Képviselőházi napló, 1927. VIII. kötet • 1928. január 10. - 1927. február 09.

Ülésnapok - 1927-121

Az országgyűlés képviselőházának Î2Î. ütése W28 február 1-én, szerdán. 319 ezen 1. §-ában meghatározott összeférhetlenség nem-e szűnik me«- ugyanezen törvény 1—6. pontjaiban meghatározott kivételek fenforgása esetén. Nem szenved kétséget az sem, hogy ezen •kivétel legfeljebb a 3. pont alapján foroghatna fenn. A törvény meghatározása szerint összeférhető a képviselőséggel a budapesti országos intézetek igazgatói állása. A bizottságnak tehát azt kellett elbírálni, hogy az összeférhetlenséget bejelentő képviselő nr esete az itt megjelölt 3. pont alá vonható-e? Tekintettel arra, hogy ezen kérdés elbirálásánál nem állott más a törvény szövegének magyarázatán! rendelkezésre, mint ezen 1901. évi törvényt megelőző 1875. évi összeférhetlenségi törvény tárgyalására kiküldött bizottság indokolása, legelsősorban is erre kellett figyelemmel lenni. Ezen bizottság eredeti jelentése a képviselőház irattárában 5054/1874. szám alatt fekszik el. A bizottság ezen 1. §-t szó szerint niagábanfoglaló javaslat indokolásánál a következőket emeli ki: »Amidőn a bízottság a törvényben az összeférhet lenség kérdésének megoldását tiizte ki célul, a képviselőház függetlensége és a közszolgálat érdekei egyáltallán megkövetelvén, a törvényjavaslat kidolgozásánál s az abban felvett kategóriák megállapításánál két szempont volt a bizottságra inézve irányiadó. 1. Hogy a képviselő szemben ia végrehajtó hatalommal független legyen. 2. Hogy a képviselő törvényhozói tisztjének pontos teljesítésében a közszolgálatból folyó kötelességgel, viszont a tisztviselőt és hivatalnokot a közszolgálat pontos ellátásában a képviselői kötelességek meg ne gátolják. Ennek 'dacára a bizottság a törvényben is statuált kivételeket javasolta, még pedig a törvény 1. §-ának 3. c) point ja szerint összeférhető állást foglalnak el a bizottság nézete szerint a budapesti országos intézetek (muzenni, színház, képtár, zenede, stb.) igaagatói, indokolván ezt azzal, hogy ezen intézetek tagjai nem állanak a kormánnyal közvetlen és folytonos érintkezésben nem állanak annak diszkrecionális hálálnia alatt... továbbá a bizottság ujry vélekedik, hogy a képviselőház nem örömest nélkülözné azon szellemi erőt, mely ezen intézetek tagjaiban esetleg rendelkezésére állhat.« Mármost ezen indokolással kapcsolat hau kétségtelen, hogy nem az a döntő, hogy valamely budapesti intézet a törvény, vagy avval egyenlő joghatálya rendelkezés értelmében országos Intézetnek neveztetik el, sem abban. hogy ha ezen országosnak elnevezett intézet valamelyik alkalmazottja akár a törvény, akár a szervezeti szabályok alapján Igazgatónak neveztetik, s így az már akkor ezen puszta elnevezés alapján élvezné a törvényben statuált kivételt, hanem döntő az, hogy azon intézmény valóban jelentőségét, terjedelmét, hatásköréi illetőleg országos legyen, s ;i második, hogy az, aki ezen intézet keretén belül ezen kivételt személyesen élvezhesse, az valóban ezen intézménynek olyan kizárólagos vezetője legyen, aki nemcsak ezen intézetei képviselje, hanem ezen intézmény élén állva, egy olyan tudományos, művészi, vagy egyéb kulturszakbl képviseljen saját személyében, amely szükségessé teszi és indokolttá, hogy ől a törvényhozás ne nélkülözze. A konkrét esetben nem kétséges, hogy az Országos Mnnkásbiztositó Intézet országos Intézmény, de figyelemmel azon körülményre, hogy ezen intézményt szabályozó, 1927: XXI. te. világosan intézkedik 98. §-ban arról, hogy ezen Országos Mnnkásbiztositó Intézetet mint intézményt kik képviselik, s abban nemcsak, hogy a főorvos-igazgató mint ilyen megjelölve nincs, sőt ugyanezen törvény 115. és 116. §-a világosan megjelöli, hogy a főorvos-igazgató ezen intézménynek alkalmazottja, tehát semmiképen sem tekinthető olyan egyénnek, aki ezen törvényhon statuált kivételi a felhozott indokok alapján a törvény szelleniében igényelhetné. Hogy mennyire áll ezen felfogás a jelen esetben, azt mutatja azon körülmény is, hogy nemcsak az összeférhet lenséget bejelentő képviselő nr, hanem vele egyidejűleg ezt liarla-Szabó József képviselő ur is bejelentette, ki hasonlóképen mint főorvos-igazgató lett kinevezve ezen intézetnél. Nem kétséges tehát mái- hogy ezen okból is, hogy ezen főorvos-igazgatói állás nem egye didi, nem kizárólagos, hanem esetleg minden egyes alosztálynál ezen intézménynél érvényesíthet ö s így ez nem az intézmény élén álló vezetőt, hanem egyes alosztály vezetőpét jelenti. Tekintettel tehát azon körülményre is, hogy az összeférheti enséget bejelentő képviselő ur a népjóléti minister urnák legteljesebb diszkrecionális joga alá tartozik, ennek figyelembevételével is kellett a fenti értelemben határozni. Kell Budapesten, 1928. évi január hó 26-án. gróf Teleki Tibor, az összeférhetlenségi állandó bizottság elnöke, gróf Szapáry Lajos, az összeférhetlenségi állandó bizottság jegyzője.« Elnök: A Ház a bejelentéseket tudomásul veszi, s minthogy az ösíszeférhetilenségi állandó bizottság Barla-Szabó József és Csilléry András képviselő urak összeférhetlenségi ügyében az összeférhetlenségi eset fenforgását megállapította... (Zaj.) Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak helyeiket elfoglalni. Többször kértem már a képviselő urakat, hogy az elnök beszédénél méltóztassanak abszolúte csendben maradni, mert nem lehet fokozat abban a tekintetben, hogy a képviselő urakkal szemben ilyen esetben milyen fegyelmi rendelkezést alkalmazok. Ha az elnök beszél, akkor a Ház minden egyes tagjának meg kell azt hallgatnia, tehát a legsúlyosabb rendzavarás az elnök szavainak a megzavarása. (Uaí/ van! U.ai/ ran! .jóbbfclől.) Ki j&annak téve tehát a képviselő urak, hogy az elnöki enunciáció megzavarása esetén nyomban a legsúlyosabb fegyelmi eszközt veszem igénybe. Az összeférhetlenségi állandó bizottság határozatáról az említettekét képviselő urat a fhatározat egy másolati példányának csatolása ím ellett értesíteni fogom. Bemutatom az összeférhetlenségi állandó bizottság elnökének további átiratát, melyben ti házszabályok 148. §-a alapján bejelenti, hogy az öss/.tiféihetlenségi állandó bizottság f folyó (évi január hó 26-án tartott ülésében gróf Huny ady Ferenc képviselő urnák összeférhetetJenségi ügyében első tárgyalási határnapul folyó évi február hó 8. napjának déli 12 óráját tűzte ki. A bejelentést a Ház tudomásul veszi. Bemutatom a Felsőház elnökének átiratát, amelyet most vettem kézhez, amely szerint a Felsőház a Magyar Nemzeti Bank 1927. évi •mérlegszerű feleslegének hovafordításáról szóló törvényjavaslatot a Képviselőház által elfogadott végszerkezetben elfogadta. Amidőn ezt bejelentem, egyúttal közlöm a t. Házzal, hogy az elfogadott törvényt a kihirdetés kieszközlése végett át fogom tenni a ministere&nök úrhoz. Napirend szerint következik az egyes magánjogi pénztartozások átértékeléséről szóló törvényjavaslat (írom. 281, 34(v) részletes tárgyalásának folytatása. 45*