Képviselőházi napló, 1927. VIII. kötet • 1928. január 10. - 1927. február 09.

Ülésnapok - 1927-114

172 Az ország

gyülés képviselőházának 114. ülése 1928 január 20-án, pénteken. fogva én azoknak az embereknek, akik hozzám fordultak, azt mondottam, hogy nem kell könyveket vezetniök. Mégis az történ/t, hogy a pénzügyi hatóságok mindenütt arra az álláspontra helyezkedtek, hogy könyveket kell vezetni az ilyen embereknek is és azokat, akik könyvet nem vezette.k, a pénzügyigazgatóság megbüntette, a pénzügyministerium^ pedig a minister ur nyilatkozata dacára szegény, nyomorult iparosok 400 pengős büntetését jóváhagyta. Eljöttek hozzám az emberek s elmondották, hogy nyomtatott blankettákat kaptak a megbüntetésről. Nem tudtam, hogy erre mit kell felelnem. Nem értettem, hogy mi lehet az, hogy a pénzügyminister ur kijelenti, hogy nem kell könyveket vezetni, a pénzügyministérium pedig a büntetéseket jóváhagyja? Hosszú esztendőkön keresztül állt velem szemben ez a kérdés, mint rettenetes talány. Igazán addig, amig meg nem győződtem arról, hogy ezek a számok, ezek a rendeletek, ezek a csekkszámlák tényleg megvannak, nem mertem még magam sem elhinni ezeket a dolgokat és képviselőtársaimnak is csak* ma mertem ezeket.a rendeleteket megmutatni. Minden kommentár nélkül adom elő a dolgokat, hogy miért büntetik Magyarországon az embereket a forgalmiadóval kapcsolatban. Az adózó a reá kiszabott büntetéspénzt, amelyei forgalmiadé-szabálytalanság miatt vetnek ki reá, a 04.751. sz. csekkszámlára fizeti be. Az elszámoláskor a büntetéspénzből 60%-ot elszámol a pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség, a 64537. sz. csekkszámlára, amelynek neve: Magyar Királyi Pénzügyministérium Központi Jutalomletéti Számlája (Zaj és felkiáltások a baí- és szélsőbaloldalon: Hallatlan! Hallatlan! — Rassay Károly: Ez az igazság! — Egy hang a, szélsőbaloldalon: Miért ül ott a minister ur, ha nem tud ezekről a dolgokról? — Zaj. Elnök csenget.), és 40%-ot a 71.124. sz. csekkszámlára, amelynek neve: A pénzügyministeriumi számvevőség forgalmiadó és illetékügyi csoportjának bevételi számlája. Hogy mi történik a pénzzel? Az igy elszámolt összegekből 2—3 hónaponként a pénziigyministorinm forgalmiadó-osztályába beosztott tisztviselők 10—20 milliókat kapnak, tehát azok kapják ezt, akik legfelsőbb fokon helybenhagyják a büntetéseket, vagy megváltoztatják azokat. (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: HaJlatlan! Hallatlan! — Szabó Imre: Saját maguk javára büntetnek!) Én elhiszem, hogy a minister ur nem tud erről, de hogy igy van, az bizonyos; tessék kikeresni ezeket a számokat. (Rothenstein Mór: Milyen minister az, aki nem tudja, hogy mi történik a hivatalában!) Nem tudhat mindent. (Folytonos zaj. — Éri Márton: Mindenről tudjon? Ember az is! — Propper Sándor: Sirni kellene ezen, nem nevetni! — Gál Jenő: Ebből a pénzből valorizálni lehetne!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. (Sándor Pál: Ilyen az önök gazdálkodása, nrak!) Fábián Béla: Ebből a büntetéspénzből a pénzügyigazgatóságok forgalmiadó-ügyosztályában dolgozó tisztviselők, valamint a pénzügyigazgatók, tehát ugyanazok, akik másodfokon a büntetésekről döntenek, 2—5—10 millió koronát kapnak havonként. (Zaj a szélsőbaloldalon.) A pénzek kiosztását titokban a pénzügyignzgató végzi nyugta ellenében, amelyre rá van irva, hogy: »Bizalmas«. