Képviselőházi napló, 1927. IX. kötet • 1928. február 10. - 1928. március 13.

Ülésnapok - 1927-134

212 Az országgyűlés képviselőházának 134, ülése 1928 február 24-én, pénteken. ügyi bizottságára, amelyek szintén észrevették és átlátták ezeknek a kérdéseknek tarthatatlanságát, mert közben sikerült kivinni a tisztviselői illetmények lényeges javitását és a Népszövetség pénzügyi bizottságának és összes szerveinek hozzájárulásával sikerült megoldásra vinni azt a beruházási programmot, amelyről későbben részletesen beszélek. Csak ennek a beruházási programmnak segitségével volt lehetséges az elért fejlődés és voltak lehetségesek azok a változások a gazdasági életben, amelyek előbbre vittek bennünket, mert ha azok között a keretek között kellett volna maradnunk, amelyek akkor meg voltak állapítva, nem tudom, hogy ma is nem sinylenénk-e ezt és nem. következett volna-e be a teljes katasztrófái Áttérve az 1928/29. évi költségvetés ismertetésére, annak * főtételei a következők: az állami közigazgatás kiadásai 867-8 millió, a bevételei 870-3 millió, a felesleg tehát 2-5 millió pengő. Örömmel állapithatom meg, hogy a költségvetés ezúttal nagyobb felesleggel zárult, mint az előző évben. Az állami üzemek összes kiadásai 490 millió pengőt, a bevételek ugyanennyit tesznek ki, vagyis együttesen az állami közigazgatás és az állami üzemek kiadásai kitesznek 1.357,804.290 pengőt, a bevételei 1.360,261.000 pengőt, vagyis a felesleg 2,456.710 pengő. Ha figyelembe veszem azokat a tényeket, amelyeket az előbb szóvátettem és visszavezetem a helyzetet a szanálási költségvetésre — természetszerűleg helyesen a netto költségvetés alapján — (Strausz István: A beruházások bent vannak?) méltóztassanak türelemmel lenni, azt hiszem, meg is fogja unni a képviselő ür fejtegetéseimet — (Derültség.) akkor a helyzet az, hogy ez a költségvetés átszámítva az akkori 17.000-res szorzószámmal és pengőértélkben kifejezve kitett 540 millió pengőt, a mostani költségvetés pedig 698 millió pengőt, vagyis az emelkedés 158 milliói Ha csak az állami alkalmazottak illetményeit, továbbá a nyugdíjasok járandóságait és az önkormányzatok személyi kiadásaihoz adott hozzájárulásokat, valamint a beruházásokra előirányzott többletet veszem figyelembe és ugyanazzal a tisztviselői létszámmal dolgoznánk ma, mint amellyel dolgoztunk abban az időszakban, akkor netto költségvetésünknek ma 740 millió pengőnek kellene lennie. Mi következik tehát ebből? Az, hogy a mi költségvetésünk 42 millió pengővel kedvezőbb, dacára az illetmények időközi emelésének, ame' lyek oly lényegesen fokozták az idők folyamán a kiadásokat, dacára a dologi kiadások közben történt emelkedésének és dacára a beruházási összeg ama emelésének is, -amelyet az 1928/29. évi költségvetésben keresztülvittünk. Sokszor szemrehányást kapunk, hogy nincs kellő takarékosság. Én merem állítani, hogy ez a 42 millió pengő, amennyivel az ismertetett tényeknek figyelembevételével a költségvetésünk ma kisebb mint lehetne, a legjobb bizonyítéka nemcsak a takarékosságnak, hanem annak is, hogy mi a helyzethez alkalmazkodva próbáljuk átalakítani egész közigazgatási rendszerünket. Ebben a 42 millióban megnyilvánul a létszám-, csökkentés is, amellyel igen sok megtakarítást sikerült elérni. Én nem azt mondom, hogy . evvel a 42 millió pengővel elégedjünk meg, tényleg toyább kell menni a takarékosság terén