urnák módositó szövege, továbbá szemben áll Kossalka képviselőtársunknak módositó szövege. Kérdem a t. Házat, hogy méltóztatik-e az 1. §-t a bizottság szövegezésében elfogadni, szemben az előadó ur és Kossalka képviselő ur módosításával, igen vagy nem? (Nem!) A Ház a bizottsági szöveget elvetette. Kérdem mármost, méltóztatik-e az 1. §-t az előadó ur szövegezésében elfogadni szemben Kossalka képviselőtársunk szövegezésével, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik az előadó ur szövésében fogadják el az 1. 4-t, méltóztassanak feláll ani. (Megtörténik.) Többség. A Ház az 1. §-t az előadó ur szövegezésében fogadta el, és Kossalka képviselőtársunk módosítását elvetette. Következik a 2. §. Kérem a jegyző urat, méltóztassék azt felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa a 2. §-t.) Elnök: Kivan valaki szólni? Ha senki szólni nem kivan, a paragrafus meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Ezzel a Ház a törvényiavaslatot részleteiben is^ letárgyalta; annak harmadszori olvasása iránt később fogok előterjesztést tenni. (Éljenzés jobbról és a középen.) Ezzel a javaslattal együtt elintézést nyert a Magyar Orvosok Nemzeti Egyesületének és az Ébredő Magyarok Egyesülete soproni főcsoportjának kérvénye. Napirend szerint következik a szellemi munkásokra vonatkozó statisztikai adatgyűjtésről a magyar királyi kereskedelemügyi minister jelentésének (írom. 472, 477) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Temple Rezső előadó: T. Ház! Elmúlt a 37*