Képviselőházi napló, 1927. VIII. kötet • 1928. január 10. - 1927. február 09.

Ülésnapok - 1927-115

Az országgyűlés képviselőházának 115. ülése 1928 január 24-én, kedden. ban mes tudná kritizálni. De hiszen a kritikát el is kell tűrni, mert aki az egyetem katedráján tanit, annak ilyen törvényjavaslatot alaposabban kell elővennie. Ilyen kifejezések, mint »és a többi«, nem járja egy törvényjavaslatban. Ez szabad kezet ad a ministereknek, amihez mi sohasem járulunk hozzá szívesen, mert eltekintve az önök személyétől, nem tudom hogy milyen ministerek jutnak majd az önök székeibe, (Ugy van! balfelől!) Másodszor pedig abszolúte észszerütlen dolog különböztetést tenni a kétféle tőke között. Igazság csak egyféle lehet. Ha az illető meggazdagodott a pénzen, amit keresett, ha fizethet, akkor ne mondja az állam azt, hogy nem köteles fizetni. Ez az egyedüli igazság. Ha a többség el fogja ennek ellenére is fogadni, még akkor is igen távol áll az igazságtól. Elnök: A pénzügyminister ur kivan szólani! Bud János pénzügyminister: T. Ház! Az első bekezdésre vonatkozólag, minthogy az kifejezetten jogi szakasz, az igazságügyminister ur van hivatva állást foglalni, erre ő fog válaszolni, és azt hiszem, olyan megoldást fog találni, amellyel a Ház meg lesz elégedve. Ami a második bekezdést illeti, igen tisztelt képvselőtái'sam kfogásolja ennek megszövegezését, azt, hogy — ha jól emlékszem — nincs benne egységes gondolat, másrészt pedig különbség van téve a különböző hitelezőcsoportok között. Ha t. képviselőtársam visszaemlékszik a törvényjavaslat első szövegezésére, amelyet a bizottság- tárgyalt, emlékezhetik, hogy ez a rész t ulaôdönképen nem is volt benne. Jói-észben a iKmzügyi bizottsági tárgyalássa] kapcsolatosan jött létre ez a megoldás. Eredetileg- ten\ leg teljesen negativ volt ez a szakasz, és a pénzügyi bizottságban merültek fel olyan gondolatok, hogy a magángazda sági életnek mégis vannak olyan eshetőségei, amidőn magánfelek között, akik különben nem hivatásszerűen foglalkoznak kölcsönnyújtással, nem méltányos a merev negáeió álláspontjára helyezkedini. (Sándor Pál: Miért 1 Indokolást kérek!) Igen t. képviselőtársam, nem tudom, ott volt-e a bizottsági tárgyaláson. (Sándor Pál: Nem voltaim ott!) Én bizonyos aggályaimat más szempontból kifejeztem, erre emlékezni fognak azok a képviselőtársaim, aikik ott voltak, de végeredlménybem látva azt, hogy tényleg- itt van egy méltányos szempont, nem tértem ki ennek a szakasznak ilyen módosítása elől. Csak azért mondom ezt, hogy az úgynevezett pongyolaság vádját csökkentsem. Hiszen tulajdonkepen nem rám vonatkozott, mert nem igy jött először oda a törvényjavaslat, (Sándor Pál: Meg van bocsátva!) de másrészt igen t. képviselőtársam minden engedményt örömmel vett, és ha a pénzügyi bizottságban ott lett volna, — ugy látom, nem volt ott — bizonyára örömmel vette volna ezt a módosítást is. Meg vagyok győződve róla, hogy ezek után most is örömmel veszi. Én azt mondom, hogy a pénzügyi bizottság n

em pongyolán, hanem rendkívüli megfontolt«aggal járt el, amikor ezt a szakaszt ilyen irányban módosította. Volt egy gondolat a pénzügyi bizottságban, az, hogy a valorizáció megenge-désének határt szab az, hogy ok nélkül pereket no támasszunk, ne bolygassuk meg az egész vonalon a gazdasági életet. Méltóztassék elképzelni, ha itt meghagyjuk a pénzintézeteket is, akkor holnap az egész országban nem volna más, mint per és per, perek tömege. (Ugy van

