Képviselőházi napló, 1927. VIII. kötet • 1928. január 10. - 1927. február 09.

Ülésnapok - 1927-122

Az országgyűlés képviselőházának 122. ülése 1928 február 6-án, hétfőn. 353 ott enyhébb kritériumok állíttattak fel. mint az egyéb magánjogi követelésekre vonatkozólag. Ennek az az indoka, hogy az a vérségi és az a benső erkölcsi kapcsolat, amely a családjogi vagyoni kérdésekben az érdekelteket öszszefüzi, szorosabb és az érzelmi momentumok által inkább befolyásolt, mint az egyéb magánjogi kérdésekkel való vonatkozásban. Ez a szorosabb vérségi és erkölcsi kapcsolat képezi aztán azoknak a rendelkezéseknek indokát, amely rendelkezések ebben a szakaszban foglaltatnak, valamint azoknak a módosításoknak indokát, amelyeket az igen t. előadó ur előterjesztett. Én a magam részéről elfogadom az igen t. előadó ur módosító javaslatát, amely lényegében a terminusnak a 12. paragrafussal való azonosítására vonatkozik, « ennek indokául azt hozom fel, hogy a£ a szorosabb vérségi és erkölcsi kapcsolat azt a hitet táimiasztja és erősíti meg bennem, hogy ezen a terrénumon, a családjog terrénumán alig lesz ezeknek a vitás kérdéseknek olyan arányú tömege, mini amilyen arányú tömege van ezeknek a kérdéseknek iá magánjogi vonatkozásban. Ez az egyik indok. A másik indok az, hogy^ épen ezekre a kapcsolatokra tekintettel a kielégítés, ezeknek laz igényeknek a valorizációt, vagy ezt a határidőt megelőző kielégítése és kiegyenlítése több érzéssel, több megértéssel történt, nem fordul elő tehát szüksége a valorizáció lehetőségének olyan mértékben, mint az egyéb magánjogi vonatkozásokban. Mondóim, ezek által az indokok által ón az 1923 július 1-i tenminus beiktatását indokoltnak látom azért is, mert -abban a hitben vagyok, hogy az az egyezség, illetve az a jogalap, amelyet ez a szakasz az egyezség címén megjelöl, szerintem vonatkozik — ugy, amint az előadó ur is mondotta— egyrészt az osztályos egyezség mikéntjének a létrejövételére, másrészt azonban vonatkozik az esetleg létrejött egyezség alapján a kielégítés mikéntjére, a kielégítés mérvére, vagyis, hogy ugy fejezzem ki magamat: a felek között önkéntesen történt valorizáció kérdésében létrejött egyezségekre is. Ezen túlmenően Wolff Károly igen^ t. képviselőtársam indítványát illetőleg az én véleményem az, hogy teljesen helyesek azok az indokok, amelyeket ő felhozott, különösen helyesek a kiskorúak vagyoni helyzetét illetőleg, . mert utoljára is ezt az árvaszékek hivatalíLag adminisztrálják és távol áll az én lelkemtől, de távol áll a kormány minden intenciójától is az, hogy az idő szükreszafoásávail olyan lehetőség következhessek el, hogy akár csak egy kiskorú is a maga jogos igényében megrövidíttessék. (Helyeslés jobbfelől.) Épen ezért én miagam részéről ebben a kérdésben a per megindítása terminusának a három hónapról hat hónapra vialó kiterjesztéséhez készséggel hozzájárulok. (Általános helyeslés.) Mindezek után azt kérem, méltóztassék ezt a szakaszt az előadó ur módosításával, a perindításra vonatkozólag Wolff Károly igen t, képviselőtársam módosításának megfelelően a hat hónapi idő beiktatásával elfogadni. