Képviselőházi napló, 1927. IX. kötet • 1928. február 10. - 1928. március 13.

Ülésnapok - 1927-131

Az országgyűlés képviselőházának 131. ülése 1928 február 21-én, kedden. 125 pofozni, vérig- bántani, vérig

1 sérteni, vérig üldözni. Miután pedig én minden üldözöttet védelembe veszek, miután én mint jobbágy ivadék együttérzek minden üldözött embertársammal, ugy hiszem, nem fogja senki sem különösnek tartani, ha épen a törvényjavaslathoz szigorúan ragaszkodva, védelembe veszem a magyar zsidóságot;. (Farkasfalvi Farkas Géza: Csak védje!) Ez emberi 'kötelességem. Nem azért, mintha egy pillanatig is azt hinném, vagy élne a lelkemben a hitnek egy parányi szikrája is, mely azt diktálná, hogy ömlke^t és az elveiért martiromságot szenvedő kultuszminister urat meg lehet győzni. Nem ezért. Tudom, hogy nem lehet meggyőzni, nem is szándékozom meggyőzni. Csak rá akarok mutatni arra az égbekiáltó igazságtalanságra, amely a numerus clausus törvénybeiktatásával érte a zsidóságot és rá akarok mutatni arra, hogy ez a törvényjavaslat -egy hajszálnyival sem fog a helyzeten javítani. A biztonság kedvéért kérem, hogyha esetleg' rö'videbb időre eltérnék eredeti szövegezésemtől, hogy ezért büntetés ne érjen. Kérem a t. elnök urat, méltóztassék megengedni. Elnök: Ilyen kérelmet nem lehet a Házhoz intézni! (Rothenstein Mór: Hogy eltérhessen a tárgytól!) Esztergályos János: Hogy a tárgytól eltérhessek. Kérem az elnök urat, méltóztassék feltenni a kérdést. Elnök: Nem tartom indokoltnak, hogy a kérdést feltegyem. Eziránt csak az elnök tehet javaslatot a Háznak. Esztergályos János: Akkor kérem az elnök ur javaslatát. Elnök: Kérem, méltóztassék folytatni. Esztergályos János: Tisztelettel kérem a tanácskozóképesség megállapítását. (Zaj.) Elnök: A házszabályok értelmében beszéd közben még a szónok sem kérheti a tanácskozóképesség megállapítását. (Zaj és derültség. — Egy hang a jobboldalon: Ilyen régi róka létére nem tudta est? — Györki Imre: Hogyan lehet ilyen házszabályok mellett dolgozni!) Esztergályos János: Nem fogok tehát a tárgytól eltérni, hanem szigorúan és szúrósan a tárgynál kívánok maradni. Ismétlem, ha keresem, hogy a numerus clausus hátránya kiket sújt és kiket aláz meg, akkor meg kell állapitanom, hogy nem fajokat, nem nemzetiségeket, hanem magát a zsidóságot. Felvetem a kérdést, miért a harag, miért a gyűlölet a zsidóság ellen? A numerus clausus törvényjavaslat indokolása szerint önvédelme ez a magyarságnak a mindinkább előretörő zsidósággal szemben. Meg kell védeni a magyar ifjúság tanulási lehetőségét. Ha azonban elolvasom a törvényjavaslat indokolását ha figyelembe veszem a mélyen t. kultuszminister ur által tett kijelentéseket és előveszem a főiskolai hallgatókról szóló statisztikai számadatokat, meg kell állapitanom, hogy sem a numerus clausus-törvénynek indokolását, sem az előttünk fekvő törvényjavaslatnak indokolását a valóságos életben nem látom. Mert mi a valósági Az» hogy az egyetemeken és a főiskolákon lényegesen kevesebb ma már az összes tanulóknak létszáma, mint amennyit az egyetemi szabályzat megenged. Nem találom tehát sehol sem azt a veszélyt, amelyet a numerus clausus-törvény indokolásában lefektettek, de nem találom ennél az ujabb javaslatnál sem, amelyen keresztül mindig vissza kell térni az eredetihez. Miért tehát a zsidóság elleni harag és gyűlölet? Azt mond;iák; azért, mert a zsidóK Ér VISELŐHÁZI