Képviselőházi napló, 1927. VIII. kötet • 1928. január 10. - 1927. február 09.

Ülésnapok - 1927-115

115. ülése 1928 január 24-én, kedden. 184 Az országgyűlés képviselőházának rndjanak ki ebből a pontból. így mégis némi kártérítést nyújtanánk azoknak, akik még mindig reménykednek, hogy az ő pár garasukért, na nem is teljes 100%-os, de mégis valamilyen kárpótlást kapnak. Tisztelettel javasolom a módosítás elfogadását. Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Sándor Pál! Sándor Pál: T. Képviselőház! A 4. § 4. pontjához van szerencsém előterjeszteni a következő indítványt, (olvassa): »Inditványozom, hogy a 4. § negyedik pontjának harmadik sorában foglalt következő szavak: »vasúti részvényben vagy határozott kamatozású, közforgalom tárgyául szolgáló más értékpapírban kifejezett«, hagyassanak ki a törvényjavaslat szövegéből.« T. Képviselőház! Erről a paragrafusról én már megemlékeztem az általános vitánál tartott beszédemben. Ezt a paragrafust nem tartom méltónak arra, hogy ezt itt befoglaljuk ebbe a törvényjavaslatba, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) mert a valósággal teljesen ellenkezik. Amint a pénzügyi bizottságban kimutattam és amint aztán ismételtem beszédem folyamán, e kötvények ügyében legnagyobb részben megtörtént az egyezség. A Magyarország területén lévő összes vasutak csak azzal a feltétellel kapták meg az aranymérleg jóváhagyását, verifikálását, hogyha beleegyeznek abba, hogy vagyoni viszonyaik szerint 4—15%-ot fizetnek kötvényeikért. Ha most beleiktatjuk ebbe a törvénybe, hogy semmisem fizetendő, a másik oldalon pedig ki van kötve, hogy még abban az esetben is kötelesek a vasutak ezt a 4—15'/»-ot megfizetni, ha a törvény ugy határoz, hogy nem kell semmitsem fizetniök, ugy itt szemmellátható ellentét mutatkozik. Ha jól vagyok informálva, az egyezségből csak a Beszkár kötvényei hiányoznak és néhány kötvény, amely egyes társaságok kezében van, ezek a társaságok azonban szintén elsőrangú fizetők. Kérdem a t. Képviselőháztól, miért kell ezeket a kötvényeket nullifikálni. Ezeket a vasutakat legnagyobb részben a kötvények értékeHiteséből befolyt pénzből építették ki. A részvénytőkét rendesen, mint elvesztett vagyont kezelték, de a kötvényekből építették fel voltaképen ezeket a vasutakat. Most egyszerre ezeket a kötvényeket akarják nullifikálni, azokat a kötvényeket, amelyek segítségével egyedül volt lehetséges a vicinális vasutakat felépíteni. Ez olyan igazságtalanság amely ellen küzdeni nagyon nehéz, de még nehezebb az ellen küzdeni, hogy miután most a kötvények értéke nagyobb lett, mint a részvényeké, a részvények nem érnek semmit, mert nem adnak értük kamatot, most a kötvényeket megsemmisítsék és a részvényesek kezén maradjon az egész vagyon. Ez az értékeknek olyan áttolása, amely igazán nem méltó hozzánk. Erre talán nem is gondoltak akkor, amikor ezt a paragrafust felvették a törvényjavaslatba. Azért, hogy itt bizonyos egyszerűsítés történjék, bevenni a javaslatba ezt a részt, azt hiszem, nem méltó hozzánk. A vasút teljes egészében megvan, megvannak a vagonok, a sínek, az állomások épületei, megvan a vasutak forgalma és üzlete. (Györki Imre: A magas tarifa is megvan!) Mi lehet az ok, aminél fogva az állam kényszeríteni akar egy társaságot, hogy ne fizessen semmit azért, amiért talán szívesen fizetne. Mi az oka az ilyen intézkedésnek, miután itt értékálló dolgok megmaradtak'? Amit a kötvényekből csináltak, az mind megvan, azon nem történt semmi változás, legfeljebb az történt,hogy a Máv. ezeknél a vicinális vasutaknál nagyobb percentet — nem akarok erősebb szót használni, — kötött ki magának, mint az a szerződésekben meg volt határozva. Nem látok semmiféle mentséget arra, hogy itt általában történjék valami lintézkedés. Ez az érték fennáll, ezt a fennálló értéket egyszerűen megsemmisíteni azáltal, hogy ami eddig nem ért semmit, az most értékké váljék, ami pedig kivétetett az egyesség értelmében, iaz <ne legyen érték, nonsens. Ha a székesfőváros átvette a közúti vasutat és a városi vasutat potom árért, semmiségért, egy tál lencséért, s ott tudtommal még kiegyezés sem történt, akkor milyen alapon akarják ezeket a kötvényeket, iainelyet részint külföldön is vannak, teljesen .megsemmisitenil Ez a főváros a leggazdagabb fővárosok közé tartozik, s ennek a fővárosnak, amely egy brilliáns üzletet kiapott semmiért, még a kötvényeit is mentesíteni akarják? Bocsánatot kérek, ez az igazságnak ököllel való arculütése, s ezt 'nem lehet fentartani. Megjegyzem, hogy e kötvények jórésze a polgárság kezében is van. Milyen alapon akarjáik egy gazdag társaságnak, egy gazdag fővárosnak üzletéből ezeknek az embereknek kötvényeit megsemmisíteni, hogy semmit se kapjanak'? De ha már ezt megcsinálták a kereskedelemügyi iministeriumban, akkor miért nem alkalmazzák ugyanezt a kényszert a Besz-kárral"? Miért nem kényszeritették őket is, hogy fizessenek bizonyos százalékokat, ugy, mint ahogy érezte a kereskedelemügyi ministerium, hoigy a másik oldalon is kell fizetni ezekért a kötvényekért. Ha ezt most törvényben mondjuk ki, akkor a főváros nem lesz bolond, hogy fizessen egy garast is ezekért a kötyénvékért, márpedig ha ebbe belemegyünk, az teljesen egyenlő iaz állam hitelének megrontásával. Kérdezem továbbá, hogy milyen etikai alapon akarják önök indokolni ezeknek a kötvényeknek megsemmisítését