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Elnök: Az előadó ur kíván szólani. Lakatos Gyula előadó: T. Képviselőház! Pusztán felvilágositásképen csak azt közlöm, hogy az eredeti módosító javaslatot, amely nekem imputáltatott, Csák Károly t. képviselőtársam terjesztette be, úgyhogy én arra kérem a t. Házat, hogy a minister ur nyilatkozatának megfelelően Csák Károly t. képviselőtársamnak azzal a módosításával, amelyhez utóbb én egy kiegészítést javasoltam és amelyet Wolff Károly t. képviselőtársam most a legutóbb módosított, méltóztassék ezt a szakaszt elfogadni. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyílva ni torn. Következik a határozathozatal. A szakasz első és második bekezdését nem támadták meg, azokat elfogadottaknak jelentem ki. A harmadik bekezdéshez van módositása Csák Károly t. képviselőtársunknak és egy pótlása az előadó urnák. Kérdem, méltóztatik-e elfogadni a harmadik bekezdést bizottsági szövegezésében szemben Csák Károly t. képviselőtársunk módosító szövegével, igen vagy nem? (Nem!) A Ház a bizottsági szöveget elvetette és igy a harmadik bekezdést Csák Károly t. képviselőtársunk szövegezésében fogadta el. Kérdem, méltóztatnak-e ehhez a bekezdéshez elfogadni az előadó ur pótlását, igen vagy nem? (Igen!) Ugy látom, hogy a Ház elfogadta az előadó ur pótlását, tehát ilyen értelemben mondom ki a határozatot. A negyedik bekezdés meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Most következik egy javasolt uj bekezdés fölötti határozathozatal. Csák Károly képviselőtársunk javasolt uj bekezdést és ezzel szemben van Wolff Károly t. képviselőtársunk egy módositása. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az uj bekezdést Csák Károly t. képviselőtársunk szövegezésében elfogadni szemben Wolff Károly t. képviselőtársunk szövegezésével? (Nem!) Megállapítom, hogy az uj bekezdést a Ház a Wolff Károly t. képviselő ur módositó szövegével fogadta el. A régi 5., most már 6. bekezdés meg nem támadtatván, azt elfogadóttmak jelentem ki. Következik a régi 15. most már 16. § tárgyalása. Szabó Zoltán jegyző (olvassa a régi 15., illetőleg aj 16. §-t, amely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a régi 16., illetőleg uj 17. §-t). Rothenstein Mór! Rothenstein Mórj T. Képviselőház! A 16. §-ban azokról a balesetekről van szó, amelyek után törvényes kártérítés nem jár. A javaslat azt mondja ezeknél az eseteknél, ahol a kártérítést az Államvasutak, a hajózási társaságok volnának hivatva nyújtani, hogy a magyar kormány rendelet utján fogja ezeket a kártérítéseket szabályozni. Köztudomású, hogy Magyarország a rendeletek országa. Ha pedig egészen bizonyosan fennáll az, hogy vaunak esetek, ahol nem lehet mást tenni, mint hogy rendelet után szabályozzák — mondjuk a kon kiét esetben, mindazokban az esetekben, ahol baleset történt a vasút, a hajó által — mi nem elégedhetünk meg csak azzal, hogy itt az igen tisztelt kormányzat azt mondja, hogy majd egy kiadandó rendeletben fogja megállapítani azokat a kártérítéseket, amelyeket a kárt szenvedők fognak kapni. Ezért a következő módosítást van szerencsém előterjeszteni. A 16. § utolsó előtti sorában a »rendeletben megállapított mértékül« szavak elé »a törvényhozásnak előzetesen bemutatandó« szavak tétessenek. Ha már nem kerülhetjük el azt, hogy ezeket a kártérítéseket rendeleti utón szabályozzuk, akkor az igen tisztelt igazságügyminister ur az ilyen esetekben, mielőtt a rendeletet kiadná, legalább legyen szives azt a Háznak bemutatni, bogy a Háznak alkalma legyen azokat a kártérítéseket előzetesen megismerni és amennyiben azokon változtatni kíván, ezt meg50'