Képviselőházi napló, 1927. VIII. kötet • 1928. január 10. - 1927. február 09.
Ülésnapok - 1927-121
318 Az országgyűlés 'képviselőházának 121. ülése 1!)?s február 1-én, szerdán. Nem szenved kétséget az sem, hogy ezen kivétel legfeljebb a 3. pont alapján foroghatna fenn. A törvény meghatározása szerint összeférhető a képviselőséggel a budapesti orszáigos intézetek igazgatói áilása. A bizottságnak tehát azt kellelt elbirálni, hogy az összeférhetilenségét bejelentő képviselő ur esete az itt ímegjelölt 'A. pont alá vonható-e 1 ? Tekintettel arra, hogy ezen kérdés elbiráilásának nem állott más a törvény szövegének (magyarázatául rendelkezés re, mint ezen 1901. évi törvényt megelőző 1875. évi összeférhetleniségi törvény tárgyalására kiküldött bizottság lindokolása, legelsősorban is vvvo kellett ügyeli cin ni el lenni. Ezen bizottság eredeti jelentése a Képviselőház irattárában 5054/1874. szám .alatt fekszik el. A ,bizottság ezen 1. §-t szószerint [magában foglaló javaslat indokolásánál a következőket emeli ki: »Amidőn a bizottság a törvényben az összeférhetlenség kérdésének 'megoldását tűzte ki célul, a képviselőház függetlensége és a közszolgálat érdekei egyáltaJán megkövetelvén, a törvényjavaslat kidolgozásánál s az abban felvett kategóriák megállapításánál két szempont volt a bizottságra nézve irányadó. 1. Hogy a képviselő szemben »i végrehajtó hatalommal független legyen. ß. Hogy a képviselő törvényhozói tisztjének pontos teljesítésében a közszolgálatból folyó kötelességgel, viszont a tisztviselőt és hivatalnokot a közszolgálat pontos ellátásában a képviselői kötelességek meg ne gátolják. Ennek Idacára a bizottság a törvényben is statuált kivételeket javasolta, mégpedig a törvény 1. §-áinak 3. e) pontja szerint összeférhető állást [foglalnak el a bizottság nézete szerint a budapesti országos intézetek (múzeum, szinház, képtár, zenede, stb.) igazgatói, indokolván ezt lázzal, hogy: ezen intézetek tagjai nem állanak a kormánnyal közvetlen és folytonos érintkezésben, nem állanak annak diszkrecionális [hatalma alatt... továbbá a bizottság ugy vélekedik, hogy a Képviselőház nem örömest •nélkülözné azon szellemi erőt, mely ezen intésetek tagjaiban esetleg rendelkezésére állhat.« Mármost ezen indokolással kapcsolatban kétségtelen, hogy nem az a döntő, hogy valamely budapesti intézet a törvény, vagy avval egyenlő joghatályn rendelkezés értelmében országos intézetnek neveztetik el, sem abban, hogyha ezen országosnak elnevezett intézet valamelyik alkalmazottja akár a törvény, akár a szervezeti iszahályok alapján igazgatónak neveztetik, s igy az már akkor ezen puszta elnevezés alapján élvezné a törvényben statuált kivételt, hanem a döntő az, hogy azon intézmény valóban jelentőségét, terjedelmét, hatáskörét illetőleg országos legyen s a második, hogy az» aki ezen intézet keretén belül ezen kivételt személyesen élvezhesse, az valóban ezen Intézménynek olyan kizárólagos vezetője legyen, aki nemcsak ezen intézetet képviselje, hanem ezen intézmény élén állva, oi>;y olyan tudományos, művészi, vagy egyéb knÍlnrs/,nkot képviseljen saját személyében, amely BZÜkségessé teszi és indokolttá, hogy őt a törvényhozás ne nélkülözze. A konkrét esel hen nem kétséges, hogy az Országos Muukásbiztositó Intézet országos intézmény. D 6 figyelemmel azon körülményre, hogy ezen intézményt szabályozó 1927: XXL te. Világosan intézkedik 98. §-ában arról, hogy ezen Országos Muukásbiztositó Intézetet, mint intézményt kik képviselik, s abban