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hallatlan!) E jutalékokon kivnl a forgalmiadé-ügyosztály tiszlviselői részesülnek a rendes fogalmazási pótlékban, jutalmakban és segélyekben is. (Egy hatig a jobboldalon: Mikor kelt az a rendelet?) Kérem, ina is áll a csekkszámla. Nem rendelet ez, ez tény, ez ma is megvan, tegnap is megvolt. Méltóztassanak csak megnézni t. képviselőtársaim a befizetési lapokat, tegnap is befizettek, ma is befizetnek és holnap is fognak befizetni. Megmondom, hogy ez miért történik. Azért, mert Magyarországon az a sajnálatos helyzet áll fenn, hogy a minister urak némelyikének lehet a legjobb szándéka, de a ministeriumi kamarilla nagyobb ur a ministeriumban, mint maga a minister. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) A minister akarhat sokszor bármit, — nemcsak a pénzügyminisztériumban, hanem a belügyministeriumban és a többi ministeriumokban is, (Ugy van! Ugy van! balfelől.) igy az igazságügyministeriumban is — de minthogy a forradalom után keletkezett Magyarországon egy forradalmi szervezet (Rassay Károly: Bürokráciára épített diktatúra! — Ugy van! Ugy van! balfelől.) és a bürokráciára épitett diktatúra van a ministeriumokban, e felett a bürokráciára épitett diktatúra felett a minister úrrá lenni nem tud, hiába Ígérte meg a minister ur, hogy ezt a diktatúrát meg fogja szüntetni. Ennek példája az, hogy a pénzügyminister ur itt a Házban többször kijelentette egész Magyarország íidófizetői, egész Magyarország nyilvánossága előtt, hogy könyveket vezetni nem kell. és ezzel szemben a ministeri bürokrácia parancsára és fedezete mellett az egész országban követelik a könyvek vezetését. T. minister urak, tessék a ministeriumokban rendet csinálni, tessék megmutatni, hogy a minister urak az urak a ministeriumokban, és hogy a minister urak akarata érvényesül. (Bródy Ernő: De a magyar nép nem érett még a titkos szavazati jogra! — Dabasi Halász Móric: Kár beledobni ezt! — Zaj. — Elnök csenget. — Felkiáltások balfelől: Nagyon is idevaló! — Dabasi Halász Móric: Ez nagyon is nyilvános dolog, semmi titkos nincs benne! —Propper Sándor: A nyilt szavazás a terror következménye! — Rassay Károly: A választás a legnagyobb korrupció Magyarországon! Ez az alapja mindennek! — Propper Sándor: Rothadt az egész rendszer! — Éri Márton: Ugyan, hagyják el! — Krisztián Imre: A titkosság nem jelent több tisztességet! — Rassay Károly: Majd megpróbáljuk, beküldik-e önt ide titkosan! — Állandó zaj.) Elnök: Rassay Károly képviselő urat kérem, méltóztassék a folytonos közbeszólásoktól tartózkodni. (Zaj.) Propper Sándor és Krisztián Imre képviselő urakat is kérem, méltóztassanak csendben maradni. Fábián Béla: T. Képviselőház! Megköszönöm a t. Háznak azt, hogy ebben a kérdésben megadta nekem a meghosszabbítást, megköszönöm, hogy ebben a kérdésben engem ilyen nyugalommal méltóztattak meghallgatni. Ez az ügy meggyőződésem szerint sem nem az étn ügyem, sem annak a pártnak ügye, amelyhez szerencsém van tartozni és amely állandóan ezekkel a bajokkal és panaszokkal foglalkozik, nem is a minister ur ügye, hanem az egész képviselőház ügye. (Ugy van! Ugy van! a Ház minden oldalán. — Felkiáltások jcbbfelőh Az eaész orszáq ügye!) Az egész ország ügye. (Zaj.) Tudja odaát minden képviselő — ezt felelősségem teljes tudatában mondom — hogy minden szó igaz, amit mondottam. Minden képviselő lakása és irodája tele van panaszkodókkal a kerületeikből, Rassay Károly: Ugy van!) akik azt követelik, hogy ezt a zsebrák-