Képviselőházi napló, 1927. IX. kötet • 1928. február 10. - 1928. március 13.

Ülésnapok - 1927-135

'Az országgyűlés képviselőházának 135. ülése 1928 február 28-án, kedden. 231 datának végére »igazságosan osztassák fel« szavak után a következő szavakat kell beiktatni: »Ugy, hogy az értelmiség összetétele és tagozódása a nemzet összetételének és tagozódásának feleljen meg.« Másodszor az első szakaszban javasolt második mondat »a vallásés._.. stb. alkalmaztassanak« szövegű mondat teljesen mellőztessék. Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Bródy Ernő! Bródy Ernő: T. Ház! Nagyon helyesen mondotta előttem szólott t képviselőtársam, hogy ez a javaslat nem oldja meg a numerus clausus kérdését, mert, ha ez a javaslat törvénnyé válik, állandó és égő seb marad Magyarországon, (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) legelsősorban alkotmányjogi szempontból. Az alkotmánynak legsúlyosabb' sérelme, a tanszabadságnak és a jogegyenlőségnek megcsúfolása és szégyene ez a törvényjavaslat. Épen közeledünk március 15-ike felé, amely március 15-ét nemzeti ünnepnapnak nyilvánitották. (Peidl Gyula: És közeledünk az amerikai Kossuth-szobor leleplezése felé!) Ha elő méltóztatnak venni a március 15-iki 12 pontot, mit találnak abban? A szabadság iránti vágyat a törvény előtti egyenlőségnek kivánatát. Hiába rendelkezett most a kormány külön rendeletben, hogy március 15-ét hogyan kell megünnepelni. Hogyan méltóztatnak majd megünnepelni március 15-ét (Fábián Béla: A szabadságot korlátozó intézkedések eltörlésével!) a numerus clausus-szal kapcsolatban? Mit fognak majd mondani? Mert egy rendelet jelent meg március 15-iki ünnep szabályozása tárgyában, hogy kiknek kell ott megjelenniök, milyen szónoklatokat kell ott mondani, kiknek nem szabad megjelenniök. Mindenkinek szabad majd megjelenni a március 15-iki ünnepen, csak a szabadság szelleme lesz onnan száműzve és a numerus clausus-törvény fogja onnan száműzni a szabadság szellemét, (Fábián Béla: És még egy pár dolog!) mert a numerus clausus-törvény a jogegyenlőségnek és a szabadságnak legsúlyosabb sérelme. Március 15-éből majd csinálnak egy aktát, amely jelentések alapján fog beszámolni arról, hogy mi volt március 15-én. de hiába lesz március 15-e mint nemzeti ünnep, mint szabadságünnep vörös betűkkel benyomva a naptárba, amig a numerus clausus-törvény fennáll, addig március 15-ét nem lehet megünnepelni Magyarországon. (Ellenmondások a balközéven. — Peidl Gyula: Őszintén és becsületesen nem! — Egy hang balfelől: Első az alkotmányjogi elv! — Gál Jenő: Élrzék kell ehhez! — Kontra Aladár: Az megvan!) A minister ur hivatkozik a törvényjavaslat indokolásában még két szempontra. Az egyik az, hogy ez politikai rendszabály, a másik pedig az, hogy pedagógiai szempontból csinálja ezt. Szociálpolitikai rendszabály! A két fogalom maga szöges ellentétben áll egymással. Olyan szociálpolitikát, amely a jogosítványt foglalkozáshoz köti, nem ismerek, mert a szociálpolitikának épen az a természete, hogy a képességeket megbecsüli és minden származásra, rangra való tekintet nélkül igyekszik az embereknek életét boldogabbá tenni; de egy olyan szociálpolitikát, amely foglalkozáson alapul, nem ismerek. A szociálpolitikának és a szociálpolitika tanának legfőbb eleme a megelőzés; a megelőzésnek legfontosabb eszköze a tanulás. Hogy mikép lehet a tanulásból arra való érdemes és képes embereket kitiltani, kirekeszteni, ugy, amint azt a minister ur jelen törvényjavaslatában teszi, én azt megérteni nem tudom. A minister ur másik szempontja a pedagógiai szempont. Azt mondja a minister ur törvényjavaslatának indokolásában, hogy pedagógiai szempontból nincsen semmi szokatlan az osztályok és évfolyamok számbeli kontigentálásában. Azt mondja, hogy a fiu-középiskolákban a tanulók létszáma osztályonkint nem lehet több 60-nál, a leányközépiskolák egy-egy osztályban 40 rendes tanulónál több nem vehető fel. Ez igy van, de az sehol sincs megmondva, hogy azután foglalkozások szerint csoportositják azokat, akiket nem vesznek fél. A minister ur egyik beszédében azt mondotta, hogy olyan az eset, mint mikor a vasúti jegypénztárnál jelentkeznek és -a később jövőknek már nem jut jegy. De el méltóztatik felejteni, hogy a vasút tulajdonképen arra van berendezve, hogy utasokat vigyen ^ és ha látják, hogy sok a jelentkező, akkor még egy vonatot felcsatolnak, mert a vasútnak végre az a célja, hogy utasokat szállitson, nem pedig az, hogy az utasokat kizárja. A jegypénztárakban sem küldik el a jelentkezőket foglalkozás és vallás szerint, hanem a vonatra igenis felvesznek mindenkit, aki jegyet váltott magának. Ezek a szempontok tehát egyáltalán nem indokolják ezt a törvényjavaslatot. Ami pedig magát a felosztásnak módjai illeti, amely foglalkozáshoz köti a jelentkezőket, ez egyenesen példátlan sérelme a jogegyenlőségnek, mert minősitetten bánt bennünket. (Pakots József: Az egész iparos és kereskedőtársadalmat!) Ugyanis nem az egyéni képességet, hanem a szülők foglalkozását veszi alapul. Ez a régi kasztrendszer teljes meghonositása, a jogegyenlőségnek törvénybeiktatása, ami — azt hiszem — példátlan az egész világ törvényhozásában. Példátlan az ilyen uj kasztrendszer felállitása és az emberek olyan megkülönböztetése, amint itt van. Nyolc osztályba vannak besorozva; először jönnek a hadiárvák és harctéri szolgálatot teljesitettek gyermekei, azután jönnek a közalkalmazottak; itt ki méltóztatnak hagyni a magánalkalmazottakat? Magánalkalmazottak nincsenek? Azok nem számitanak? Azután jönnek a különböző foglalkozási ágak, elsősorban a mezőgazdaság

