Képviselőházi napló, 1927. IX. kötet • 1928. február 10. - 1928. március 13.

Ülésnapok - 1927-135

238 Az országgyűlés képviselőházának nagy csatazaj. A szürke hétköznapiság csendje váltja fel a Ház munkarendjében a numerus clausus nagy vitáját. S ebben a csendben, mint a közgazdasági és pénzügyi bizottság előadója szerényen jövök egy kis Javaslattal, jelentéssel. Mielőtt azonban magával a jelentéssel és annak historikumával foglalkoznék, fel akarom hivni a t. Háznak figyelmét, hogy ez a kis jelentés csak egy porszem azok közül a nagy szociális és gazdasági kérdések közül, amelyekkel nekünk törvényhozóknak foglalkoznunk kell. (Halljuk! Halljuk! — Zaj.) E terem ajtajánál ott tolong, ott kopogtat egész tömege... (Zaj.) Elnök: Nincs elegendő csend, kérem a képviselő urakat méltóztassanak helyeiket elfoglalni. Temple Rezső előadó:... megoldandó gazdasági kérdéseknek és ezek tárgyalása elől mi nem térhetünk ki. Szembe kell néznünk, fog^ lalkőznünk kell velük, mielőtt ez a kopogtatás hangosabbá válik. De ennek a szembenézésnek az optimizmus és nem a pesszimizmus jegyében kell történnie. T. Képviselőház! A pénzügyminister ur pénzügyi expozéjában 350 millió pengőben állapította meg kereskedelmi mérlegünk deficitjét. Borzalmasan nagy összeg. Mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy több, mint százezer külföldi fizikai munkásnak, több, mint húszezer külföldi szellemi munkásnak adunk külföldön kenyeret. És hogy állunk a belföldön? Nem akarok következtetést levonni, de csak rámutatok a belföldi munkanélküli szellemi és fizikai munkások számára, és szembeállítom a belföldön alkalmazott külföldi honos szellemi és fizikai munkások számával. Méltóztassanak ezt a két számot egybevetni. De tovább megyek. Nem tudom, van-e t. képviselőtársaim között valaki, aki akár szellemi, akár fizikai magyar munkást az utóbbi időben külföldön elhelyezett? Ez ma lehetetlenség. És ha csak be nem igazolom az itteni követségnél, hogy az illető tanulni megy ki és fentartási költségeit én fizetem: azt be sem engedik. Itt hallottuk a szerdai interpellációs-napon Meskó és Gál Jenő t. képviselőtársainktól, azt a nyomort, amelyet a földmunkásoknál, a szellemi munkások jelentékeny részénél megállapítottak és elénktártak. Ezek nem olyan problémák, melyekkel teoretikus alapon, de igenis, praktikus, gyakorlati alapon kell foglalkoznunk, A sorrend is adva van. Mert talán még a szociáldemokrata képviselőtársaim is belátják, hogy kezdjük a leggyengébb osztálynál: a szellemi munkásoknál. És én innen, a Ház. előadói székéből kiáltom oda a szellemi munkások munkanélküli tömegének: türelem, jövünk, segitünk! Nem munkanélküli segélyre gondolok, de munkaalkalomra! Jövünk, hogy megadjuk azt, amit mindennapi imájukba foglalnak; mindennapi kenyerüket. Ez utóbbi gondolat vezethette a kormányt S annak fejét, a ministerelnök urat, amikor a Felsőházban Szigeti János felsőházi tag határozati javaslatához hozzájárult. A határozati javaslat igy szól (olvassa): »Az országgyűlés Felsőháza felhívja a kormányt, hogy a mostani tanév után statisztikai adatokat gyűjtessen, különösen abból a célból, hogy a szellemi munkások munkanélküliségének okairól és terjedelméről világos képet kaphasson. A feldolgozott adatok alapján külső szakférfiakkal kiegészitett parlamenti bizottság foglalkozzék a szellemi munkások és általában a középosztály 135. ülése 1928 február 28-án, kedden. bajainak orvoslása módjával s ily módon a kormánynak tett javaslatok figyelembevételével a kormány a megfelelő intézkedéseket mielőbb tegye meg.« Ezt a statisztikai megállapítást van hivatva szolgálni a benyújtott jelentéshez mellékelt kérdőiv. Az összeírás célja: a szellemi munkát keresetért telj es it ő, az arra képzettségüknél fogva alkalmas egyének főbb demográfiai adatainak, tanultságának, foglalkozásának és alkalmazási viszonyainak pontos feltárása és ezenkívül a munkahiányban szenvedő szellemi munkásokról a munkanélküliség legfontosabb körülményeinek felderítése. Ez az összeirás képezheti majd a szellemi munkások kataszterének alapjait. A statisztikai hivatal — az összes adatszolgáltatók általános összesített adatain kivül — az anyag feldolgozását a következő csoportokba tervezi: Szabadfoglalkozású keresettel biïo önálló szellemi munkások; szellemi munkát keresetért teljesitő alkalmazottak; munkanélküli szellemi munkások; legalább hat középiskolát végzett szellemi munkát teljesitő vagy arra alkalmas önálló keresők — gazdák, vállalkozók — és legalább hat középiskolát végzett eltartottak. Ami mármost magát a kérdőivet illeti, az általános, valamint az előbb említett célt szolgáló kérdőpontokon kivül a népjóléti minister ur kivánságára iktattatott be a 6. pont, amely a nagycsaládos szellemi munkások ismeretéhez fog vezetni; a pénzügyminister ur és a népjóléti minister ur kivánságára vétetett fel a 15. pont, amely a szellemi munkások közül a kötvénytulajdonosok számát és kötvényeik névértékét tudakolja. Speciális jelentősége van még a 99. pont b) és c) alkérdéseinek, melyek arra lesznek hivatva világot vetni, hogy mekkora azoknak a szellemi munkásoknak száma, akik leginkább az ország szétdarabolása következtében kényszerültek a mai országterületen elhelyezkedést keresni. Végül a kérdőiv második oldala — 19—25. pontig — a munkanélküli szellemi munkások viszonyairól hivatott tájékoztatásul szolgálni. T. Ház! Ezekben voltam bátor a jelentéssel benyújtott adatgyűjtés célját röviden ismertetni s ha a t. Ház a szellemi munkások helyzetéről, munkanélküliségének okairól és terjedelméről világos képet akar nyerni, ha bennünket belső meggyőződés vezet, hogy ezen a szerencsétlen középosztályon segíteni akarunk, akkor a segítés módjának megismeréséhez vezető első lépést, az önök előtt fekvő jelentést méltóztassanak elfogadni és tudomásul venni. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Héü Imre jegyző: Eothenstein Mór! Rothenstein Mór: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Az előttünk fekvő jelentés a Felsőház kezdeményezésére került ide. Ezt a magam álláspontjánál fogva nem kifogásolom, azt sem kifogásolom, hogy a szellemi munkásokról statisztika vétessék fel, hogy pontosan megtudhassuk, mi a helyzet és tisztán lássuk, hányan vannak, akik ezidőszerint állás nélkül vannak és hogy milyenek a szellemi munkások viszonyai, de amikor az igen t. előadó ur közölte a képviselőházzal, hogy ez a jelentés a Felsőház kezdeményezésére került ide, a jelentés megindokolásában arra is kitért, hogy nemcsak a szellemi munkások helyzetéről kellene tiszta képet teremteni, hanem a fizikai munkásokról is, amennyiben ebben a i kategóriában is nagy számban vannak mun-