az egész vonalon, de azt a vádat, amely . sokszor ér bennünket, hogy pazarolunk és költekezünk, határozottan kifogás tárgyává kell tennem, mert egy költségvetésről, amely Így készül ezt tárgyilagosan állítani nem lehet. Hogy egyes tételekben nem fogunk találkozni, azt tudom, számolok vele és abba bele is nyugszom. (Sándor Pál: Kritikánk önnek adott erőt saját pártjával szemben! — Malasits Géza: Jól nézett volna ki a minister ur a kritikánk, nélkül! — Sándor Pál: Köszönje meg a minister ur a kritikánkat!) Kérem, én a kritikát mindig köszönettel és hálával veszem, de ne vegyék rossz néven, ha én is kritikával élek. Ha az 1927/28. költségvetéssel hasonlítom össze ezt a költségvetést, akkor a helyzet az, hogy az állami közigazgatásnál az emelkedés a brutto költségvetésben 114 millió pengő a kiadásnál, a bevételnél pelig 116 millió pengő. Az állami üzemeknél 51 millió pengő ugy a bevételnél, mint a kiadásnál. Nem tagadom, hogy ez az emelkedés lényeges az előző évi költségvetéshez képest, azonban két körülményt ne tévesszünk el szem előtt. Az egyik az, hogy ezeknek az emelkedéseknek javarésze már konszummálva van, konszummálva van pedig azért, mert az emelkedés túlnyomó része az állami alkalmazottak és a nyugdíjasok járandóságainak emelésére esik, amelyet egyhanenil asr kivétel nélkül kívánt a közvélemény és kívánt, a parlamentnek is minden pártja. Ez az emelkedés a múlt évvel szemben a személyi járandóságnál 38-3 millió, a nyugellátásnál 21-2 millió, és az önkormányzatok alkalmazotitainakl és nyugdíjasadnak járandóságaihoz való hozzájárulásánál 8 millió, vagyis összesen 67-5 millió pengőt tesz ki. (Az elnöki széket Puky Endre foglalja el.) Ebből azonban egy következtetést akarok levonni. Ebben az emelkedésben benne vannak a lakbérváltozások is, amelyek automatice nőnek abban az arányban, amint a lakbérek emelkednek. Ha ezt a lakbéremelkedést leszámítom, akkor is azt látom, hogy végeredményben milyen nagy' áldozattal és megterheléssel jár az illetmények ujabb rendezése. A jövőben az ilyen kérdéseket mes-oldani csak akkor lesz lehetséges, ha egyrészt takarékoskodunk a kiadások terén, másrészt pedig az ország gazdasági fejlődése azt bizonyos idő múlva lehetővé teszi, mert ilyen nagy összegeket az ország^ gazdasági téljesitőkénességének féláldozása nélkül előteremteni különben nem lehet. (Ug'y van! Ugy van!) Azt hiszem, ezt nekem nyíltan és őszintén meg kell mondanom, (Ugy van! Ugy van! a középen.) mert ezzel tartozom a nemzet. közvéleményének is. További emelkedés jelentkezik az előző lévvel szemben a dologi és átmeneti kiadásoknál, s ez az emelkedés 27 millió pengőt tesz ki. Ebben foglaltatik a dohányjövedék és a sójöivedék kiadásainak emelkedése, közel hatmillió pengővel, aminek ellentétele az, hogy megfeleilően fokozódik természetesen a bevétel is. Az emelkedésben szerepel az az összeg is, amelyet ;a tönkrement hadikölcsöntulajdonosok segélyezésére akarunk felhasználni. Ez az összeg ihatmillió pengő. Ugyancsak itt szerepel az az (egymillió pengő, amelyet a kultuszminist er ur ösztöndíjak adományozására fog felhasználni. Itt van az állam részéről a munkásbiztositásisal kapcsolatbam vállalt teher. A készülő állategészségügyi törvényből származó kiadások szintén itt foglaltatnak. Hárommillióval szerepel az automobil-forgalrniadó, az egyik oldalion mint bevétel, a másik oldalon mint kiadás.