NAPLÓ. IX. hallgatók ellepik a magyar főiskolákat. Én kárhozatosmak ési súlyosan elítélendőnek tairtok minden korlátot, amely ebben az országban a tanulási szabadságot lehetettemmé teszi. Súlyosan elítélek minden törvényes intézkedést és korlátot, aimely a magyarság egyik vagy másik felekezetéhez tartozók előtt lezárna az egyetemi kapukat. Mi a helyzete 'a zsidóságnak? A t. keresztény gazdasági párt részéről az elmúlt napokban azt vetették fel, hogy a zsidóságot nem találjuk sehol sem a nehéz munkánál, nem találjuk a zsidóságot ott, ahol fizikai munkát kell végezni; (Hódossy Gedeon: Vannak, csak nem kellő arányban!) ellenben ott találjuk a zsidóságot a szabad pályáikon, látjuk őket 'mint ügyvédeket,, orvotsokat, mérnököket, de nem látjuk a. földm ivei esnél és a nehéz iparban és más egyéb nehéz fizikai munkák végzésénél. Lehetséges, hogy igy vani — én tagadom. — mert egyik itt a közelemben felszólalt t. 'képvíislőtársam nagyon helyesen mutatott rá arra a nehéz fizikai munkára, amelyet túlnyomórészt a zsidófelekeziethez tartozó férfiak végeznek a Dunapairtoii a gabona kirakásnál, a zsákhordásmái. Tudják t. képviselőtársaim azt is, hogy a régi NagyMagyarország idején és területén nagylon sok zsidót láttunk szánfani-vetmi, különösen a felvidéki részekeni, ott. ahol a zsidóság tömegesen lakott. (Hódossy Gedeon: Én felvidéki sárosmegyei vaigyok. de soha életemben míiim láttam ezt!) T. képviselőtársam, én nem kényszeríthetem arra,, hogy elfogadja azt, amit én itt mondok, de föltételezem önről, hogy elhfiszi, amit mondok, hogy tudná illik Bereg megyében én nem egyszer, hanem nagyon sokszor láttam földmunkás zsidót. (Hódossy Gedeon: Nem szégyen!) T. Ház! Mi okozta azt, hogy a zsidóság inkább a szabadpályákra ment s nem a nehéz iparban vagy a földmunkában keresett elhelyezkedést? Semmi"más. mint az az egész egyszerű történelmi tényt hogy a, zsidóságot nemcsak ebben az országban, hanem az egész viliágon egy évezreden keresztül mindig üldözték. A zsidóságot a maga átka kiséri és a zsidóságnak egymás megnemértése volt az okozója 'annak, hogy az egykor hatalmas ZiSidó nép széjjelszórodott az egész világon. (Kuna P. András: Az ő vére mirajtunk és fiainkon!) Én azt hiszem, hogy most. amikor a numerus clausustörvény egyik kiegészítő részét tárgyaljuk, intőpélda lehet 'ez a ma élő magyarság részére is. mert a megnemértés, a zsidóüldözés sokkal hatalmasabb nemzetnek tette tönkre állami hatalmát és világkereskedelmét, mint amilyen ma ezé a szerencsé ti en. agy on tépázott és agyongyötört Magyarcrszágé. (Sándor Pál: Ez (igaz! Spanyolországét és Portugáliáét!) Méltóztatnak tudni a történelemből, hogy az egykori hatalmas, nagy spanyol birodalomnak, amelynek kereskedelme az epász világot behálózta, mindaddig alá volt alapozva állaimhatalma és erőssége, amig az egytmás megmerné rtésének szörnyű bontóereje be nem fészkelte magát a spanyol lelkekbe. Mindaddig erős volt Spanyolország világkereskedelme, amig a spanyol nép között mesterséges eszközökkel el nem szórták a gyűlölet szörnyű égető tüzének szikráját, és csak attól a. pillanattól kezdve hanyiatlott Spanyolország hatalma, s ment tönkre világkereskedelme, amikor a zsidóságét üldözni kezdték, amikor á zsidóságot testüktől mint Idegen testet, ki akarták vágni. Amig a, zsidóság bent volt spanyol területen, ez volt Spanyolország fénykora s a zsidóüldözés hozta a kereskede20