1

? Ha azt mondaaiák, hogy a vasutak lerongyolódtak, hogy a vasutak rosszul állnak s nem tudnak exisztálni, akkor még volna erre egy kényszermomentuim, de mindez nem áll, inert még maga a Magyar Államvasút is, érezve ezt a helyzetet, saját magának sokkal nagyobb percentualitást kötött ki, mint amennyi az eredeti szerződésekben van meghatározva. Ha tehát a Magyar Államvasút ezt kikötheti magánaik, ha a Magyar Államvasút abból indul ki, hogy neki semmit sem kell fizetnie munkákért, akkor a többieket is mentesíteni kell. Milyen etikai alapot tálainak önök ania, hogy ezt megcsinálják ? Én tehát az igazságom érzetében, de nem is /az igazság érzetében, hanem látva azt az igazságtalanságot, amelyet ennél a szakasznál szükség nélkül alkalmaznak, nem fogadhatom el azt ugy, ahogy van és ajánlom módosításomat elfogadásra. (Helyeslés a szélsőbaloldalon,) Elnök: Szólásra következik'? Urbanics Kálmán jegyző: Gál Jenő. Gál Jenő: T. Képviselőház! Csatlakozom a Sándor Pál t. képviselőtársam által bejelentett •határozati javaslathoz és kérem annak elfogadását. Ez a 4. pont semmi más, mint a magyar magángazdaságnak óly katasztrófába vitele, amelyet még egy pénzügyileg erösebben megalapozott állam sem bírhatna ki. Az

s hogy a mélyen t. kormány elzálrkózik a zálogleveleknek, valamint ezeknek a kötvényeknek valorizálása elöl, semmi egyéb, mint a teljesitőké-