j jjqy van a jobboldalon. — KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. VIII. Jánossy Gábor: Hangyaboly!) Ez olyan megrázkódtatása volna a gazdasági életnek, hogy azt megfelelő képekkel kifejezni nem is tudnám. Megreszkettetné a mezőgazdaságot, a legrosszabb befolyással volna az iparra, és nagyon nagy veszélybe hozná a kereskedelmet, végeredményben pedig nem is volna igazságos Eltekintve attól, hogy lehetetlen helyzetet teremtene ez a szakasz, nem is volna igazságos kimondani (Wolff Károly: Ö nem valorizál!) hogy az egyik oldalon a követeléseket valorizáljuk, a másik oldalon pedig ő nem valorizálja a betéteket. Ez is lehetetlen gondolat. Igenis, erős logika van ebben a szakaszban, és kérem, hogy azzal a módositással, amelyet az igazságügyminister ur fog javasolni, méltóztassék a szakaszt elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.)) Elnök: Az igazságügyminister ur kivan szólni. Pesthy Pál igazságügyminister: Igen t. Képviselőház! Néhány szóval Sándor Pál t. képviselőtársamnak a »stb.«-re vonatkozó észrevételére akarok reflektálni. Az 1. pontban beszúrt »vételárhátralék, bér, haszonbér, stb.« azt fejezi ki tulajdonképen, hogy itt példaképen vannak felsorolva azok a leggyakoribb esetek, amely esetekben átértékelhető pénztartozás változik át kölcsöntartozássá. A »stb.« pedig az itt megnevezett három című tartozáson vagy követelésen kivül álló és a jelen törvény értelmében valorizálható követelések fogalmát akarja megjelölni. (Wolff Károly: A 7. §-ban fel is vannak sorolva!) Igen. Ha azonban igen t. képviselőtársamat ez a kérdés izgatja, én készséggel hozzájárulok íiliboz, hogy a zárójelbe belefoglalt egész szöveg- hag-yassék el, hogy félreértéseknek eleje vetessek. (Sándor Pál: így jobb. Hagyassék ki.) Akkor tehát marad a szöveg ugy: Ha átértékelhető pénztartozás változott át kölesönné. (Sándor Pál: Igen, ez sokkal jobb!) Kérem tehát méltóztassék a zárójelben levő szöveget törölni. Elnök: Kivan még valaki szólni? Az előadó ur kivan szólni. Lakatos Gyula előadó: T. Képviselőház! Az igazságügyminister ur előadásának megfelelően előterjeszteni azt az indítványt, hogy az 5. § 1. pontjánál a zárójelben foglalt rész: (Vételárhátralék. Bér. Haszonbér, stb.) kihagyassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kiván-e még valaki szólni. (Nem!) Ha senki nem kivan szólni, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Az 5. § az 1. bekezdése nem támadtatott meg, azt tehát elfogadottnak jelentem ki. Az 1. ponttal szemben az előadó ur módosító indítványt adott be. (Rothenstein Mór: Házszabály ellenes, mert nem irásban adta be! — Lakatos Gyula előadó: Tessék egy kis türelemmel lenni, már irom! — Pesthy Pál igazságügyminister: Hát maradjon benne? — Sándor Pál: Nem!) Akik a bizottság javaslatát változatlanul fogadják el, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kisebbség! Tehát a beadott módosítást elfogadottnak jelentem ki. Következik a 2. pont tárgyalása. Sándor Pál képviselő ur a bizottság szövegével szembenálló indítványt adott be. Akik a bizottság- szövegét elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. Tehát Sándor Pál módositása elesett. Következik a 6. § tárgyalása. (Sándor Pál: A házszabályokhoz kérek szót!) Tessék! 28