1

, azután az ipar, a kereskedelem és végül a szabadfoglalkozásúak. A szabadfoglalkozásúak legutolsó" sorban jönnek, tehát az ügyvéd, akinek gyereke van, az orvos, akinek gyermeke van, legutolsó sorban jön számba. (Györki Imre: Komikus ez, minister ur! Erről tessék vezércikket irni a Pesti Naplóba! — Kuna P. András: Györki jobban tudja megírni! — Györki Imre: Jobban is, őszintébben is! — Zaj.) Itt oly mértékben dobálja össze a társadalmi osztályokat, hogy ennek csak egy célja és tendenciája van, amelyet azonban a minister ur nem vall be, hogy tudniillik a zsidók arányszámát megtartsa. _ Ezentúl nem azt fogják kérdezni, hogy: mi a vallása? Vallása zsidó. Mi a foglalkozása? Foglalkozása is zsidó. (Derültség és zaj.) Ennek megelőzésére szolgál ez a javaslat; a minister ur a zsidó foglalkozási alapon akarja megállapítani az arányszámot. Ugyanakkor azonban, amikor ezt teszi a zsidókkal, a keresztény társadalomban eldobja szenvedélyek üszkét s behozza a kasztrendszert. A minister ur mindig a kulturfölényről beszél. Én nagyon méltányolom a minister ur ez irányú munkáját és tevékenységét, de engedel-