nemcsak, hogy B főorvos-igazgató, mint ilyen megjelölve nincs, sőt ugyanezen törvény 11"). és 1 Ki. §-a világosan megjelöli, bogy ;| főorvos -igazgató ezen intézménynek alkalmazottja, tehát semmiképen sem tekinthető olyan egyénnek, aki ezen törvényben statuált kivételt a felhozott indokok alapján a törvény szellemében igényelhetné. Hogy mennyire áll ezen felfogás a jelen esetben, azt mutatja az a körülmény is, hogy nemcsak az összeférhetlenséget bejelentő képviselő ur, hanem vele egyidejűleg ezt Csilléry András képviselő ur is bejelentette, aki hasonlóképen mint főorvos-igazgató lett kinevezve ezen intézetnél. Nem kétséges tehát már ezen okból is, hogy ezen főorvosigazgatói állás nem egyedüli, nem kizárólagos, hanem esetleg minden egyes alosztálynál ezen intézménynél érvényesíthető, s igy ez nem az intézmény élén álló vezetőt, hanem egyes alosztály vezetőjét jelenti Tekintettel tehát azon körülményié is, hogy az összeférhetlenséget bejelentő képviselő ur a népjóléti minister urnák legteljesebb diszkrecionális joga alá tartozik, ennek figyelembevételével is kellett a fenti értelemben határozni. Kelt Budapesten, 1928. évi január hó 2ti-án. Gróf Teleki Tibor, az összeférhetlenségi állandó bizottság elnöke, gróf Szapáry Lajos, az összeférhet lenségi állandó bizottság jegyzője.« Elnök: Most kérem a Csilléry András képviselő orra vonatkozó határozat felolvasását. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa): »A képviselőház összeférhetlenségi állandó bizottsága 1928. évi január hó 26-án tartott ülésében •Csilléry András országgyűlési képviselőnek önmaga ellen, mint a Budapesti Országos Munkásbiztositó Intézet főorvos-igazgatói állására 'vonatkozólag az 1901 : XXIV. te. 1. §-a alapján bejelentett összeférhetlenségi ügyben a házszabályok 140. §-a alapján a lefolytatott tárgyalás után megtartott zárt ülésben a következőleg határozott : Csilléry András országgyűlési képviselőnek ezen összeférhetlenségi ügyében azon feltett kérdésre, hogy fenforog-e az összeférhetlenség esete a képviselőre nézve a bejelentett ügyben, az összeférhetlenségi állandó bizottság az összeférhetlenségi esetnek fenforgását egyhangúlag kimondotta, de egyidejűleg ugyancsak egyhangúlag kimondotta, hogy az összeférhetlenségi törvény 22. §-ában megszabott kötelezettség elmulasztása miatt nyilvánvaló rosszhiszeműség nem terheli. Ennélfogva a házszabályok 177. §-ának rendelkezéséhez képest az összeférhetlenségi állandó bizottság felhívja Csilléry András országgyűlési képviselőt, hogy ezen határozatnak a képviselőházban történt bejelentését követő 8 nap alatt vagy az összeférhetlenségi helyzetet magára nézve szűntesse meg, vagy a képviselői megbízatásáról mondjon le. Az eljárás során költségek nem merülvén fel, az határozathozatal tárgyát nem képez hette. A határozat nyomban kihirdettetvén, az érdekelteknek ezúton tudomásul adatott. Indokok: Az összeférhetlenséget bejelentő képviselő ur összeférhetlenséget az összeférhetlenségi 1901. évi. te. 1 Í-ára alapította. Nem kétséges tehát, hogy a házszabályok 140. §-n alapján Ítéleti elbírálása az összeférhetlenségi állandó bizottság hatásköréhez tartozik. Nem kétséges az sem. hogy mintán a bejelentés szövegéből megállapítható, hogy a bejelentő képviselő mat a népjóléti minister ur előterjesztésére a Kormányzó ur őfőméltósága nevezte ki s a kinevezett állásával a kinevezési okmány szerint meghatározott állami rendszerű V. fizetési osztályba tartozó fizetés jár, csak az volt elbírálandó, hogy a törvény